A két új részvény bevezetésének csak elhanyagolható mértékben 8,8 milliárd forinttal emelte a kapitalizációt - derül ki az MNB jelentéséből.
A háztartások a tőzsdén továbbra is nettó eladó pozícióban voltak. Részvényeladásaik – az előző negyedévi 8,1 milliárd forint után – ezúttal 23,5 milliárd forinttal haladták meg a vásárlásaik értékét. Jó időben szálltak azonban ki, árfolyamnyereségük meghaladta a 17 milliárd forintot. E folyamatok eredőjeként a háztartások részvényállománya 5,0 milliárd forinttal esett vissza, szeptember végén a tőzsdei részvények 4,4 százaléka volt közvetlenül a háztartások tulajdonában, amely 0,7 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal korábbi részaránynál. (Közel három éve tartó tendencia, hogy a lakosság csökkenti részvényállományát.)
A külföldi befektetők tulajdonában lévő tőzsdei részvények állománya eközben 266,5 milliárd forinttal emelkedett. Ez jórészt a közel 232 milliárd forintos árfolyamnyereségnek volt köszönhető. A nem-rezidensek – az előző negyedévi 14,9 milliárd forint után – ezúttal 34,6 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók. Részesedésük a részvénypiacon így 0,5 százalékponttal, 72,6 százalékra emelkedett.
A pénzügyi vállalatok az előző negyedév után ismét nettó eladók voltak a tőzsdei részvények piacán. Részvényállományuk összesen 13,2 milliárd forinttal csökkent. (A szektoron belül viszont a bankok nettó vásárlókként léptek fel, 3,4 milliárd forint értékben növelve pozícióikat) - olvasható a negyedévente megjelenő MNB összefoglalóban.
