Fényesen igazolta ezzel az idei évben bekövetkezett árfolyamemelkedést, hiszen majd 1500 forintos részvényenkénti eredménye alapján 13 ezer forint közeli ára legfeljebb csütörtökön lehetett már drága (ez még csupán a harmadik negyedéves eredmény, év végéig minden bizonnyal tovább nő majd).
A gyorsjelentéssel kapcsolatos leglényegesebb megjegyzés talán az lehet, hogy ez az eredmény gyakorlatilag minden tekintetben valós, nem tartalmaz sem túlzott mértékű pénzügyi nyereséget, sem más egyéb adózással kapcsolatos rendkívüli eredményt, amit korábban láthattunk az olajcégnél egy rekord esetében. A hatalmas eredménynövekedés oka egyértelműen a világ megbolydult olajpiaca, a rendkívüli mértékben megváltozott iparági környezet és az alacsony dollárárfolyam. Az eredmény messze túlnyomó részét a feldolgozás-kereskedelem üzletág hozta (115 milliárd forint), ahol a második negyedév óta kedvezően alakuló finomítói árrés hatását még kiegészítette néhány Molra specifikus tényező is. Ilyen volt a Ural típusú kőolaj áremelkedésének viszonylagos lemaradása a Brent jegyzésétől, illetve az, hogy a Mol számára még az általános finomítói margin magas szintjén belül is kedvezően alakult az árrés a benzinre és gázolajra vetítve. Külön figyelemre méltó a Slovnaft hatalmas, 57 milliárdos eredményhozzájárulása.
Mindezek mellett szinte eltörpül a többi üzletág termelése, noha azért figyelemre méltó, hogy összességében is jelentős javulást mutatnak a tavalyi szintén nem rossz év hasonló időszakához képest. A legfontosabb ebből szempontból a gázüzlet 44,3 milliárdos üzleti eredménye, ami az új földgázár-szabályozásnak köszönhető. A kutatás termelés csupán 6,3 milliárddal lett jobb a tavalyi szintnél és így 43,7 milliárdot hozott a közös kasszába, azonban itt nem szabad elfelejteni a befizetett 30,8 milliárdos extra bányajádékot (ez 2003-ban még csupán 6,7 milliárd volt). Javult a petrolkémia szegmens is, 11 milliárdos eredménye ugyan a benne lekötött tőkéhez képest még mindig nem sok, de sokkal több mint amit eddig láttunk.
Összességében elmondható, hogy az olajcég minőségileg új szintre lépett az idén, ezért nem nevezhető csodának az idén bekövetkezett 100 százalékos árfolyamemelkedés sem. Ugyanakkor néhány tényezőt érdemes megemlíteni, amit befektetőknek mindenképpen tudniuk kell, mielőtt a korábbi évek eredmény és árfolyamadatainak összehasonlításából kiindulva hoznak döntéseket.
Az idén nem csupán a Mol változott meg jelentősen, de ugyanez történt az magával az iparággal is. Korábban elképzelhetetlen szintre került az olajár és a termékárak is ennek megfelelően alakultak. A finomítói tevékenység jövedelmezősége hatalmas mértékben nőtt, miközben a dollár árfolyama történelmi mélységekben jár. A Mol viszont időközben eladja gázüzletágát és jövőre már sokkal közelebb áll egy tiszta olajcéghez mint korábban. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbinál sokkal ingadozóbb eredményességet hozó iparágban fog működni (persze ez sem teljesen igaz, hiszen eddig az eredmény ingadozásáról gondoskodott a hazai gázárszabályozás változása, ez azonban Mol specifikus dolog). Akik figyelte az utóbbi időszak eredményváltozásait, láthatta például egy egy kedvezőtlen időszakban a Slovnafttól, hogy egy nullás vagy veszteséges negyedév egyáltalán nem rendkívüli. Ez ha tompított mértékben is, de részben igaz lehet már jövő évtől a Mol csoport egészére is. A finomító marginok és az olajár magas szintje pedig szakértők szerint mindenképpen változni, kérdés csupán mikor (persze a szakértők ilyen kérdésekben sokszor tévedtek már). Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a jövőben a Mol árfolyam valószínűleg sokkal jobban igazodik majd a nemzetközi tőzsdéken szereplő olajcégek árfolyamának változásaihoz, az eddigi felértékelődésnek azonban minden alapja megvolt.
