Ez a három részvény tette ki az összes részvény piaci értékes állományának 75 százalékát.
A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények kapitalizációját tekintve 3 részvény - az OTP, a Mol és a Magyar Telekom - tette ki az összes részvény piaci értékes állományának 75 százalékát a 2005. június 30-ai adatok alapján. Ezen papírok túlnyomó részt a nem-rezidens befektetők tulajdonában vannak: az OTP 82,9 százaléka, a MOL 73,1 százaléka, míg a Magyar Telekom 94,2 százaléka külföldi befektetők birtokában volt 2005. június végén.
A hazai értéktőzsdét jelentős koncentráció jellemezte az idei év közepén, hiszen a fenti 3 részvényen kívül mindössze további 6 papír - Richter, Borsodchem, Elmü, TVK, Egis, FHB - piaci értékes állománya érte el a BÉT kapitalizációjának 1 százalékát jelentő küszöböt. A forgalomban lévő állampapírok lejárati szerkezetét vizsgálva érdekes ellentétet fedezhetünk fel az államadósság finanszírozására használt forint állampapírok eredeti és hátralévő futamideje között. Miközben az állampapírok eredeti lejárata - névértéken számítva - egyenletesen oszlik meg a négy jelentősebb lejárati kategória között (0-2 év: 26,2 százalék, 2-5 év: 24,7 százalék, 5-10 év: 24,6 százalék, 10 év felett: 24,5 százalék), addig a papírok hátralévő lejáratát vizsgálva az államadósság finanszírozásában elsősorban a rövid hátralévő futamideje papírok dominálnak. A 2005. június végén forgalomban lévő állampapírok 53,9 százalékának hátralévő lejárata legfeljebb 2 év, és további 12,2 százalék jár le 2 éven túl, de legfeljebb 3 év múlva. Az állam adóssága nagy részét rövid lejáratú, piacképes, likvid papírokkal finanszírozza.
A kamatozás módját tekintve 2005. június 30-án a fix kamatozású állampapírok (elsősorban kötvények) domináltak (a forgalomban lévő névértékes állomány 65,4 százalékát tették ki), míg az (elsősorban kincstárjegyekre jellemző) zéró-kupon papírok részesedése 22,1 százalék volt, a változó kamatozású papírok kibocsátása viszonylag alacsony, június végén 12,5 százalékot tett ki. Megfigyelhető, hogy a nem-rezidens befektetők elsősorban fix kamatozású, hosszabb lejáratú állampapírokat vásárolnak (állampapír állományuk 92,6 százaléka fix kamatozású), a háztartások inkább a változó kamatozású, rövid lejáratú papírokat preferálják (állampapír-befektetéseik 82,6 százléka nem fix kamatozású). A változó kamatozású államkötvények közel fele (48,6 százaléka) a hitelintézetek tulajdonában volt június végén. 2005. év közepén a nyíltvégű befektetési jegyek 40,5 százalékát a hazai kötvény alapok, 28,7 százalékát pedig a pénzpiaci alapok tették ki. A többi alaptípus részesedése együttesen is csak a 30,8 százalékot érte el.
A jelzáloglevelek állományának közel kétharmada (62,9 százalék) a pénzügyi vállalatok tulajdonában, 29,5 százaléka pedig a külföld tulajdonában volt. A nem állam által kibocsátott kötvények 82,0 százalékát a hitelintézetek bocsátották ki, további 16,0 százalékát pedig nem pénzügyi vállalatok. A tulajdonosi szektorok megoszlását tekintve, a nem állam által kibocsátott kötvények több mint 43,6 százaléka a pénzügyi vállalatok tulajdonában volt június végén, de igen jelentős, 33,4 százalékos arányt képviseltek a háztartások is.
