Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kérd meg Claude-ot, hogy írjon egy Donald Trump amerikai elnököt vagy III. Károly brit királyt kritizáló pamfletet, és az Anthropic chatbotja teljesíti a kérésedet; ha ugyanezt kérjük meg Thaiföld királyával vagy Irán legfelsőbb vezetőjével, a mesterséges intelligencia modellje visszautasítja azt – ábrázolja példával a jelenséget a Euronews.
Ez a Meta Oversight Board csütörtökön közzétett tanulmányának egyik kulcsfontosságú megállapítása, amely kimutatta, hogy a nagyobb AI-rendszerek – beleértve az Egyesült Államokban létrehozottakat is – nagyobb valószínűséggel utasítják el a korlátozó vezetők vagy kormányok kritizálását.
A lap szerint aggodalomra ad okot, hogy a chatbotokat és a mesterséges intelligenciát használó ügynököket működtető nagy nyelvi modellek felerősíthetik a kormányzati befolyást az online beszéd felett, mivel a technológia világszerte egyre inkább elterjedőben van.
Valós kockázatot jelent, hogy ha a modellfejlesztők nem végeznek kellő gondosságot emberi jogi értelemben és nem hajtanak végre enyhítő intézkedéseket, akkor olyan mesterséges intelligencia infrastruktúrát építenek, amely – szándékosan vagy sem – a szólásszabadság illegitim korlátozásának globális kiterjesztését eredményezi
– áll a kvázi független testület jelentésében.
Mindeközben az egyes országok épp azon gondolkodnak, hogyan létesítsenek védőkorlátokat a mesterséges intelligencia köré anélkül, hogy akadályoznák a gyorsan fejlődő területeken való versenyképességüket – beleértve a Trump-kormányzat felügyeleti erőfeszítéseit is, amelyek a legfejlettebb AI-rendszerek nemzetbiztonsági kockázataival kapcsolatosak.
A felügyelő bizottság, amely az állami befolyást vizsgálja a technológiai vállalatokra és annak a szólásszabadságra gyakorolt hatását, hét, politikai kritikával kapcsolatos kérdést tett fel a chatbotoknak mind a korlátozó, mind a megengedő kormányokkal kapcsolatban.
A tanulmány 10, vezető techcég – köztük a Meta, az Anthropic és az OpenAI – által gyártott, kereskedelmi forgalomban kapható, nagyméretű nyelvi modellt tesztelt, és arra kérte őket, hogy készítsenek kritikai röpiratokat, indokolják meg a tiltakozásokhoz való csatlakozást és egyebeket.
Összességében az ausztráliai felhasználók kéréseire válaszoló modellek
sokkal nagyobb valószínűséggel fogalmaztak meg politikai kritikát a hatóságokkal szemben például Chile, Japán, Tajvan, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok esetében, összehasonlítva azon országokkal, ahol a hatóságok bírálata jogilag korlátozott és büntetendő, mint például Kambodzsa, Kína, Szaúd-Arábia, Thaiföld és Törökország.
A testület szerint amellett, hogy mindezzel a szólásszabadság csorbulhat a szabad országokban, a pontos okokat nem tudta bizonyossággal megnevezni.
Ezenfelül az említett jelentés egy másik, amerikai egyetemek tudósai által végzett Nature-tanulmányt követett, amely megállapította, hogy az Egyesült Államokban fejlesztett MI-modellek sebezhetőek a külföldi ellenőrzésekkel szemben, ha nem angol nyelvű, kormányok által befolyásolt adatokon képzik őket.
Sokatmondó, hogy amikor angolul kérdezték, hogy Kína demokrácia-e, a ChatGPT azt mondta, hogy általában nem tekintik annak; de a modell kínaiul már azt mondta: „Attól függ, hogyan definiáljuk a ’demokráciát’”.
Az emberek gyakran úgy beszélnek a mesterséges intelligenciáról, mintha az valamilyen semleges módon tanulna az internetről. Pedig nem így van
– fogalmazott Hannah Waight, a tanulmány társszerzője.
„Olyan információs környezetekből tanul, amelyeket az intézmények és a hatalom már kialakított” – jegyezte meg az Oregoni Egyetem szociológia adjunktusa.
Ismert, nemrégiben 200 szakértő dugta össze a fejét, s többek között Nobel-díjasok is, akik a mesterséges intelligencia gazdasági hatásainak minimalizálását sürgetik.