Már figyelőállásban van a kínai nagytestvér Magyarországon is (frissítve)

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Magyarországon kritikus infrastruktúrának számít az energiaszolgáltatás, a közlekedés, az ivóvízellátás, az egészségügyi, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a digitális infrastruktúra. A kritikus infrastruktúra működésében bekövetkező zavarok nemcsak komoly gazdasági károkat okozhatnak, de akár emberi életeket is veszélyeztethetnek.

E rendszerek működtetésében egyre inkább nélkülözhetetlenek a kommunikációs és számítógépes hálózatok, tehát a kritikus digitális infrastruktúra biztonsága is kiemelten fontos. Ezért vizsgálta egy nemrégiben publikált kutatás Kína szerepét Magyarország kritikus infrastruktúrájában (a tanulmányt a Central and Eastern European Center for Asian Studies jelentette meg, a szerző Lendvai Tünde és Tóth András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója) - olvasható a Szabad Európa cikkében.

A szerzők csak korlátozottan tudták vizsgálni a kitettség mértékét. Az egészségügyben például az adatok jelentős része érzékenynek számít, így ott nem is mérhető, a Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos szerződéseket pedig a magyar kormány tíz évre titkosította. (Az tudható, hogy a Huawei alvállalkozóként részt vesz a megvalósításban, így a hálózati
eszközöknél felmerül a kínai kitettség. A 840 milliárdos vasúti projekt 85 százalékban kínai
hitelből valósul meg, így a pénzügyi kitettség is fennáll.)

Nagyon elterjedtek Magyarországon a Huawei által gyártott lakossági napelemek, inverterek. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek az eszközök nem elég biztonságosak. „A hasonló eszközöknél is sok nulladik napi sérülékenységre derült fény az utóbbi időben. Az egész energiahálózatban komoly problémát okozhat, ha valaki megszerzi az irányítást az eszközök felett, és mondjuk egy perc alatt többször fel-le kapcsolja. Az inverterek ugyanis rá vannak kötve az elektromos hálózatra, ami így rövid időn belül kap hirtelen nagy terhelést, aztán ez megszűnik, aztán megint érkezik a terhelés, és így tovább. Ez pedig akár az egész magyar elektromos hálózatot veszélyeztetheti” – mondta Tóth András a Szabad Európának.

Megjegyzés: a Huawei nem gyárt napelemes panelt, és a napelemeknek nincs "biztonsági" résük, mivel nem tartalmaznak fejlett, hackelhető áramköröket. Az invertereket illetően pedig bár a Huawei a világ legnagyobb invertergyártói közé tartozik e termékkel kapcsolatban semmilyen nyoma nincs annak, hogy IT biztonsági oldalról kifogás lett volna velük szemben. 2019-ben, Trump elnöksége idején ugyan 11 szenátor ezt sugalló "figyelmeztető levelet" írt a nemzetbiztonsági és az energetikai tárcának, de az állításaikat - ahogyan azt a PV Magazinban egy szakember levezette - valójában értelmezni sem lehetett - a szerk.

Két logisztikai nagyprojektben is megjelentek

A közlekedési infrastruktúra területén két komoly projekt is megvalósult Magyarországon, amely kínai technológiától, illetve tőkétől függ. Az egyik a magyar–szlovák–ukrán hármas határ melletti Fényeslitkén idén elkészült East-West Gate terminál. Itt a daruk egy teljesen automatizált rendszerben, távolról vezérelve is képesek elvégezni a munkát, részben az ott kiépített ipari 5G-magánhálózat segítségével. A hálózatot a Huawei és a Vodafone építette ki.

Tavaly adták át a ferihegyi reptéren a Zhengzhou
Exkluzív Tengerentúli Terminál nevű raktárcsarnokot, amely a Kínából
érkező légi szállítmányok logisztikai központja. A Budapest Airport
partnere a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou Nemzetközi Repülőtér
üzemeltetője). Itt ráadásul további logisztikai központok létesítése is
tervben van. Tóth András szerint a fő kockázat az, hogy a fényeslitkei
és a ferihegyi logisztikai központ is olyan kínai eszközöket alkalmaz,
amelyekről nem tudjuk, milyen kiberbiztonsági kockázatot rejtenek, ki
fér hozzá az ott összegyűlt adatokhoz, milyen szervereken tárolják a
mentett adatokat.

Frissítés: az East-West Gate visszautasítja a sugalmazott állítást

Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. a brit központú, a londoni és a New York-i tőzsdén jegyzett Vodafone Group Plc. hazai leányvállalatával, a Vodafone Magyarország Zrt.-vel kötött szerződést az 5G-magánhálózat kiépítésére és működtetésére. A Huawei Magyarországot a brit tulajdonú Vodafone Magyarország bízta meg alvállalkozóként, hogy működjön közre a rendszer kiépítésében.

Tóth Andrástól idézett mondat azt állítja, hogy nem tudni, hol tárolják a fényeslitkei logisztikai központ adatait és ki fér ahhoz hozzá. Az East-West Intermodális Zrt. a leghatározottabban visszautasítja azt az állításban megbújó sugalmazást, hogy a terminálon keletkezett adatokhoz bármely harmadik fél hozzáférhetne - közölte lapunkkal a vállalat. A beruházó a Vodafone-tól és a Huaweitől független, a terminál zárt területén lévő, magas szintű védelemmel ellátott saját szerverparkján tárolja a terminálirányításhoz szükséges, a működéssel és a fuvarokkal kapcsolatos valamennyi információt, ahhoz csak a terminál arra feljogosított munkavállalói férnek hozzá.

A cég azt az állítást is cáfolja, hogy kapott állami támogatást a terminál építéséhez. "Munkahelyteremtő támogatást ugyan megítélt a kormányzat, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. azonban a támogatást nem vette igénybe, a jövőben sincs szándékában igénybe venni, és erről már korábban tájékoztatta a kormányzatot" - közölte az East-West Gate beruházója.

Itt a legnagyobb a Kína felé fennálló függőség

A kínai eszközök és szolgáltatók ugyan nincsenek kizárva a kormányzati infrastruktúrát működtető NISZ Zrt. közbeszerzéseiből, de a cégnél saját hatáskörben igyekeznek kerülni a kínai hátterű termékek beszerzését. Hasonlóan nyilatkoztak a kutatóknak a magánszférában dolgozó szakértők is. Ahol azonban megkerülhetetlenek a kínai beszállítók, azok a jelenleg is működő LTE- és épülő 5G-hálózatok. Itt kifejezetten magas a Kínától való függés, ugyanis a Huawei is részt vesz a rendszer kiépítésében.

Néhány évvel ezelőtt az Egyesült Államok, majd az Európai Unió is biztonsági kockázatként értékelte a kínai eszközök beszerzését (elsősorban a hálózatok, különösen az 5G kiépítésénél). A kínai nemzeti hírszerzési törvény szerint például a kínai cégeknek segíteniük kell a hatóságokat a hírszerzési munkájukban, akár az Európai Unióban is. Magyarország azonban nem tartja kockázatosnak a kínai cégeket, ráadásul az elmúlt években a kormány nyolc kínai nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást, köztük a többször is kémkedéssel vádolt Huaweijel - minderről bővebben itt olvashat.