Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem tudni pontosan, hogy Magyarországon hányan kereskednek vagy vannak jelen a kripto világában, tágabb értelemben mennyien hasznosítják a blokkláncokat, amely mifelénk még mindig valamiféle misztikus tevékenységnek tűnik. A Chainalysis 2025 Global Adoption Index globális kutatása a legismertebb mérce, amely országonként mutatja be a lakossági kripto- és stabilcoin használatot.
Ez alapján Magyarország a 66. a világrangsorban, amely nem is rossz és nem is jó. A környező országokhoz képest nagyjából egálban vagyunk, de amúgy van még hová fejlődni. Hazánkban nagyjából két-háromszázezren kerülhettek eddig kapcsolatba a blokklánc-technológiával.
Pedig a blokkláncok manapság a pénzügyi világban zajló forradalmat képviselik, lassan minden tranzakció felkerül rájuk, legyen az valós ingatlan vagy akár kötvény, netán adásvételi szerződés. A folyamat elején járunk, de döbbenetes a változás, a web3 lassan beépül a mindennapjainkba úgy, hogy annak technikai hátterét nem is kell ismernünk.
Ebben a változó gazdasági ökoszisztémában jelent meg a kripto, amelynek rengeteg árnyoldala is van, sok a scam projekt, sok millió embert likvidáltak különböző short és long pozíciókból színtisztán piacbefolyásoló tranzakciókkal. Sőt, a háborúban is titkos csatornákon keresztül támogathatják egyik vagy másik hadviselő felet, elég csak Iránt, Ukrajnát vagy éppen Oroszországot megemlíteni, de maga a technológia a tokenizációval, az AI-val és a decentralizált pénzügyi rendszerrel együtt a jövő, illetve kis részben már a jelen zenéje.
Orwelli hangulat
De ez valamiért nem tetszett mifelénk egyes politikusoknak, senki nem tudja, hogy mi volt a szándékuk a validátori rendszerrel, mindenesetre akadályozta a kriptót és általában a blokkláncok penetrációját. Mintha a technológiai fejlődést akarták volna megállítani, mintha a startupok világát, a vállalkozó szellemet akarták volna elfojtani, miközben más vállalkozások vidáman ügyködtek lefüggönyözött szivarszobákban (lásd Orwell Állatfarm c. művében: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”).
George Orwell legfontosabb műve az 1984 jutott még az eszünkbe, amely egy megrázó disztópikus regény egy totális diktatúráról, a gondolatbűnözésről és a „Nagy Testvér” mindent átható megfigyeléséről. Vagyis mintha a kriptósok gondolatbűnözést valósítottak volna meg, eleve bűnös volt, aki kriptózott, rögtön a pénzmosás jutott egyesek eszébe.
De még jöhet A tanú című film aranyköpése: „Az a gyanús, ami nem gyanús.”. Plusz a „nemzetközi helyzet fokozódik.” Zavaró lehetett, hogy a kriptóval foglalkozó embereket nem lehetett kordában tartani, nem lehetett szedett-vedett törvényekkel irányítani, hiszen a blokkláncnak éppen az a lényege, hogy a világon sehol sem lehet hamisítani a tranzakciókat, a helyi potentátok maximum korlátozhatják a működési elveket, de alapvetően a pénzügyi decentralizált forradalom a kisembert globálisan is helyzetbe hozhatja a BlackRock mellett.
Mégsem vagyunk gondolatbűnözök?
Aztán kiderült, hogy a nemzetközi helyzet nem fokozódik, mert a Magyar-kormány bejelentette: eltörli a kriptopiacon a validálási eljárást, amellyel egy nehezen meghatározható rendszert vezetnek ki, aminek senki nem örült, még az Európai Unió is kötelezettségszegési eljárást indított. Pedig utóbbi sóhivatal a MiCA-rendelettel (Markets in Crypto-Assets) már alaposan agyonvágta Európa versenyképességét globálisan, de hát ott a hivatalokban sem érthetnek mindenhez.
Majd beterjesztették a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot. Az indoklás szerint ugyanis a kriptoszolgáltatás terén a validálási kötelezettség, mint versenyt korlátozó elvárás nem fenntartható a belső piac megvalósítása tekintetében, nincs összhangban az európai MiCA-rendelettel.
Az ügy előzménye, hogy a hazai kriptopiacot a 2024. évi VII. törvény (kriptotörvény) és a 10/2025. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendelet szabályozza, amelynek értelmében a törvény a Büntető Törvénykönyv módosításával egyes esetekben bűncselekménnyé nyilvánította a validáció nélküli kriptováltásokat.
A Tisza Párt győzelme után várható volt, hogy itt is lépni fog az új kormány. Magyar Péter ennek szellemében korábban bejelentette, hogy felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot, megszüntetik a kriptovaluták kriminalizását. Nem sokkal később Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője arról posztolt: a súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozást szüntetnek meg.
„2025 végén egyik napról a másikra született egy olyan rendszer, amely Európában szinte példátlan módon külön „validátori” kapuőröket állított a kriptoügyletek elé. Először egyetlen cég, később is csak két szereplő kapott ilyen engedélyt. Ez nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás: egy teljes, innovatív piacot tett működésképtelenné” – tette hozzá a miniszter.
„Természetesen kell a pénzmosás elleni védelem, a fogyasztóvédelem, az átláthatóság és a felelős működés. De nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni, ezért visszatérünk az arányos, kiszámítható rendszerhez, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek” – magyarázta korábban a miniszter.
Így zajlott az általános vita
Végül a parlament tegnap este lefolytatta az általános vitát a törvényjavaslatról. A hozzászólások alapján még az a gyanú is felmerülhet, hogy a többség nem igazán érti a blokkláncok és a kripto alapvető céljait, néha mintha aktualizált politikai környezetben próbálnák meg értelmezni az iparágat.
Nacsa Lőrinc (KDNP) félmegoldásnak nevezte a javaslatot, szerinte a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelettel (MiCA) kapcsolatban is számos kritikát fogalmaztak meg az uniós tagállamok és a startupok. A törvényben nincs benne, hogy kik fogják kiadni az engedélyeket. A kriptoeszközök piaca folyamatosan fejlődik, amit nehéz egy lassú jogalkotással lekövetni, de a túlzott liberalizáció elősegítheti a tiltott pártfinanszírozást vagy egyéb, pénzmosással kapcsolatos tevékenységeket.
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: érdemes felülvizsgálni, hogy szükség van-e a büntető törvénykönyvi tényállások beiktatására. Az is egy jó felvetés, hogy melyik cég, milyen alapon kapott validálási jogot, tette hozzá. A politikus arról is beszélt, hogy terrorszervezetek finanszírozását is részben kriptoeszközökkel oldják meg.
Molnár János (Tisza) szerint a kriptoeszközök átváltását validáló szolgáltatás kötelezővé tétele egyedülálló volt egész Európában. Az EU-ban a felnőtt lakosság 9 százaléka tart valamilyen kriptovalutát, Magyarországon a törvény bevezetése előtt 210 ezren használták a technológiát, a törvény bevezetése után ez a szám 80 ezerrel csökkent. Minden adott ahhoz, hogy a blokklánc-technológia a mindennapok része legyen, magyarázta.
Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kriptoeszköz-kereskedelem határon átnyúló kereskedés, így a nemzeti szabályozás értelmetlen és értelmezhetetlen. A MiCA a leginkább befektetőbarát szabály. Az adatok a szolgáltatónál vannak, és nem a validátornál, a validátori intézmény pedig meg fog szűnni. Ha nincs intézmény, amely kezelné, akkor nincsen jogalap, hogy bármit is kezeljünk, tehát ott az adatokat nem lehet tárolni – fogalmazott.
Most megy minden a maga útján, bizottsági ülés, javaslatok, vita és szavazás.
Mi volt a validátor-rendszer célja?
A hivatalosan bejegyzett validáló szolgáltatók az on-chain adatok, vagyis a blokkláncon zajló mozgások elemzésével ellenőrzik a tranzakciók hátterét és kockázati szintjét. Ez a folyamat transzparenciát teremt a hagyományos pénzügyi szektor és a digitális eszközök világa között, mivel a validátorok képesek igazolni a kriptoeszközök legális forrását, minimálisra csökkentve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát.
Az egyik validátor a Caduceus Zrt. a társadalmi egyeztetés keretében egy 50 oldalas tanulmányban foglalta össze a tevékenységük során szerzett gyakorlati tapasztalataikat. A tanulmány szerint a tevékenységük alkalmas volt arra, hogy a pénzmosási, online csalási, fogyasztóvédelmi és egyéb pénzügyi integritási kockázatok egy részét láthatóvá tegye és mérsékelje.
Szerintük a kockázatok a jövőben is jelen lesznek, ezért továbbra is szükség van olyan kapacitásokra, amelyek alkalmasak ezek felismerésére és kezelésére. A tanulmány egyik központi megállapítása, hogy a kriptoeszköz-piacon a szolgáltatások működése egyre inkább több ország és több szereplő között oszlik meg. Ennek következtében előállhat olyan helyzet, hogy a kockázatok magyar felhasználókat érintenek, miközben az azok felismeréséhez szükséges információk más országokban vagy külső technológiai rendszerekben állnak rendelkezésre.
