Miközben a chatbotok már szinte észrevétlenül beépültek a mindennapjainkba, megjelent egy új kategória is: a mesterséges intelligencia alapú ügynökök (agentek). Ezek a rendszerek nemcsak válaszolnak a kérdéseinkre, hanem önállóan cselekszenek is helyettünk: e-maileket küldenek, naptárakat kezelnek, vagy akár más eszközöket vezérelnek.

Keleti Arthur az Economxnek elmondta, hogy a segéd kifejezés szerencsésebb, mivel a ügynök szó a magyar nyelvben gyakran negatív felhanggal bír, míg a segéd inkább a támogató funkcióra utal. A szakember szerint a mesterséges intelligencia fejlődése természetes módon vezetett el ezeknek a rendszereknek a megjelenéséhez: a korábbi chatbotok információt szolgáltattak és tanácsokat adtak, de önálló cselekvésre nem voltak képesek.

Kapcsolódó

A felhasználók ugyanakkor régóta vágytak arra, hogy a rendszer ne csak tanácsot adjon, hanem végre is hajtsa az utasításokat, például e-maileket küldjön, naptárbejegyzéseket hozzon létre vagy különféle eszközöket vezéreljen. Ez a képesség a klasszikus automatizálási platformoknál (például a Zapiernél) már megjelent, de ott még hiányzott a mesterséges intelligenciára jellemző kontextusértés.

Az MI-segédek legfontosabb újdonsága éppen ez: képesek értelmezni a felhasználó helyzetét, igényeit és környezetét. A jövőkutató a hadseregnél használt FYSA (For Your Situational Awareness) rövidítést említi példaként, amely jól leírja, hogy mi a legnagyobb előnye ezeknek az újfajta rendszereknek.

A fejlődés következő lépcsője az önállóság növelése, amely révén a segédek még szorosabban integrálódnak a mindennapi életbe. Keleti Arthur szerint ez olyan, mintha az embernek lenne egy személyi asszisztense, akit a végtelenségig lehet képezni. Ugyanakkor ezzel együtt felmerülnek az irányítás és a felelősség kérdései is: ki vállalja a felelősséget, ha a segéd hibázik, és milyen logika mentén születnek a döntései? Ez jelenleg sok szempontból szürke zónának számít, mivel bizonyos döntések hátterének értelmezéshez jobban kellene értenünk a neurális hálózatokban zajló folyamatokat.

A segédekkel szembeni egyik legnagyobb tévhit, hogy mindig tudjuk, mit miért csinálnak

– figyelmeztet a szakember. A mesterséges intelligencia ugyanis sok esetben nem lineáris logika mentén működik, hanem úgynevezett emergens viselkedést mutat, vagyis döntéseinek alapja nem mindig ember által átlátható. Az Anthropic kutatásai például arra utalnak, hogy ezek a rendszerek egyre komplexebb döntési logikával rendelkeznek, sőt egyes jelek szerint már „öntudatszerű” viselkedést is mutathatnak.

Kép: Keleti Arthur (j) az 2024-es AI Summiton

A képességek exponenciális növekedése miatt egy bizonyos ponton túl már maguk a felhasználók sem feltétlenül akarják majd tudni, hogyan jutott el a segéd egy adott megoldáshoz: számukra az lesz a lényeg, hogy a feladat elkészüljön. Emiatt az értékrend és a döntési keretek meghatározása kulcskérdéssé válik: a segéd ugyanis tükrözheti a felhasználó személyes preferenciáit, de akár a fejlesztő cég beállítottságát is. A jövőkutató ezt a gyerekneveléshez hasonlítja, ahol a nevelési elvek alapvetően meghatározzák a személyiség fejlődését.

Az adatvédelem és a hatékonyság közötti egyensúly megtalálása szintén kulcsfontosságú. Bár az adatmegosztás kockázatos, egy segéd akkor működik igazán hatékonyan, ha részletes információkkal rendelkezik a felhasználóról, akár annak a legszorosabb családi kapcsolatairól is.

Nem tud téged megvédeni egy rendszer, ha nem tudja, ki vagy

– fogalmazott Keleti Arthur, párhuzamot vonva egy személyi testőr munkájával.

Véleménye szerint valószínű, hogy idővel a felhasználók többsége megadja majd a legfontosabb adatait is a segédeknek, ezért alapvető fontosságú, hogy ezek a rendszerek ne éljenek vissza az információkkal. Ugyanakkor a segédek maguk is célponttá válhatnak a kiberbűnözők számára. Egy támadó például manipulálhatja a segédet, hogy az adja át a gazdája adatait.

Az új típusú biztonsági kihívásokra jelenleg sem a jogszabályok, sem a technológiai megoldások nincsenek felkészülve. Mindezek ellenére a szervezetek érzik: a mesterséges intelligencia használata elkerülhetetlen, különben súlyos versenyhátrányba kerülnek. Az MI nemcsak gyorsabb és pontosabb munkát végez, de képes olyan összefüggések felismerésére is, amelyeket korábban az emberek nem láttak. Ennek egyik példája a Google AlphaEvolve rendszere, amely megoldott egy, az 1950-es évek óta fennálló matematikai problémát.

A jövőben új piacok is kialakulhatnak: a Google AgentSpace például lehetővé teszi, hogy vállalatok saját MI-segédjeiket kínálják más cégeknek, amelyek ezeknek fizetnek a szolgáltatásokért. Ez egyfajta digitális piacteret, „App Store-t” hozhat létre.

A munkavállalók számára mindez azt jelenti, hogy a rutinfeladatokat a segédek veszik át, nekik pedig magasabb szintű feladatokra kell koncentrálniuk. „Ez most egy olyan dolog, ami mind tempóban, mind minden másban a maximumot fogja igényelni mindenkitől” – fogalmazott Keleti Arthur.

A Fiverr vezérigazgatója, Micha Kaufman szavait idézve:

a jövőben a könnyű dolgok el fognak tűnni, a nehéz dolgokból könnyű dolgok lesznek, a lehetetlenből pedig nehéz.

Az emberek szerepe így jó esetben új dimenzióba kerül: a hagyományos módszerekkel nem lehet felvenni a versenyt az MI-vel, ezért újra kell definiálni az emberi értékeket és feladatokat.

Keleti Arthur
Kép: Index

Az oktatást különösen érzékenyen érinti a változás: már most sem egyértelmű, milyen készségeket kellene elsajátítaniuk a diákoknak. A jövőkutató szerint a klasszikus értelemben vett szakmák megszűnhetnek, a munkavállalók pedig inkább szélesebb területek között mozognak majd, epizodikus életpályák mentén. Ez akár pozitív változásokat is hozhat, hiszen a különböző háttérrel rendelkező emberek jobban megérthetik majd egymást.

A programozás és a matematika példája jól mutatja, milyen gyorsan képes az MI „elfoglalni” egy-egy területet, és ez várhatóan más szektorokban is megismétlődik. Sőt, az emberi készségeket igénylő szakmákban is megjelenhetnek olyan MI képességek (például jobb empátia vagy pszichológiai érzék), amelyek révén bizonyos feladatokban felülmúlják az embereket.

Keleti Arthur szerint előbb-utóbb minden területen elérheti, sőt meghaladhatja az MI az emberi szintet, ami már az AGI (Artificial General Intelligence) szintje. Egyes szakértők szerint ezt bizonyos területeken már most is elértük, sőt meg is haladtuk.

Jelenleg vannak olyan vélekedések is, hogy a mostani technológiával és annak felskálázásával már nem lehet nagyokat ugorva továbbjutni erről a pontról, de az MI fejlesztésénél sokszor bebizonyosodott az elmúlt években is, hogy jönnek új megközelítések, technikák, emergens MI képességek, sőt, most már maga az MI is beszállhat a saját fejlesztésébe.

A Meta már a „szuperintelligencia” fejlesztésén dolgozik, hatalmas összegekért toborozva szakembereket, és hasonló célokat követ például az OpenAI-ból kivált Ilya Sutskever is.

Érdekességként a jövőkutató arra is felhívta a figyelmet, hogy gyakran éppen azok tudnak a leghatékonyabban együttműködni az MI-vel, akik nem technológiai szemléletűek, bizonyos kevésbé rugalmas vagy elfogadó IT-sokkal a tapasztalatai szerint sokszor emiatt nehezebb, mert nem tudnak bizonyos korlátokat elengedni, így a megfelelő kérdéseket feltenni a mesterséges intelligenciának.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom az ITBN közreműködésével jött létre.

Kép: ITBN