A tőzsdei befektetők összvesztesége közel 30 százalékkal meghaladja az USA éves GDP-jét; ha pedig egyenletesen oszlana el a világ lakosai között, akkor minden egyes földlakóra 2000 dolláros veszteség jutna.
Mielőtt túlzottan megijednénk, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a gigászi összeg egy része tulajdonképpen virtuális pénz: az a befektető például, aki öt évvel ezelőtt 1 dollárért vette azt a részvényt, amely két évvel ezelőtt még 5 dollárt ért, ma viszont már csupán 2 dollárt, bár bizonyos tekintetben valóban bukott 3 dollárt, ám szigorúan nézve még mindig 1 dolláros pluszban van.
Az elmúlt két év ennek ellenére nyugodtan nevezhető a mindenkori tőzsdei történelem második leggyengébb időszakának: a nagy gazdasági világválság óta nem volt példa ilyen mértékű, s egyben ennyire hosszú tőzsdei lejtmenetre. Az elmúlt két év egy vonatkozásban ráadásul még az 1929-es nagy krach időszakát is felülmúlhatja: az LBS várakozásai szerint akár 15 esztendő is eltelhet, míg a tőzsdei árfolyamok ismét elérik zuhanás előtti szintet.
Hogy kedvezőbb legyen az összkép, a tanulmány felhívja például a figyelmet arra, hogy a tőzsde a fentiek ellenére a legnagyobb megtérülést hozó, hosszú távú befektetés: az amerikai börzék átlagos éves hozama az elmúlt 103 esztendőben 6,3 százalékponttal múlta felül az inflációt, szemben az amerikai államkötvények 1,9 százalékpontos többletével.
