A Föld körüli pályakt ellepő űrszemét egyre nagyobb problémákat okoz: a korábbi kiszolgált műholdak, vagy régi rakétafokozatok nekiütközhetnek a még működő eszközöknek, de mivel fogy a hely az űrben a bolygónk körül, új készülékeket is egyre nehezebb felbocsátani. A problémára, valamint arra, hogy milyen rendkívüli nehéz kiszámolni, hogy mi történik a Föld körüli pályán, jó példa hogy idén év elején a Yunhai 1-02 kínai műhold valószínűleg egy űrszemétdarabnak ütközve vált használhatatlanná - írja a Space.com Jonathan McDowell harvardi asztrofizikus és műholdkövető vizsgálataira hivatkozva.
McDowell szerint egy Zenit-2 rakéta sodródó darabja csapódott a műholdnak. A Yunhai egy aktív kémműhold volt, míg az orosz eszköz egy 1996-ban fellőtt katonai felderítő eszköz volt. Az asztrofizikus egy műholdkataszterben talált rá egy szokatlan megjegyzésre: "Műholddal ütközött" állt a kínai eszköz neve mellett. A bizonyíték egyelőre közvetett, de McDowell pályaszámításokkal igazolta, hogy a két objektum az év elején közel volt egymáshoz.
Meglepő módon a Yunhai műhold úgy tűnik, túlélte az ütközést, és még mindig rádiójeleket sugároz - írja a Space.com.
Minél több dolgot küldünk pályára, annál valószínűbbé válnak a hasonló ütközések.
"Az ütközések arányosak a pályára állított dolgok számának négyzetével" - mondta McDowell az űrszemétválságról. "Vagyis ha tízszer annyi műholdunk van, akkor százszor annyi ütközésre számíthatunk. Tehát ahogy a forgalmi sűrűség nő, az ütközések az űrszemét-probléma kisebbik összetevőjéből a fő összetevőjévé válnak. Ez csak matematika" - fejtette ki bővebben.
A legrosszabb esetben egyetlen ütközés is kiválthat egy olyan lökésszerű hatást, amely exponenciális ütközések sorozatát okozza, a "Kessler-szindróma" néven ismert jelenséget. Ilyenkor a pályájukról elmozduló műholdak újabb és újabb eszközöknek csapódva okoznak leállásokat.
Idén májusban épp egy kínai műhold semmisült meg a Föld légkörében, de a pekingi űrügynökség nem tudta, hogy mikor és hol csapódhat be az eszköz.
