Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gazdasági Versenyhivatal múlt hét végén tárgyalás mellőzésével meghozott határozatában jóváhagyta a Zalakerámia felvásárlását. Információink szerint a határozatot már postázták az érintetteknek. A határozat átvételének napja lesz a július 2-án lezárult, a Rahimkulov-család kezében lévő Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft. és az Általános Értékforgalmi Bank Rt. által megtett 1600 forintos nyilvános vételi ajánlat hatálybalépésének napja, az ezt követő 5 munkanapon belül utalják át a vásárlók a részvények ellenértékét a papírokat felajánlóknak. Az ajánlat során összesen 31,66 százaléknyi részvényt ajánlottak fel az ÁÉB-Kafijat párosnak, az ő befolyásuk az ajánlat után 59,5 százalékra növekszik. A jelek szerint mindenesetre azok a részvényesek jártak igazán jól, akik nem ajánlották fel papírjaikat az 1600 forintos vételi ajánlat során, annak lezárása óta ugyanis - némi megingás után - emelkedésnek indult a papírok ára a Budapesti Értéktőzsdén, tegnap már a 2100 forintot is elérte.
Az emelkedés hátterében egyes - internetes oldalakon is teret kapó - elméletek egy lehetséges kiszorítást feltételeznek, azonban erre jelen esetben aligha kerülhet sor. A kiszorítási elmélet hívei szerint az Intergazprom Invest (I.G.P.I.), a hozzá kapcsolt részvényesnek minősített Smilejest Ltd., az ÁÉB és a Kafijat befolyása az ajánlat során 90 százalék fölé nőne, s ekkor a kisrészvényesek kérhetik a papírok sajáttőke-értéken (részvényenként 2562 forint a legutolsó mérleg szerint) történő megvételét.
Az optimista forgatókönyv megvalósulásához azonban két tényező is hiányzik. Egyrészt az I.G.P.I.-Smilejest párosról eddig egyik felügyeleti határozat sem állapította meg, hogy az ÁÉB-Kafijat duóval kapcsolt részvényesnek tekinthető, s így befolyásuk egyben számítandó. Ráadásul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyszer már alaposan megvizsgálta a zalakeremiás részvénycsomag vándorlásait, s e vizsgálat során csak az I.G.P.I.-Smilejest összefonódást kifogásolta. Az I.G.P.I.-ÁÉB kapcsolatot annak ellenére nem feszegette, hogy előbbi a bank közel 10 százalékos tulajdonosa, s az I.G.P.I. vezérigazgatója, Petre Gábor személye még számos ponton kapcsolódik a pénzintézethez.
Ráadásul az I.G.P.I.-Smilejest és az ÁÉB-Kafijat befolyása nemhogy külön-külön, de nagy valószínűséggel együtt sem éri majd el látható módon a mágikus 90 százalékos határt. Az ajánlatban ugyanis összesen 31,66 százaléknyi részvény parkol, a július 11-i Zalakerámia-közgyűlésen az ÁÉB és az I.G.P.I. összesen 46,41 százaléknyi részvénnyel szavazott (a felajánlott részvények, tekintve hogy átmenetileg a zárolásnak nevezett betegségben szenvedtek, nem szavazhattak). Ha az I.G.P.I. a július eleji közgyűlésén összes fel nem ajánlott papírjával szavazott, akkor tulajdonhányada a korábbi 26,23 százalékról alaposan, egészen 18,62 százalékig kellett hogy csökkenjen az ajánlat során. De ha az I.G.P.I. nem adott bele az ajánlatba részvényeiből, akkor is nehéz lenne összeszedni a 90 százalékot, a legutolsó nyilvános információk a tulajdonosi szerkezetről ugyanis a következők: az ajánlat után az ÁÉB vezet 56,28 százalékkal, a Kafijat 3,22 százalékról, az I.G.P.I. 26,23 százalékról vallott, a Smilejestnél 3,77 százalékot állapított meg a felügyelet. Ezek összege 89,5 százalék, a jövő héten azonban várhatóan még ennél is alacsonyabb értékről szólnak majd a bejelentések.
A kiszorítás teóriája így egyelőre nem tűnik valószínűnek, persze ez nem zárja ki, hogy a tranzakció lezárultával - immár ajánlat nélkül - a fő tulajdonosok tovább növelik majd befolyásukat. A kiszorításhoz azonban újabb nyilvános ajánlat kell.
