Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A ma megjelent felügyeleti határozatok közül a felfüggesztésről szólót már szerdán is tudni lehetett, a másik viszont abból a szempontból igen érdekes, hogy nemcsak új nyilvános vételi ajánlat megtételére szólítja fel a tavaly október 15.-étől 93,2 százalékos közvetett befolyással rendelkező Heinekent, de külön pontban kitér az ajánlati ár meghatározására - eddig is ez volt a kényes pont Brau ügyben -, jelezve, hogy az alkalmazni kívánt számítási metódust 15 napon belül el kell juttatnia a cégnek a PSZÁF-hoz.
A határozat szövege szerint erre a Heineken-nek "különös gondot" kell fordítania. A befektetők védelme és a tőkepiac zavartalan és eredményes működésének biztosítása érdekében, a minimumárra vonatkozó törvényi rendelkezések megtartásán túl a vételi ajánlattételi ár számítási módjánál a befolyásszerzés tényleges megvalósulása, azaz a 2003. október 15-e előtti időpontot kell figyelembe venni oly módon, hogy az tegye lehetővé az elsőbbségi, és törzsrészvények ellenértékének reális, mind a piaci viszonyoknak, mind a társaság valós értékének megfelelő megállapítását.
A PSZÁF az is kiemeli, hogy a Brau Union Sörgyárak Rt. törzsrészvényeire vonatkozóan a Felügyelet nyilvántartásai alapján nem realizálódott a Tpt. 72. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározható kereskedés, illetőleg az, hogy az elsőbbségi részvények tőzsdei árfolyamára az Amstel Rt. által megtett nyilvános vételi ajánlat gyakorolt hatást, befolyásolva a részvények tőzsdei keresletét.
A Heineken a vételi ajánlattételi kötelezettségének teljesítése során maradéktalanul be kell, hogy tartsa a Tpt. 69. § (1), valamint (2) bekezdésének rendelkezéseit a vételi ajánlat tartalmának meghatározásánál különös gondot fordítva az ajánlat tárgyát képező elsőbbségi és törzsrészvények ellenértékének a Tpt. 72. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályai szerinti meghatározására.
A felügyelet rendelkezése nyomán úgy tűnik, nem a 180 napos átlagár alapján kívánja a Heinekent ajánlattételre kötelezni, inkább a részvények bekerülési értéke alapján, bár ennek kiszámítása nem egyszerű feladat. A kisrészvényesek szerint mindenesetre az osztrák anyavállalatra tett ajánlat alapján a tavalyi féléves állapotot figyelembe véve 28 000–32 000 forint között lenne a magyar Brau-papírok értéke. A felügyeletnek egyébként a Tpt. alapján arra is joga van, hogy nem egyértelmű helyzetben maga állapítsa meg a nyilvános vételi ajánlat minimális árfolyamát.
