Az elmúlt időszakban globálisan és a hazánkban is egyre gyakoribbá váltak az online bűncselekmények. A feljelentések megemelkedett számára reagálva tavaly Magyarországon is megalakult a kibernyomozói szervezet. 

Home office, bűnözés, óvatlan emberek – az online csalások félelmetesen elszaporodtak

Évek óta drámai mértékben növekszik a legkülönfélébb online csalások száma, az adatok szerint a folyamatos „csúcsdöntéseknek” egyszerűen nincs határa. Az okok nyilván összetettek, az Economx által megkérdezett szakértők is így látják, ezért segítségükkel a legfontosabbakról most megpróbáljuk lerángatni a leplet.Ha kíváncsi a részletekre

Az egyik fő vitatéma, hogy ki fizesse meg az online csalásokból keletkező károkat: ilyenkor a bankok és az online platformszolgáltatók egymásra mutogatnak, azonban a kialakult gyakorlat szerint a pénzintézetekre marad a kártérítés. Ezért a brit bankok és a képviselőház több tagja kezdeményezte, hogy a Big Tech cégek is vegyék ki a részüket az oldalaikon keresztül megvalósított bűncselekmények utáni kártérítésből – írja a Politico.

Kapcsolódó

Az Egyesült Királyságban a tavalyi évben félmilliárd fontot (nagyjából 2200 milliárd forint) loptak el pénzügyi csalások formájában, a bűncselekmények 80 százaléka valamilyen online platformon, elsősorban a Meta felületein történtek.

Annak ellenére, hogy a vásárlási csalásoknak csaknem a fele Facebook Marketplacen és az Instagramon keresztül valósult, mégis a bankokra marad a meglopott ügyfelek kártalanítása.

2022 óta az angol bankok közel 300 millió fontot (több mint 1300 milliárd forintot) fizettek vissza a csalások áldozatainak. Ez az összeg várhatóan tovább növekszik, mivel idén októberben kötelezővé teszik az Egyesült Királyságban a meglopott ügyfelek kártalanítását.

A Big Tech anyagi felelősségvállalása 

Ben Donaldson, a brit pénzügyi szolgáltatások iparági szervezetének gazdasági bűnözésért felelős ügyvezető igazgatója megerősítette: a pénzintézetek szeretnék elérni, hogy a technikai platformok is vállaljanak anyagi garanciát az oldalaikon megvalósuló káresetekért.  

2023-ban elfogadott új online biztonsági törvény, illetve (az online és a banki világ többsége által elfogadott) Önkéntes Charta az online csalás ellen kötelezné a netes platformszolgáltatókat, hogy szigorúbb lépéseket tegyenek a kibertérben történő csalások megakadályozásáért.

Donaldson szerint ha a Big Tech cégek nem tesznek eleget a csalással kapcsolatos vállalásaiknak, akkor a kormánynak törvénnyel kell köteleznie őket erre. A brit parlament kincstári bizottságának képviselői is felvetették, hogy a technológiai cégek, nem pedig a bankszektor feladata lenne a kártérítés.

A Képviselőház belügyi bizottsága ebben a hónapban a Meta egyik vezető lobbistáját, Phillip Miltont kérte számon, hogy nem fordítanak elég pénzt és figyelmet a platformjaikon történő csalások megakadályozásáért. A Meta tisztviselője a válaszában kiemelte, hogy már több milliárd fontot fordítottak a platformjaik biztonságára és eleget tesznek az online csalásról szóló chartában vállalt kötelességeiknek. 

Nemcsak a briteknél feszülnek egymásnak


Az EU-n belül is körvonalazódik a bankok és a Big Tech konfliktusa: uniós jogalkotók kezdeményezték, hogy a nagy platformszolgáltatókat tegyék felelőssé az oldalaikról induló csalásokért. 

A március végén az online csalásról szóló csúcstalálkozót szerveznek, az öt szem (FVEY) kémszövetség, a G7-ek, nagy technológiai platformszolgáltatók és a vezető bankok képviselőinek a részvételével. A találkozó célja, hogy a nemzetközi politika napirendjére kerüljön az online csalások és a Big Tech ebben viselt felelősségének a kérdése.