A NAPI Gazdaság cikke
Az euró kurzusa tegnap a nyitáskori 250,99 forintról késő délutánra 253,25 forintig erősödött, ez csaknem négy és fél havi mélypont a magyar deviza jegyzésében. Elemzői vélemények szerint regionális, sőt, globális hatások érvényesültek. Mind a forint, mind pedig a zloty 1 százalék körüli gyengülést mutatott, emögött pedig alapvetően az amerikai kamatemelési várakozások, illetve az Európai Központi Bank (ECB) néhány, a kamatszinttel való elégedetlenségét jelző kommentárja áll. Ma lát napvilágot a legfrissebb amerikai inflációs adat, a rossz szám miatti aggódás erősíti a kamatemelési várakozásokat – az persze, hogy a Fed emelési trendben van, nem újdonság.
Elemezők szerint gyors korrekció nem várható, Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír szakértője szerint vannak még „tartalékok” a gyengülésben. Az elemző 2–4 hétre teszi a gyenge hangulatot, s ezalatt 255 forintig is elmehet az euró jegyzése, sőt át is törheti ezt a szintet, azaz egy darabig még folytatódik a szeptember eleje óta tartó gyengülési trend. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője úgy véli, hogy a likviditási kondícióknál nem látszanak nehézségek, ezeken a szinteken vevők is lennének, azaz inkább a nemzetközi hangulat gyakorol hatást a piacra, így szerinte hamarabb is korrigálhat a piac.
A kamatvágás csak növelné a forint törékenységét – vélekedik Tóth Illés. Szerinte októberben a monetáris tanács az alapkamat tartásáról dönt – ezt mutatják a jelenlegi piaci várakozások is. A csökkentést jószerivel csak az infláció mértéke támogatná, a piaci mozgások inkább a tartást indokolnák. Nincs konszenzus az euró bevezetéséről, és számos nyitott kérdés növeli az államháztartással kapcsolatos bizonytalanságot is. Az elemző az év végéig legfeljebb 25 bázispontos kamatmérséklésre számít. Ugyancsak a kamat tartását várja Török Zoltán, aki szerint novemberben – az inflációra alapozva – 25 bázispontos csökkentés következhet, aminek azonban komolyabb hatásai valószínűleg nem lesznek.
