Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mint azt korábban megírtuk, Kulcsár Attila 2001-ben megpróbálkozott a fiktív számlázás gyanúja miatt mélybe zuhant Synergon-részvények felvásárlásával. A tranzakcióknál a Pannonplast esetében már megismert módszert alkalmazta a bróker, az ügyfélköréhez tartozó több cég és magánszemély nevében kezdett a papírok felvásárlásához, így elkerülte a bejelentési kötelezettséget. (Az ügyfelek között többnyire a K&H ügyben már megismert nevek bukkannak fel).
Az ügyfelek többsége azonban nem tudott róla, mire használja pénzét Kulcsár - írja a Népszabadság. Állításukat a lap birtokában lévő részvényesi meghatalmazások és részvénykönyvi bejegyzési kérelmek is igazolják, ezeken ugyanis szemmel láthatóan egy kéztől származnak az aláírások.
A lap állítása szerint az ominózus tranzakciókra április 20-án került sor. A tőzsdei adatok azonban ezt nem támasztják alá, a 2000 őszén kitört, számlabotránytól már meglehetősen távoli időpontban mindössze az átlagos mennyiségnek mondható 70 ezer darab papír fordult meg a börzén. Amennyiben valóban jelentősebb tételt vásárolt Kulcsár, akkor ez inkább 2000 november 28-án történhetett. Ekkor a Synergon-részvények közel 30 százaléka megfordult a parketten, ám ezt nem követte semmiféle bejelentés a tulajdonosi arányok változásáról, minek hatására meg is indultak a felvásárlással kapcsolatos spekulációk.
Kulcsár azonban soha nem jelent meg a Synergon közgyűlésein. A lap információi szerint az álbróker azért hagyta veszni a papírokat, hogy a Synergon részvényeladásait vizsgáló PSZÁF ne figyeljen fel a Britton-csoportra és sajátos vásárlási szokásaikra.
