Az egyik pert az ÁPV Rt. indította a BÉB (a Budapest Bank brókercége) ellen, míg a másikat az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Kárpótlási Iroda a Budapest Bank ellen, mindkettőt a kárpótlási jegyek kezelésével kapcsolatos hiányosságok miatt. A perek pikantériája az, hogy az állam akár nyer, akár veszít mindenképpen fizet., mert a BB 1995 végi privatizációs szerződésében a magyar állam a kárpótlási jeggyel kapcsolatos peres ügyek terheit magára vállalta. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az esetleges kártérítést, hanem a BB ügyvédi költségeit is az állam téríti meg. A pernek így nincs értelme, ezért az ÁPV Rt - információink szerint - lényegében lemondott annak folytatásáról, míg a Kárpótlási Iroda által indított per megszüntetése a kormány döntésétől függ.
Megfigyelők szerint a GEC különböző árakon vásárolja meg a BB részvényeket. Az állammal szemben a privatizáció óta bekövetkezett saját tőke-növekmény az ár alapja, itt a bank 2000 végi saját tőkéje az irányadó, amelyet február 15-ig megjelenő gyorsjelentés tartalmaz majd. A növekmény - és egyben az ár - megfigyelők szerint 140-150 százalék között lehet. A kisrészvényeseknek fizetendő árról csak annyit lehet tudni, hogy az meg kell haladja az otc piac elmúlt hat havi forgalommal súlyozott átlagárát. Az utóbbi hetekben megélénkült a BB részvények tőzsdén kívüli forgalma, 120 százalék feletti árfolyamon százmilliós volumenű kötésekről is tudnak a brókerek.
