Ön el tudja képzelni, hogy egy AI-rendszer a kollégája vagy épp a főnöke? Ez már nem a jövő

A technológiában eltöltött hosszú idő után, hogyan látja, mi különbözteti meg a mesterséges intelligencia (AI) forradalmát a korábbi digitális áttörésektől (például a felhő megjelenésétől)?

Az AI fejlődése soha nem látott ütemben zajlik a korábbi technológiákhoz képest. Míg a felhőalapú számítástechnika egy alapvetően egységes koncepción alapult, amelyet fokozatosan bővítettek új funkciókkal, addig az AI robbanásszerűen terjed el, és szinte naponta új termékek és megoldások látnak napvilágot. A felhőmegoldások térnyerése Európában lassabb volt, főként a biztonsági és árazási aggályok miatt. Az AI használata szintén lassabban indult el Európában – különösen Magyarországon –, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, de most már gyors ütemben zárkózunk fel. A mesterséges intelligencia a korábbiaknál is forradalmibb technológia, mivel rendkívül sokoldalú: a személyi asszisztensektől kezdve a vállalati üzleti intelligencián át, a beszámolóknál és az ellenőrzéseknél alkalmazott mélytanulási megoldásokig rengeteg felhasználási területet fed le. Becslések szerint az AI elterjedésének üteme tízszer gyorsabb, mint a felhőszolgáltatásoké, a mobiltelefoné vagy az interneté.

Az utóbbi hónapokban sokat hallunk az úgynevezett „AI-ügynökökről”. Hogyan magyarázná el a fogalmat egy vállalatvezetőnek, aki most ismerkedik ezzel a technológiával?

Az AI ügynökök olyan önállóan működő digitális szereplők vagy entitások, amelyek képesek bizonyos szakmai területeket vagy üzleti folyamatokat önmaguk kezelni – szinte úgy, mintha egy virtuális kollégát alkalmaznánk. A hagyományos mesterséges intelligencia modellekkel szemben, amelyek egy-egy kérdésre adnak választ, az ügynökök összetett feladatokat is képesek elejétől a végéig elvégezni emberi beavatkozás nélkül. Rájuk bízhatjuk például az utazások lefoglalását, szerződések átvizsgálását vagy pénzügyi adatok több évre visszamenő összehasonlítását és ellenőrzését.

Egy AI ügynöknek nem egyszerűen parancsokat adunk, amikre válaszokat kapunk, hanem úgy kezeljük, mint egy csapattagot: megbeszéléseket tartunk velük, visszajelzést adunk, elvárásokat fogalmazunk meg, sőt akár képezhetjük is őket. A vállalatok több, különféle feladatokra specializált ügynököt is bevethetnek, amelyek hálózatban együttműködve egy-egy átfogó üzleti folyamat különböző részeit látják el.

Milyen konkrét feladatokra, üzleti folyamatokra alkalmasak leginkább az AI-ügynökök? Van-e már olyan nemzetközi vagy hazai példa, amely jól mutatja, hogyan tudnak ezek a rendszerek valóban értéket teremteni?

Számos nagy nemzetközi szoftverszolgáltató – köztük a Microsoft, az SAP, a ServiceNow vagy a Salesforce – már beépítette az AI ügynökök képességeit a rendszereibe. Ezek intelligens asszisztensként működnek, közvetlenül az üzleti folyamatokba ágyazva. Az ügynökök bevezetéséhez a vállalatok két lehetőség közül választhatnak: kihasználják a meglévő szolgáltatóik által kínált beépített funkciókat vagy tanácsadó cégek segítségével saját, testre szabott megoldásokat alakítanak ki.

Az AI ügynököket már most is számos területen használják, például autókereskedésekben vagy barkácsáruházakban, ahol önállóan intéznek több lépést igénylő ügyfélkapcsolati folyamatokat, így jelentősen leegyszerűsítik és felgyorsítják az ügyfélélményt. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy a vásárlóval folytatott beszélgetés során rögzítse a problémát, ellenőrizze a készletet, javaslatot tegyen a szükséges alkatrészekre, leadja a rendelést, lebonyolítsa a fizetést és egyeztesse a szállítási lehetőségeket.

Sok cikk szól arról, hogy az AI elveszi a munkahelyeket. Ön szerint hogyan érdemes valójában értelmezni a munkaerőpiaci hatásokat?

A következő öt évben bizonyos munkaköröket részben vagy teljesen átvehet a mesterséges intelligencia, de ez a megoldás elsősorban kapacitásbővítést hozhat, nem pusztán a munkahelyek megszüntetését. Például a szoftverfejlesztésben az AI ügynökök segítik a fejlesztőket, így egyetlen szakember jóval több feladat elvégzésére képes.  A jelenlegi gyakorlat szerint az emberek kezében marad a döntés, míg a mesterséges intelligencia feladata pedig az, hogy támogassa és kibővítse a rendelkezésre álló erőforrásokat.

A kis- és középvállalkozások gyakran küzdenek az adminisztrációs terhekkel és a piaci elvásárokkal. Az AI ügynökök megbízható asszisztensként segíthetnek kezelni ezeket a kihívásokat anélkül, hogy új munkaerőt kellene felvenni. A jövőben a szervezeteknek úgy kell majd kezelniük az ügynököket, mint a csapat tagjait: gondoskodniuk kell arról, hogy azok az üzleti célokkal összhangban, az etikai normákat betartva működjenek.

Milyen készségekre lesz leginkább szüksége a munkavállalóknak a következő 5–10 évben?

A dolgozóknak a jövőben képessé kell válniuk arra, hogy maximálisan kihasználják a mesterséges intelligencia eszközökben rejlő lehetőségeket. Ehhez azonban a szervezeteknek szemléletváltásra lesz szükségük, és a munkafolyamatok szerves részévé kell tenniük ezeket a megoldásokat. A kollégáknak pedig muszáj megtanulniuk, miként kommunikáljanak ezekkel a rendszerekkel: hogyan tegyék fel a megfelelő kérdéseket és adjanak kellő kontextust, illetve milyen módszerrel ellenőrizzék az eredmények pontosságát. Kiemelten fontos lesz az AI felelős használata és betanítása is, hiszen a rossz gyakorlat vagy a helytelen alkalmazás gyenge teljesítményhez, illetve torzított eredményekhez vezethet.

Lehetséges-e, hogy egy kis startup AI-ügynökök segítségével olyan előnyre tegyen szert, amely komoly fenyegetést jelent a nagyvállalatokra?

Egy kezdő startup is válhat úttörővé, ha erős koncepcióval rendelkezik és átgondoltan valósítja meg terveit. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi számukra, hogy akár olyan hagyományos szerepkörök nélkül is működjenek, mint az értékesítők vagy az ügyfélkapcsolati munkatársak, így ezek a cégek sokkal gyorsabban skálázhatják a működést és felgyorsíthatják a növekedést. A nagyvállalatok hatalmas összegeket fektetnek AI-fejlesztésekbe, hogy megőrizzék vezető szerepüket, míg a startupok előnye a rugalmasság, hiszen gyorsan tudnak alkalmazkodni és új irányokat venni. Ez a mozgékonyság komoly versenyelőnyt adhat számukra. A siker kulcsa az ötlet életképességében, a megvalósításban és a gyors alkalmazkodásban rejlik.

Hogyan változtathatja meg az AI a piaci versenyt: erősíti vagy inkább kiegyenlíti a szereplők közötti különbségeket?

Az AI természetesen megerősítheti a tőkeerős szereplők előnyét, hiszen ezek a cégek nagyobb erőforrásokat tudnak beruházni a technológiába. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások is felrázhatják a piacot, ha okosan fektetnek mesterséges intelligencia megoldásokba. Ez a helyzet emlékeztet a korábbi technológiai trendekre – például a felhőszolgáltatások, illetve a személyi számítógépek megjelenésére, vagy amikor a kilencvenes években az angoltudás és a programozási ismeretek globális lehetőségeket nyitottak meg.

A mesterséges intelligencia képes most is lebontani a korlátokat: lehetőséget ad arra, hogy bárki beléphessen a globális piacra, nyelvi vagy technikai háttértől függetlenül. Az, hogy az AI valóban kiegyenlíti-e a versenyfeltételeket, nagyban függ attól, mennyire lesznek elérhetők a nyílt forráskódú és megfizethető eszközök. A mesterséges intelligencia tehát egyszerre képes erősíteni és csökkenteni a piaci egyenlőtlenségeket – a végeredményt az fogja meghatározni, hogyan és milyen ütemben alkalmazzuk a technológiát.

Az EY AI Confidence már a nevében is hangsúlyozza a „bizalmat”. Hogyan lehet bizalmat építeni egy olyan technológia körül, amely sokakban félelmet kelt?

A mesterséges intelligencia iránti bizalmat tapasztalat, átláthatóság és kiszámíthatóság révén lehet felépíteni. Ehhez a szervezeteknek megfelelő változásmenedzsmentre, irányítási keretrendszerekre és teljes átláthatóságra van szükségük. Az EY AI Confidence ehhez nemcsak technológiai megoldásokat kínál, hanem olyan irányítási struktúrákat, audit- és tesztelési folyamatokat is, amelyek lehetővé teszik, hogy minden szervezet magabiztosan végigmehessen ezen az úton.