A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha azt nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai irányadóak. Kérdés, hogy a betéti társaság üzletvezetője milyen jogi alapok mellett végzi azt a tevékenységet. A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását - több vezető tisztségviselő esetében - az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át. A betéti társaságra azonban speciális szabály érvényesül, mert a kültag a társaság üzletvezetésére nem jogosult. Az üzletvezetéssel megbízott beltag gyakorolja rendszerint a munkáltató jogokat. Előfordulhat, hogy a bt. üzletvezetője a társasági szerződésben rögzített személyes közreműködésen kívül valamely taggal munkaviszonyt létesít. Ennek jogi akadálya nincs, hiszen a bt. a munkaviszony létesítése szempontjából önálló jogalany, a társaság tagja pedig munkaviszonyt létesít magával a társasággal, de más jogalannyal is. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködést jelentő munkavégzésre munkaviszonyt létesíteni már nem lehet, hiszen ebben az esetben egyazon tevékenységre két jogviszonyt létesíthetnének. Különböző típusú tevékenységek esetében azonban nincs jogi akadály. A bt. üzletvezetője többnyire a társasági szerződésben rögzítettek szerint, a tagsági jogviszonya alapján látja el ezt a tevékenységét. A fentebb említettek erre a munkavégzésre is érvényesek, tehát nem lehetséges üzletvezetői tevékenységet egy időben tagsági jogviszony és munkaviszony alapján ellátni. A bt. üzletvezetőjére a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztségviselő is állhat a társasággal munkaviszonyban. Ha a társaságnál egy üzletvezető működik, az üzletvezetésre nézve munkaviszonyt létesíteni nem lehet, mert az üzletvezető, mint a munkáltató jogkör gyakorlója saját magával kellene hogy munkaviszonyt létesítsen, munkaszerződést kössön. Előfordulhat azonban az a helyzet, hogy a társasági szerződésben az azt megkötő tagok úgy rendelkeznek, hogy a bt. üzletvezetését valamely beltag munkaviszony keretében látja el. Ebben az esetben a munkáltatói jogkört a taggyűlés gyakorolja. Ami a kft.-t illeti, mint jogi személy elvileg bármilyen szerződést köthet bárkivel. Korlátozás nélkül vehet fel munkaviszonyban álló alkalmazottakat, vezetői lehetnek tagok és kívülálló alkalmazottak is. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul, és érte külön díjazás jár. Követelmény, hogy a tagoknak a társaság részére különböző jogviszonyok keretében végzett tevékenységei különüljenek el egymástól, azaz más tevékenységet végezzen a tag mellékszolgáltatásnak minősülő személyes közreműködésként, vagy eseti megbízásként, illetve a társasággal létesített munkaviszonya keretében. A kft. ügyvezetői pozíciójának betöltése többféle jogcímen lehetséges. Ha a társaság tagja tölti be ezt a tisztséget, a társasági szerződésben rögzítettek szerint tagsági jogviszonyánál fogva a gt. szabályai szerint végezheti ezt a tevékenységet. Lehetséges, hogy a kft. természetes személy tagját úgy választják meg ügyvezetőnek, hogy a tevékenységet munkaviszony keretében lássa el, és lehetséges az is, hogy kívülállót alkalmaznak munkaszerződés alapján ügyvezetői pozíció betöltésére. Kiss Ferenc munkajogász