Willin-Tóth Kornélia

Piaci oktatási rendszer

A jelentkezők több mint fele, 43 ezer hallgató bekerült valamelyik felsőoktatási intézménybe – jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter, miután nyilvánossá váltak az idei felvételi ponthatárok. A legmagasabb felvételi pontszám az idén 144 volt a tavalyi 131-gyel szemben, a legtöbb szakra 121 és 130 pont közötti eredménnyel lehetett bekerülni. A felsőoktatás struktúrájának átalakítását, a piaci igényekhez való igazodást is szolgálja a felvételi pontszámok meghatározása. Magyar Bálint lapunknak elmondta, hogy az állami finanszírozású felsőoktatási képzésen belül – amelyben mintegy 62 ezren vesznek részt – a felsőfokú szakképzésben, illetve a levelező képzésben részt vevők arányának növelése a cél. Ennek megfelelően a hagyományos, nappali tagozatú, államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma mintegy 2500-zal csökken a tavalyihoz képest az idén. Az oktatási miniszter szerint a felvételi követelmények meghatározása során figyelembe vették azt a munkaerő-piaci igényt, hogy a jelenleginél több természettudományi, műszaki képzettségű diplomást bocsássanak ki az intézmények. Kisebb viszont a kereslet a jogi, bölcsész végzettségűekre; ennek megfelelően a jogi felvételiken csaknem 300 jelentkezővel kevesebben jutottak túl, mint tavaly. Bár a tervek közt szerepelt a gazdasági képzési keret szűkítése is, e területre oly mértékű volt a túljelentkezés, hogy végül maradtak a korábbi keretszámok – mondta a miniszter a NAPI Gazdaságnak. A legtöbb hallgatót a 2005/2006-os tanévre az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel – korábban erre az egyetemre adták be legtöbben a jelentkezési lapot –, az ide jelentkezők 56,31 százaléka tett emelt szintű érettségit valamelyik tárgyból. A Semmelweis, a Budapesti Corvinus és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre több mint 70 százalékban emelt szinten maturálók kerültek be. A jogásztúlképzés miatt 1860-ról 1551-re csökkent a jogi karok keretszáma és kevesebb hely áll rendelkezésre a közgazdászok számára is, emelkedtek azonban többek között a természettudományi, az orvosi és egyes bölcsész szakok keretei. Munkaerő-piaci szempontból kérdéses, hogy mi lesz azokkal, akik középszintű érettségit tettek, de nem jutottak be az egyetemre. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke szerint önmagában a kétszintű érettségi nem befolyásolja alapvetően a munkaerő-piaci szerkezetet. A társadalomban a diplomának olyan erős presztízse van, hogy ha már valaki elmegy gimnáziumba, abból nehezen lesz lakatos – mondja az alelnök. A lapunk által megkérdezett fejvadászcégek és álláskereső szervezetek úgy vélik, ez nem okoz gondot a munkaerőpiacon, nem csökkent a diplomás munkaerő iránti igény, sőt, kivétel nélkül azon a véleményen voltak, hogy a velük kapcsolatban álló szervezetek nem is alkalmaznának csupán középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt.

Hallgatók

Felvett Régen érettségizett (százalék) Emelt szintű többletpont (százalék) Eötvös Loránd Tudományegyetem 4249 30,82 56,31 Szegedi Tudományegyetem 3593 27,31 34,17 Pécsi Tudományegyetem 3388 31,41 24,52 Debreceni Egyetem 3276 23,18 27,62 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2698 14,60 75,38 Budapesti Gazdasági Főiskola 2470 36,07 35,02 Budapesti Műszaki Főiskola 2157 41,45 10,24 Budapesti Corvinus Egyetem 1734 21,51 78,60 Miskolci Egyetem 1723 26,98 12,65 Széchenyi István Egyetem 1660 26,04 10,00 Forrás: Oktatási Minisztérium

A magyar rádiókat is lefizetik?

A világ második legnagyobb lemeztársasága, a Sony BMG 10 millió dollárt fizet peren kívül, mivel több rádióállomást megvesztegetett, hogy az általa megjelentetett lemezeket népszerűsítsék. A Sony rádiós szerkesztőket hétvégi utakra fizetett be, több rádióállomásnak állta a költségeit és közvetítőket bérelt fel, akik átadták a pénzeket. Az USA-ban egy 1960-as törvény tiltja, hogy a lemeztársaságok fizessenek a rádióállomásoknak. Bár hasonló botrányra idehaza még nem volt példa, nem elképzelhetetlen, hogy a lemezkiadók, médiavállalatok, menedzserek némelyike él vagy élt már korábban ilyen módszerrel. Machán Frigyes, a Radio Café 98.6 vezető zenei szerkesztője szerint például ugyan a kisebb, alternatív adókat nyilvánvalóan nem éri meg lefizetni, de a nagy rádiókat szerinte Magyarországon is megkörnyékezik a kiadómogulok. Ezzel a véleménnyel nem ért egyet Vovesz Tibor, a Juventus programigazgatója, aki szerint a magyar médiapiacon ilyesmire még nem volt példa, s ha nem a minőséget vennék figyelembe, hallgatókat veszítenének, amit nem lehet pénzzel vagy más juttatással ellensúlyozni. A Danubius közvéleménykutató cég segítségével szerez információkat hallgatói preferenciáiról. Ha egy dal nem tetszik a közönségnek, játszhatjuk azt akár napjában többször is, akkor sem lesz kedveltebb, így nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy a kiadókat más módon segítsük – tette hozzá Csík Gabriella, a Danubius zenei igazgatója. Számukra az a legfontosabb, hogy a hallgatóik ízlésének megfelelő zenét játszanak. A magyar gyakorlat szerint a rádiók az Artisjuson keresztül fizetik a jogdíjakat az egyes szerzőknek. Rendszeres időközönként elküldik a kimutatást az egyesületnek arról, mikor, milyen hosszan, mely szerző melyik számát játszották, s ennek, illetve az adott időszakra vonatkozó bevételnek megfelelően az Artisjus állapítja meg, és utalja át a jogdíjakat. A rádiók így nem is tudják, kinek mekkora jogdíjat fizetnek, ez is segít elkerülni a visszaéléseket.

Jöhet a hőségriadó?

A hét vége felé hőségriadót is elrendelhet a tiszti főorvos, s a nagy meleg nemcsak egészségügyi problémákat, de akár áramszünetet is okozhat.

Kacsafélék ára

(22. hét, forint/kilogramm)

Nem anyagilag sikeresek a vidéki nyári színházak

Soha nem látott bevételt könyvelhetett el eddig a Szegedi Szabadtéri Játékok – tudta meg a NAPI Gazdaság Bátyai Edinától, a rendezvénysorozat ügyvezető igazgatójától. Az eddigi bevétel már most 215 millió forint; tavaly az összes befolyó pénz 154 millió forint volt, ráadásul az idén 485 milliós költséggel rendezték a 3 hónapos kulturális játékokat a 2004-es 662 millióval szemben. A tervek szerint augusztus 22-ig a látogatottság 80 százalékra nő a jelenlegi 70-ről. A jegyárak emelkedése követte az inflációt, de igyekeznek differenciálni az előadások között. A 400 szereplős Nabucco árai jobban, a néptáncfesztiválé kevésbé nőttek – mondta Bátyai Edina, aki komoly nehézségnek tartja, hogy kevés a beutaztató magyar utazási iroda. „Külföldre viszik a turistákat, ahelyett, hogy például osztrák nyugdíjasokat hoznának ide.” Ez is az oka – véli az ügyvezető igazgató –, hogy vendégeiknek mintegy 60 százaléka saját régiójukból kerül ki. Ha megépül az autópálya, sokkal többen érkeznek majd Budapestről is – reménykednek a szervezők. Tihanyban annak ellenére a tavalyihoz hasonló eredményről számolt be a szabadtéri színpad munkatársa, Mészáros Zoltán, hogy a tévesen esőt jósló meteorológiai előrejelzések többször is keresztülhúzták számításaikat. Elsősorban a Balaton környékén nyaralók és a helyiek jönnek az előadásokra, de a szombathelyi és pécsi vendég sem ritka a tavalyihoz képest 500 forintos áremelkedés ellenére – tudtuk meg a színház gazdasági igazgatójától. Idegen szó a nézőtéren Tihanyban is ritka, de számuk vélhetően emelkedik például az ír sztepptáncelőadásra – véli Mészáros. A Zalai Nyári Színház Kht. két helyszínen, a fedett Egervári Várszínházba és az Erdei Színpadon is várja az érdeklődőket. Főleg falusiak, környékbeliek jönnek, a külföldiek száma elenyésző, az Erdei Színpadon háromnegyedház, Egervárott 115 százalékos kihasználtság jellemző – nyilatkozta Merő Béla művészeti igazgató, rendező. Ez kicsivel jobb eredmény, mint 2004 nyarán. A jegyek után fizetendő áfa nehéz helyzetbe hozza a színházakat – mondja Merő, saját tapasztalataikból okulva. Egy előadás hozzávetőleg 600 ezer forintba kerül, ami 480–550 nézőt vonz 1000–1500 forintos jegyárakkal. A bevételből még áfát, szervezői jutalékot kell fizetni, így hiába a szponzorok segítsége, a Nemzeti Kulturális Alap – a Zalai Nyári Színháznál legalábbis – lehetetlen nyereséget termelni. A kormány áfakompenzációi a tizedét fedezik a veszteségeknek – véli Merő. Bérletrendszerre nyáron nincs igény, és a műsor tervezésénél érdemes figyelembe venni a helyi lakosok nyaralási szokásait – állította több, a NAPI Gazdaság által megkérdezett rendezvényszervező, köztük a gödöllői Művelődési Központ általános igazgatóhelyettese, Kovács Balázs is, aki a Királyi Kastélyban negyedik éve rendezett szabadtéri előadások felelőse. Az idei 4 előadáson háromnegyedház volt, ami figyelembe véve az esős időjárást, jó arány. Az árak alapvetően nem emelkedtek, de a már helyre szóló jegyek között található a tavalyinál drágább is. Az exkluzív helyszín – a 17 ezer négyzetméter alapterületű gödöllői Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya – még Szolnokról, Győrből és Debrecenből is vonzza a közönséget.

Lóárverést tart a rendőrség

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) somogysárdi lovasbázisa második alkalommal hirdet lóárverést az idén: augusztus 3-án negyven állatot árvereznek el. A szolgálatból kivont lovak kikiáltási árát értékbecslő állapította meg: a legolcsóbbért 150, a legdrágábbért 480 ezer forintot kérnek. A korábbi tapasztalatok szerint a kikiáltási árnál legfeljebb 30 ezer forinttal növekszik a licit végi vételár. Az állatokat hátaslónak, hobbi- vagy turisztikai célra vásárolják a licitálók. A gazdára nem találó állatokat nem küldik vágóhídra, azokat továbbra is a telepen gondozzák. (Itt összesen mintegy 200 lovat tenyésztenek.) Az árverési bevétel pedig a rendőrség költségvetését növeli. A magyar rendőrségnél mintegy hetven ló szolgál, negyven Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, Pest és Somogy megyében, a többi Budapesten. Feladatuk többek között a különféle sport- és kulturális rendezvények biztosítása, lovasjárőr-szolgálat az üdülőövezetekben vagy a tanyavidékeken, ahol a nagy távolságok és a rossz terepviszonyok miatt nehéz autóval vagy gyalog közlekedni. A lovak rendszeresen részt vesznek bemutatókon és állami rendezvényeken. (A Magyar Köztársaság nemzeti lovas díszegysége 2001-ben állt fel.) A Budapestre kerülő lovak kiképzése hosszabb időt vesz igénybe, mint a vidékieké – tudta meg lapunk Domoszlai Dávid rendőr alezredestől, a rendészeti biztonsági szolgálat lovas alosztályának vezetőjétől. A somogysárdi alaptanfolyam után a lovak általában 3 évesen kerülnek a fővárosba, majd fél-egyéves kiképzés után vetik be őket a zajos, forgalmas utcákon. Általában nappal dolgoznak, mivel sötétben rosszul látnak, kivételt képeznek az éjszakába nyúló, több ezer embert vonzó koncertek vagy a kiemelt kockázatú futballmeccsek biztosítása. A rendőrlovak 10–13 évig szolgálnak, de akad 20 éves hátas is az állományban. Az alezredes egy ló havi tartási költségét 40 ezer forintra taksálta, ez tartalmazza a takarmányt, a gondozók bérét, a közüzemi és istállóköltségeket, a patkolást, de az esetleges betegségek kezelési költségét nem.

A főváros iparűzésiadó-bevétele

(milliárd forint) 2004 139 2005 149* *becsült adat Forrás: Fővárosi Önkormányzat

Lékó vs Schumacher (kimaradt!!!)

Nyilvánosságra hozták a július 27-i MAI CASCO Futball Grand Prix jótékonysági meccs 10 résztvevőjének nevét, akik a magyar All Star válogatottat erősítik majd a hétszeres világbajnok Michael Schumacher vezette Forma-1-es pilóták ellen. A magyar fél vezére Lékó Péter sakkozó lesz; helyet kap a válogatottban Csank János, egykori szövetségi kapitány, Détári Lajos egykori világválogatott, Illés Béla és Lisztes Krisztián, Mészöly Géza, Zoran Kuntics és Goran Kopunovics, továbbá Rudolf Péter színész illetve Carlos Perez kézilabdázó is. A tervek szerint a kezdő rúgást a két nappal később koncertet adó Placido Domingo végzi el. A szervezők legalább 22 ezer helyet tudnak biztosítani a Puskás Ferenc Stadionban, de további szektorok is megnyithatóak a Domingo-koncert rendezőivel történt megállapodás következtében, akik leállítanák az épülő színpad felhúzását a Kinder in NOT, az SOS Gyermekfalvak és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára rendezett gálameccs miatt.