2025-ben a megtisztulás időszaka jött el a kriptotérben, amelyet különböző nemzetközi szabályozások támogattak. A Coinbase, mint a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje év eleji várakozásai szerint a kriptopiacon fokozódik az intézmények szerepe a kisbefektetők markáns jelenléte mellett. Ez be is igazolódott, és itt gondolhatunk többek között a BTC és az ETH ETF-ekre, emellett a kripto további felhasználási területeken növekedett, így a DeFi, vagyis a decentralizált pénzügyek (likviditás, hitelezés stb.) mellett az RWA-iparág (real world asset – valós vagyontárgy) is tovább erősödött.
Ez utóbbi a tokenizáció folyamatát is jelenti, amikor a különböző vagyoneszközök nem hagyományos tőzsdére kerülnek, hanem blokkláncon digitális érmék formájában forgalmazzák azokat. Az előrejelzések szerint az RWA-szektor a következő öt évben elérheti a 30 ezer milliárd dollárnyi volument is, vagyis potenciálisan több tízszeres növekedés előtt áll a szektor. A jóváhagyott ETF-ek és pénzügyi termékek tokenizálása mellett a stabil érmék (USDT, USDC) hatalmas növekedést értek el és egyre jobban integrálódtak a globális fizetési keretrendszerekbe.
Azonban a munka érdemi része csak most kezdődik, hiszen a kriptopiac világgazdaságban betöltött szerepe még mindig kiforratlan. Továbbra is az egyik legkockázatosabb befektetési eszközosztálynak tekinthető, nem véletlenül a kamatelemelések vagy éppen a rossz munkaerőpiaci mutatók publikálásakor indul a lejtmenet, azonban egy evolúció következtében kettéválhat a piac. A hasznossággal bíró kriptók, mint például a DeFi- vagy az RWA-projektek megerősödhetnek, míg a meme coinok esetében továbbra is a hype, a közösségi aktivitás és a szerencsefaktor lesz a döntő.
„Idővel az összes pénzügyi termék blokkláncra kerül és tokenizálni fogják. A hagyományos pénz- és tőkepiacoknak ez hatalmas hatékonyságnövekedést fog okozni, így szimpla üzleti érdek is, hogy ez megtörténjen. Jelenleg a stabilcoinok a forró téma: végre tiszta szabályok vannak ezek kibocsátása körül az EU-ban és az USA-ban is (GENIUS Act és MiCA), ennek köszönhetően pedig gőzerővel zajlik a pénz tokenizációja. Amúgy persze meme tokenek is mindig lesznek, ahogyan korábban is mindig volt aktuálisan divatos gyűjtenivaló: autós kártya, bélyeg vagy telefonkártya. A meme coinok vagy NFT-k ezeknek a digitális megfelelői” – mondja Szabó Dávid, a Superposition Alap, a CryptoPosition Investment Fund és az RB Position Fund portfóliókezelője, akit a kriptopiac kilátásairól kérdeztünk.
BTC felezés
De térjünk vissza kicsit 2024-re, amikor bekövetkezett a BTC újabb feleződése, vagyis a felére csökkent a Bitcoin bányászok jutalma a tranzakciók hitelesítéséért, amely hagyományosan a bikapiac indulását vagy előszobáját jelenti. Azonban 2025 már erősen eltér a korábbi ciklusok jellemzőitől a szélesebb körű intézményi részvételnek köszönhetően.
Miközben korábban a kripto alapvetően egy spekulatív eszköz volt, amelyben az egyes érmék különböző trendek alapján felemelkedtek, majd visszaestek, most az ETF-ek bevezetésével, amelynek során globális pénzügyi cégek – mint például a BlackRock – a portfóliójuk egyre meghatározóbb részét Bitcoinba teszik, az iparág lassan és részben intézményi alapokra helyeződik. Ezzel együtt a decentralizált pénzügy innovációi is egyre jobban feltárulnak a blokklánc-technológiában.
Ezek pedig valójában egy új pénzügyi ökoszisztéma alapjait teszik le globálisan, amelyek hamarosan növekvő szerepet játszhatnak majd a világgazdaságban. Nem véletlenül a központi bankok és a nagy pénzintézetek szerte a nagyvilágban arról vitatkoznak, hogyan lehet kriptográfiai eszközöket használni potenciálisan többek között az eszközkibocsátás, a kereskedés vagy éppen a nyilvántartás tekintetében. Ez a folyamat nyilván 2025-ben sem állt le, de hangsúlyozzuk, hogy ez egy maratoni futás.
A Nasdaq szeptember 8-án az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez (SEC) kérelmet nyújtott be a tokenizált értékpapírok tőzsdén történő kereskedésének engedélyezésére. Ezzel egy teljesen új korszak kezdődhet a Wall Streeten, amely a részvényeket egyesíti a blokklánccal és annak minden előnyével. A blokklánc biztosítja, hogy a tokenizált értékpapírok rendes értékpapírként működjenek védve mind a befektetők jogait, mind a piac stabilitását egy alaposan tesztelt, ellenálló infrastruktúrán keresztül.
„Az a nagy kérdés, hogy a jegybankok mikor lépnek be a Bitcoin piacára. Ezt 2-3 éves időtávon már reálisnak tartom, ami a Bitcoin legitimitását erősítené, illetve további vételeket és árfolyamemelkedést generálna. Ennek háttere, hogy 2022 óta a jegybankok erőteljes vásárlóként jelentek meg az arany piacán, és részben ennek következményeként az arany ára 4000 dollár fölé emelkedett. Vagyis a jegybankok is jó ötletnek tartják egyre nagyobb arányban tartani aranyat (hard money-t) a tartalékaikban, de közben az arany ára kilőtt. Ebben a helyzetben már csak idő kérdése, hogy melyik jegybank vállalja be elsőként, hogy nagyobb összegben inkább digitális aranyat vásárol. Ennek már látjuk a jeleit: a cseh jegybank nemrég jelentette be, hogy próbajelleggel 1 millió dollár értékben vásárol Bitcoint és más kriptoeszközt” – teszi hozzá Szabó Dávid.
Még sehol sem tartunk!
A jövő még csak most kezdődik, hogy egy közhellyel éljünk, forradalmi változások előtt állunk, érdemes egy olyan összefüggést is bedobni, mint a kriptoalapú decentralizált pénzügyek (defi) és a mesterséges intelligencia (MI)-ügynökök együttműködése. Brutális dolgok lesznek a jövőben, az embert kiválthatja az MI, vagyis olyan brókerek fognak minket segíteni a pénzügyeinkben, amelyek a világ összes elérhető tudását összegyűjtve elképesztő algoritmusokat képesek majd felhasználni a siker érdekében.
A széles körben elterjedt kriptográfiai ismeretek ellenére a blokklánc-technológia még sokak számára értelmezhetetlen. De a technológiai újítások ezen is változtathatnak, mivel egyre több projekt fókuszál a felhasználói élmény javítására, amely a való életben gyümölcsöző előnyökre koncentrál. Így a penetráció töretlen, vagyis egyre többen kapcsolódnak be a blokklánc-megoldások és a kriptográfia világába.
Az Egyesült Államokban fontos szabályozások léptek életbe 2025-ben, amelyek megszilárdíthatják a digitális eszközök szerepét a mainstream pénzügyekben. Júliusban az úgynevezett kripto-héten – Crypto Week – a Kongresszus három jelentős törvényt fogadott el: a GENIUS törvény a stabilcoin-kibocsátók szabályozását vezeti be kötelező tartalékkal és átláthatósággal. A CLARITY törvény tisztázza, hogy digitális eszközök felett mikor melyik hatóság rendelkezik. A harmadik a CBDC elleni törvény, amely megtiltja a FED számára egy központi banki digitális valuta (CBDC) fejlesztését vagy kibocsátását.
Európában a MICA (Markets in Crypto-Assets) 2023-ban lépett életbe, amely szigorúan szabályozza a kriptoeszközök kibocsátását és forgalmazását az EU-ban, a szolgáltatók (pl. váltók, letétkezelők) pedig csak hatósági jóváhagyással működhetnek. 2025-ben az országoknak a szabályozást át kellett ültetniük a saját jogrendjükbe, amely Magyarországon meg is történt, bár egyelőre meglehetősen nagy a bizonytalanság. Továbbá az European Securities and Markets Authority (ESMA) véglegesítette a kriptószabályozás új irányelveit, ami hosszabb távon befolyásolhatja a piac stabilitását és átláthatóságát.
„Az intézményi elfogadással párhuzamosan a privacy fókusz határozottan erős. Régi kriptós körökben ez mindig is fontos narratíva volt, de az érdekesség az, hogy a kriptoeszközöket viszonylag újonnan felfedező pénzügyi körökben is megjelent ez a szempont. Az alapprobléma az, hogy a blokkláncok végső soron publikus főkönyvek, amiben az összes tranzakció látszik és visszakövethető. Ez sokaknak nem tetszik, az üzleti vagy privát befektetési tevékenységét senki sem osztja meg szívesen az egész világgal. Erre a problémára nyújt megoldást néhány privacy fókuszú blokklánc, mint például a Zcash vagy a Monero” – hangsúlyozza Szabó Dávid.
Aztán jött a fekete október
Az idei év összességében nem sok jót hozott a retail-nek, hiszen Trump beiktatása idején rögtön elindította saját mémérméjét, a Trumpot, sőt, nem sokkal később indult felesége mémkriptója is, a Melania. A Trump coin több milliárd dolláros market cap-et ért el pillanatok alatt, sokan azt mondják, hogy kis túlzással többet keresett egy nap alatt az elnök, mint az eddigi egész ingatlanpiaci tevékenységével. Nemrég azonban a Melania összeomlott, egyébként is Trump tevekénysége sokakat kiábrándított, és egyre kevesebben gondolják, hogy jót tett a kriptóval.
Ráadásul az altszezon sem akart elindulni. Az eddigi négyéves mintázatok alapján a BTC felezés után megindul a Bitcoin árfolyama, és új ath-ra (all Time High - történelmi csúcs) emelkedik a digitális arany. Majd a nyereség egy része átáramlik az altokba. Azonban sokan azt mondják, hogy hiába az eddigi négyéves mintázatok, most másként alakul a piac.
„Szeptemberig elégedett voltam a kriptopiac idei teljesítményével, az utóbbi két hónap azonban némileg csalódást keltő. Érdekesség, hogy a Bitcoin négyéves ciklikussága alapján éppen mostanában, 2025 utolsó hónapjaiban kéne lássuk ennek a ciklusnak a tetejét, és legnagyobb meglepetésemre ez a múltbeli minta egyelőre töretlennek látszik idén is. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a jövőben a Bitcoin már nem fogja ilyen szépen követni a négyéves mintázatot” – magyarázza Szabó Dávid.
Mindemellett Trump vámháborús spekulációi is egyre több alkalommal vágtak alá a kriptónak. Így például február 3-án több mint 2,24 milliárd dollár értékben likvidáltak pozíciókat a piacon. A legnagyobb likvidációt az Etherium szenvedte el, ahol összesen 610 millió dollár long és short pozíció égett el.
Általánosságban az év első felében még jelentős fellendülés látszott, és az elemzők optimistán tekintettek az árfolyamok további növekedésére, majd a piac drámai visszaesést szenvedett el 2025 második felében. Vagyis a februári likvidáció még semmi sem volt az októberhez képest. Miközben mindenki azon lamentált, hogy a BTC mikor érheti el a 150 ezer, netán a 200 ezer dollárt, elérkeztünk október 10-éhez, amikor egy hirtelen piaci összeomlás következett be.
A Bitcoin ára rövid idő alatt 121 ezer dollár körüli szintről 101 ezer dollárig esett vissza, de az Ethereum is 18 százalékot zuhant, és számos altcoin (mint például a Solana memecoinok) akár 50 százalékot is elveszített a piaci kapitalizációjából. A teljes kriptopiac kapitalizációja körülbelül 250 milliárd dollárt veszített néhány óra alatt, és rekordösszegű, több mint 10 milliárd dollárnyi likvidáció történt a tőkeáttételes pozíciókban.
Az ok elsősorban Trump bejelentése volt, aki eszkalálta az USA-Kína kereskedelmi háborút egy 100 százalékos vám bevezetésének megemlítésével. Ez globális piaci pánikot váltott ki, ami átterjedt a kriptóra is, hiszen nagyon érzékeny a makrogazdasági kockázatokra, például a kereskedelmi feszültségekre és a dollár erősödésére. Emellett a kormányzati shutdown (kormányzati leállás) folytatódása az USA-ban tovább növelte a bizonytalanságot.
De azért pozitív hírekről is hallhattunk, hiszen október egyik hetében rekordmennyiségben csaknem 6 milliárd dollárnyi beáramlást regisztráltak a kripto ETF-ekbe, ami hosszú távon erősíti az intézményi adoptációt, vagy például a Morgan Stanley megnyitotta a kripto hozzáférést minden ügyfelének és elindította a tokenizációs folyamatokat. De még számos kis infomorzsa élénkítette a piacot, ugyanakkor ez az októberi történelmi likvidáció megtépázta az eszközosztályt. Különösen a retail bukott nagyot, vagyis a „kisemberek” csalódtak az iparágban, így már régóta nem tapasztalhatjuk azt a tőkebeáramlást, amit mondjuk a 2020-2021-es bikapiacon észlelhettünk.
Mi volt és mi lesz?
2025 nem csak áresések-emelkedések sorozata volt, hanem egyre érettebb fázisba jutott a kriptovilág. Lejártak az irracionális hype-ok: a memecoinek, egyes DeFi-tokenek és más spekulatív befektetések többsége gyengén teljesített, miközben a kripto-közösség és befektetők egy része inkább a fundamentumokra és a hosszabb távú támaszokra fókuszált.
2026-ban az intézményi érdeklődés folyamatos növekedése várható: a likviditás nagyobb lesz, ami segíthet abban, hogy a piac kevésbé legyen kisbefektető-irányú, spekulatív, és így stabilabbá váljon. Emellett a klasszikus, négyéves árfolyam-ciklusokat érdemes újragondolni, hiszen valószínűleg már semmi sem lesz a régi.
Persze továbbra is kiemelt szerepe lesz a makrogazdasági környezetnek, a szabályozási fejleményeknek és a befektetők hangulatának. Ha a globális likviditás, kamatok és szabályozás stabil marad, 2026 lehet az az év, amikor a kripto végre kilép a „vadnyugati spekuláció” státuszából, és egyre inkább a pénzügyi piacok elfogadott, érett eszközosztálya lesz.