Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Így a Mol, a menedzsment növekvő olaj és importgázárakra vonatkozó figyelmeztetései ellenére egy szempillantásra a BÉT legjobb blue chipjeivel összehasonlítható 8 alatti P/E értékkel bíró részvénnyé vált (686 forintos részvényenkénti eredmény), annak ellenére, hogy az utolsó negyedév eredményhez való 11 milliárdos hozzájárulása nem mondható különösebben magasnak.
A társaság az előző évben elért eredménnyel gyakorlatilag összehasonlíthatatlan (akkor 1,2 milliárdos pozitív nullszaldóval zárta az évet) eredménye annak ellenére jött össze, hogy gazdálkodása gyakorlatilag minden területen kevesebbet hozott mint az előző évben. Az egyetlen kivétel a gázüzletág, melynek 600 milliós vesztesége (mely az átszervezésre képzett céltartalék üzletágra jutó része nélkül valójában 1,2 milliárdos nyereség lett volna) szemben a tavalyi 122 milliárdos veszteséggel ékesen bizonyítja, hogy a cég kitettségét a szabályozott áraknak.
A különböző üzletágak eredményességét külön külön és összességében is a tavalyi évben folyamatosan emelkedő olajárak, az egyre gyengülő dollár és az erősödő forint határozta meg. A kutatás termelés az erősödő forint miatt a nemzetközi piacokon dollárban egyébként emelkedő árú olaj forintban kifejezett árának csökkenése következtében nyújtott valamivel gyengébb teljesítményt (18 százaékos romlás), amit fokozott még a céltartalékképzés.
A feldolgozás kereskedelem az alacsonyabb finomítói árrések és az erős forint okán hozott az előző évinél 40 százalékkal rosszabbat itt is súlyosbítva a tartalékképzés hatásával. Ebben az üzletágban külön érdeklődésre tarthatnak számot a működési költségek, melyeknek csak a növekedése félmilliárddal lett több mint a Mol büszkeségének, a késleltetett kokszolónak 10 milliárdos pozitív eredményhozzájárulása.
A két üzletág összesen - 51,2 milliárd illetve 38,3 milliárd forintos - 88,5 milliárd forintos üzleti eredményét a a földgáz 600 milliós és a petrolkémia 1,5 milliárdos vesztesége szinte nem is befolyásolta érzékelhetően. A petrolkémia szegmens rossz eredményét a gyorsjelentés a különösen kedvezőtlen piaci viszonyokkal és a gyenge kereslettel magyarázza, amit vélhetően szomorúan olvasnak a TVK külső tulajdonosai is. Ennél már a Slovnaft 5,6 milliárdos Molra jutó eredményhányada is nagyobb hatással bírt a társaság gazdálkodására. A Slovnafttal kapcsolatban egyébként Mosonyi György vezérigazgató külön kiemelte a két cég együttműködéséből fakadó szinergiákat, melyek szerinte tovább nőhetnek a kontroll megszerzésével. A vezérigazgató a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjából kiderül, hogy a finomítói árrések nem voltak a 2002-es évben magasak, a Mol termékeladásainak sikeres növelésével igyekezett kompenzálni a kedvezőtlen folyamatot.
Ez a helyzet idénre egyébként megváltozott, a finomítói árrések jelenleg kifejezetten magasnak mondhatók, ez azonban már csak első negyedéves eredményekben mutatkozhat majd meg. Másfelől az ezzel együtt emelkedő kőolajárak a gázüzlet eredményességére is kihathatnak majd (akárcsak az időközben némiképp meggyengült forint), vélhetően újra veszteséget okozva a társaságnak.
Összességében a gyorsjelentés híven tükrözi a Mol megerősödött helyzetét, amit a tavalyra már mérséklődő kőolajárak, a gyengülő dollár és az erősödő forint és az eközben ha lassan is de folyamatosan emelkedő gázértékesítési árak együttes hatásának köszönhet a társaság. A 8 alatti P/E értékkel a parketten forgó részvény akár vonzó befektetési célponttá is válhatna mostantól - bár e mutató alapján azért akadna versenytársa - ha nem kísérné Damoklész kardjaként a gázárszabályozás megoldatlansága közben az olajárak nyakló nélküli elszabadulásának rémképe. Ez a részvényeseket joggal töltheti el aggodalommal, még akkor is ha a százmilliárdos veszteségekről szóló beszámolók megismétlődésének esélye jelentősen csökkent az elmúlt időszakban.
