A háztartások csakúgy, mint az előző két negyedévben ismét jelentős értékben adtak el részvényeket, s a pénzügyi
vállalatok is számottevő mértékben nettó eladók voltak (elsősorban a biztosítók és
nyugdíjpénztárak). A tőzsdei részvények tulajdonosok közötti megoszlásában kisebb
módosulások történtek.
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken a IV. negyedévi 444,1 milliárd forintos emelkedés után 286,1 milliárd forinttal nőtt, s március végén összértékük 3134,9 milliárd forintot tett ki. A növekedés kizárólag a árfolyamemelkedésből származott, ugyanakkor ellene hatott, hogy négy részvényt kivezettek a BÉT-ről (amelyek együttes tőzsdei kapitalizációja 5,7 milliárd forint volt), egy részvény esetében pedig leszállították az
alaptőkét (piaci értéken 0,4 milliárd forinttal).
A háztartások nettó tőzsdei részvényeladása tovább nőtt: január és március között 12,3 milliárd forinttal haladta meg a lakosság részvényeladásainak értéke a vásárlásokét (az előző háromnegyed évben összesen 33,5 milliárd forinttal). A háztartások ugyanakkor 11,2 milliárd forint árfolyamnyereséget értek el a tőzsdei részvényeken, így összességében 1,3
milliárd forinttal csökkent a részvényállományuk. Március végén a tőzsdei részvények 5,6 százaléka volt közvetlenül a háztartások tulajdonában.
A külföldi befektetők (nem rezidensek) részvényállománya 273 milliárd forinttal emelkedett, amelyből 243 milliárd forint a tőzsdei részvényeken keletkezett árfolyamnyereség. A nem-rezidensek ebben a negyedévben közel 32 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók (az előző negyedévben 21 milliárd forint értékben). A külföldi befektetők részesedése 2,1 százalékponttal emelkedett, s március végén kereken 75 százalékot ért el.
A pénzügyi vállalatok részvényállománya közel 8 milliárd forinttal emelkedett. Mintegy 15 milliárd forint értékben ismét nettó eladók voltak (az előző negyedévben több mint 12 milliárd forint értékben), ugyanakkor közel 23 milliárd forint árfolyamnyereségük keletkezett. A pénzügyi vállalatok részesedése tovább csökkent, március végén 5,9 százalékot tett ki.
A nem pénzügyi vállalatok ezúttal szintén nettó eladók voltak (közel 4 milliárd forint értékben), s a tőzsdei kivezetések (és egyéb korrekciós tételek is) elsősorban ezt a szektort érintették kedvezőtlenül, közel 5 milliárd forint állománycsökkenést okozva. Ezzel szemben 3 milliárd forint árfolyamnyereségük keletkezett a negyedév folyamán. A nem pénzügyi vállalatok részesedése csökkent, március végén 5,4 százalékot tett ki. Az államháztartás részvényállománya közel 12 milliárd forinttal nőtt, lényegében teljes egészében a papírokon elért árfolyamnyereség következtében. Az államháztartás részaránya némileg csökkent a negyedév folyamán, a tőzsdei részvényeknek 8,1 százaléka volt a tulajdonában március végén - áll az MNB jelentésében.
