Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az albán kormány hamarosan privatizálja az Albán Takarékpénztárt. A tavalyi adatok szerint 1,2 milliárd eurós (185 milliárd albán lekes) mérlegfőösszeggel, alig 40 millió eurós saját tőkével és ehhez képest szinte mesebeli, 18 millió eurós adózott eredménnyel bíró pénzintézet - még a szocialista kor örökségeként - 60 százalékos részesedéssel rendelkezik a 3,5 millió lakosú, Dunántúl méretű ország bankszektorában. A 105 - jobbára kisebb - fiókkal rendelkező bank jelenleg valamivel több, mint ezer alkalmazottat foglalkoztat. Osztrák lapértesülések szerint az Albán Takarékpénztár privatizációja iránt a Raiffeisen Bank is érdeklődik.
Wolf László, az OTP Bank akvizíciókkal foglalkozó vezérigazgató-helyettese a NAPI Gazdaság érdeklődésére elmondta, hogy a Szlovákiában és Bulgáriában már bankkal rendelkező OTP regionális elképzelései alapvetően a szomszédos országokra terjednek ki.
Ezért vizsgált meg a bank az utóbbi egy évben horvát, illetve szerbiai akvizíciós lehetőségeket. (Utóbbiak egyike - lapunk korábbi információi szerint - az újvidéki Pannonska Banka volt.) Wolf elmondta, hogy Albánia ugyan túl van az eddigi terjeszkedési célpontokon, de az OTP ennek ellenére figyelmesen vizsgálja a most felmerült lehetőséget. Ennél többet azonban a vizsgálódás jelenlegi stádiumában nem kívánt elárulni.
Az 1992 óta társasági formában működő, állami tulajdonban lévő Albán Takarékpénztár megfigyelők szerint ideális, a DSK-nál kisebb, de az IRB-nél nagyobb falat lenne a - régi szocialista takarékpénztárak modernizálásában nagy tapasztalatokkal bíró - magyar bank számára. A pénzintézet jövedelmezőségi mutatói jók, ROE-mutatója egyenesen mesebeli, 53,5 százalék, ROA-mutatója pedig alig marad el az OTP-étől (1,58 százalék). A bank betétállománya 156 milliárd lek (1 milliárd euró), amelynek döntő hányada lakossági betét.
Kérdés persze, hogy hitelportfóliója, informatikai rendszere és személyi állománya milyen kockázatokat hordoz. Albániában a kilencvenes évek hosszú válsága után javulnak a gazdasági mutatók, a GDP növekménye évi 6 százalék körül van, és az ország a jelenlegi menetrend szerint Horvátországgal együtt, 2012-ig az EU tagja lehet.
