Milliárdokat kap a Volán járműcserére és -rekonstrukcióra
Milliárdokat kap a Volán járműcserére és -rekonstrukcióra
BKV, járvány, deficit, Fradi, olcsóbb távfűtés
A kormány mai ülésén egyebek mellett döntött a Volán-társaságoknak juttatandó forrásról, a BKV hitelfelvételéhez adandó állami garanciáról, illetve arról, hogy a Fradi nem kap közpénzt. Ha az autópályaépítések kifogásolt elszámolása miatt megszaladna az idei költségvetési hiány, a kormány jövőre kompenzál.
Építsünk passzív házat!
A ma ismert legmodernebb építési technológiákat vonultatja fel az Építőkockák című dvd, amely majd 2006 és 2007 tavaszán, a Construma építőipari kiállításhoz igazítva jelenik meg 30-40 ezer példányban. A bemutatott módszerek, amellett hogy környezetbarátak és energiatakarékosak, akár egy laikus számára is könnyen elsajátíthatóak. A dvd, amelyet Mihály György producer, média-tanácsadó álmodott meg, egy pilisszentlászlói úgynevezett passzív – a képződő meleg miatt télen is aktív fűtés nélkül üzemelő – ház építését követi végig. Ebben a házban soha nincs por, és nincs szükség emésztőgödörre vagy csatornára sem: a szennyezett vizet baktériumok tisztítják, a meleg vizet pedig az év nagy részében szinte kizárólag a nap energiája szolgáltatja. A passzív ház téglái olyan könnyűek, hogy akár egy ötéves gyerek is könnyedén segédkezhet az építkezésben, a falak késsel is méretre vághatók, és a vízvezetékrendszer mindössze fűrész és ragasztó segítségével összeállítható. A ház ablakai nyáron védenek a meleg ellen, télen viszont beengedik és benn tartják azt, miközben a káros sugarakat kiszűrik. A dvd készítői úgy vélik, mire az érdeklődő a film végére ér, a számára is beigazolódik, hogy aki ma építkezésbe kezd, annak egyszerűbb, ráadásul olcsóbb utánajárni és elsajátítani a pillanatnyilag rendelkezésre álló legmodernebb módszereket, mintsem a szüleiktől, nagyszüleiktől tanultak alapján belevágni a munkálatokba.
A Graphisoft csatlakozott a BSA-hoz
A magyar szoftveripar egyik vezető vállalata, a Graphisoft csatlakozott az Üzleti Szoftver Szövetséghez (BSA) - jelentették be a tőzsdei IT cég sajtótájékoztatóján. Az együttműködés jelenleg Magyarországra és Csehországra terjed ki.
Az önkéntes haderőt népszerűsíti a HM
Kommunikációs tevékenységre, ezen belül kreatív tervezésre és gyártásra, valamint médiatervezésre és -vásárlásra írt ki tárgyalásos közbeszerzési pályázatot a Honvédelmi Minisztérium (HM) beszerzési hivatala – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A nyertes ügynökségnek még az idén egy imázskampányt kell terveznie az önkéntes haderő egyéves évfordulója alkalmából, más kampányokban 2005–2006-ban a hadsereg új típusú képességeit, feladatait és jelentős hadiipari fejlesztéseit kell bemutatnia. A minisztérium lapunk megkeresésére a beszerzésről „az esélyegyenlőségi, valamint versenysemlegességi alapelvek” maradéktalan betartására hivatkozva nem adott felvilágosítást, mivel „ezek az információk már lényegesen befolyásolják az ajánlattételt” – holott ez és a tárca korábbi kommunikációs közbeszerzései nyilvánosak, így a részvevők, a nyertesek, az ajánlati árak és a határidők is. A kiírás szerint a nyertessel a HM 2006. december 31-éig szóló szerződést köt, a keretösszeg 2005-ben és 2006-ban is 150-150 millió forint. A jelentkezők és alvállalkozóik együttes forgalma nem lehet 300 millió forintnál kevesebb 2004-ben, emellett az elmúlt három évben legalább három, egyenként nettó 40 millió forintos referenciát is fel kell mutatniuk. A minisztérium kommunikációs feladatait a 2000-ben alakult HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. bonyolítja, e területen állandó külsős partnert nem alkalmaz.
Két külföldi cég érdeklődik a MÚOSZ-székház iránt
Még az idén értékesítené Andrássy úti székházát és balatonszéplaki üdülőjét a MÚOSZ, jövőre pedig a tihanyi nyaralóépületét. A székház eladását nehezíti, hogy a benne működő étterem bérlete 2008-ban jár le, így a leendő tulajdonos csak ezután vehetné teljesen birtokba az épületet.
Milliók vagy tízezrek - tandíjak az elitiskolákban
A holnapi tanévnyitás piaci szezonkezdetet is jelent egy mindinkább szélesedő szektorban, melynek szereplői különféle neveken futnak – alapítványi, magán-, alternatív vagy éppen nemzetközi iskolák –, de egyben közösek: náluk fizetni kell. Nem feltétlenül sokat: akad, ahol havonta alig több mint tízezer forintba kerül az állami intézményekben megszokottól eltérő szellemű oktatás-nevelés – igaz, van, ahol egy teljes átlagfizetés se lenne elég az éves tandíjra.
Tömegével épülnek a gabonaraktárak logisztikai átgondolás nélkül
Magyarországon jelentős raktárfejlesztés zajlik a gabonaágazatban, ám a logisztikai szempontok mellőzése visszaüthet. A hiányos raktárkapacitás mellett elégtelen a rendelkezésre álló szállító- és informatikai rendszer is.
Iskolapiac: elitképzők és hiánypótlók
Az a szülő, aki nem szeretné állami iskolába adni gyermekét, ma már széles kínálatból válogathat Magyarországon is: az általános iskolától az érettségi utáni szakképzésig terjedő skálán található mintegy 10 ezer oktatási intézmény közül több mint 400 alapítványi vagy magániskolaként működik. (Kifejezetten magániskola kevés van, mivel ezek a diákok után járó normatív támogatásnak csak a harmadát kapják, így a költség nagy részét önerőből kell fedezniük.) Az alapítványi és a magániskolák mintegy 60 százaléka a fővárosban és környékén található. Országos szinten az alapítványi óvodák és iskolák általában ott jelennek meg, ahol hiányos az oktatási intézmények vagy az egy adott szakirányú képzést folytató létesítmények rendszere, és csak ritkán szerveződnek az elit kiszolgálására – mondta lapunknak Horn György, az Alternatív és Magániskolák Egyesületének elnöke. A piacon ma az alternatív, valamint a nemzetközi elitképző általános iskolák és gimnáziumok a legkeresettebbek. Az elitképzők gyakran nemzetközi iskolahálózat tagjai és költségtérítésük akár több ezer dollár is lehet évente, az alternatív iskolák költségtérítése havi 5 ezer forinttól 30-35 ezer forintig terjed (a család anyagi helyzetétől is függően). Ez utóbbiak iránt a gyerekközpontú oktatás miatt folyamatosan nagy az érdeklődés, bár az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesés figyelhető meg, mivel a növekvő választék miatt a szülők mérlegelhetik, hogy költségtérítéses vagy ingyenes alternatív iskolába kívánják-e adni gyereküket. A III. kerületi Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba például a kilencvenes évek elején mintegy 8 ezren jelentkeztek 60 helyre, ma már ez a szám csak 200 körül van, bár a felsőoktatási intézménybe továbbjutók aránya évek óta 95 százalék fölötti. Az alapítványi iskolák nehéz helyzetben vannak – mondta el Horn György –, mivel az önkormányzati iskoláktól eltérően nem kapják meg a helyi önkormányzattól a normatív támogatás alapján járó kiegészítést. Az anyagi támogatás hiánya ellenére ugyanakkor az állam erőteljesen beavatkozik az intézmények belső életébe mind a taneszközjegyzék, mind az épület működtetése, mind a tanárok javadalmazása terén (utóbbi a közalkalmazotti tábla szerint történik). Nem kedveznek az előírások a szülőknek sem: aki nem állami fenntartású iskolában tandíjat fizet, annak nem jár ingyenes tankönyv akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá – figyelmeztet Keszei Sándor, a Magyar Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke. Az alternatív intézmények tanterve és követelményrendszere eltérhet a többi iskoláétól, mert ezekre nem vonatkoznak az oktatási törvény egyes rendelkezései. Működésük megkezdéséhez viszont akkreditált kerettantervre van szükség; többletköltségeikhez központi költségvetési támogatás nem igényelhető, így ez a szülőkre hárul. Hátrányokkal járhat az is, hogy a sajátos követelmények, a hagyományostól eltérő módszerek miatt a diákok nehezen tudnak iskolát váltani. A nem állami finanszírozású intézmények teljesen beilleszkedtek a magyar oktatási rendszerbe – jelentette ki ugyanakkor a NAPI Gazdaság kérdésére Czímer László, az Oktatási Minisztérium tanügyi igazgatósági főosztályának vezetője. Az ilyen iskolákban dolgozó pedagógusok nem közalkalmazottak – tudtuk meg –, de munkájukat sok ponton (kötelező óraszám, pótszabadság) a közoktatási törvényben foglaltak alapján szabályozzák. Az egyházi, alapítványi és egyéb iskolák száma az elmúlt három évben stagnált; „divathullámok” megfigyelhetőek – napjainkban éppen a művészeti szakiskolákat kapták fel –, de ezek két-három év alatt lefutnak.
Az építőipar lendítheti fel az alumíniumfelhasználást
A magyar alumíniumfelhasználás nem esett vissza jelentős mértékben, csupán óvatosabbak lettek a gyártók és a felhasználók, a kereskedőkről nem is beszélve – mondta a NAPI Gazdaságnak Róna Gábor, a MetAlService Rt. vezérigazgatója. Ennek oka, hogy az alumínium ára május közepén hirtelen 200 dollárral esett. Még egy, ehhez hasonló mértékű árcsökkenés viszont már komoly gondokat okozna a piacon – véli a szakértő. Mint a fémáraknál általában, az alumínium piacán is jelentősek a spekulációs hatások: intenzívebben mozgatják az árakat, mint maguk a felhasználók. Emellett a különböző statisztikák és elemzések megjelenése mindig lök egyet a világpiacon erre vagy arra, de ezek a kilengések csak néhány napig tartanak – mondta Róna. Magyarországon az építőipar rendkívül gyenge első félévi teljesítménye nyomta rá bélyegét a felhasználásra, de mivel az őszi hónapok a tapasztalatok szerint bővelkednek a beruházásokban, az egész évet tekintve nem lesz jelentős az alumíniumfelhasználás visszaesése – tette hozzá Róna. A Nemzetközi Alumíniumintézet augusztus végi jelentése szerint a világ alumíniumtermelése júliusban az egy évvel korábbi szintről 9 százalékkal, 2,01 millió tonnára bővült a kínai teljesítmény 20 százalékos javulása folytán. A Merrill Lynch szerint azonban a kibocsátott mennyiség emelkedése sem akasztja meg az árak növekedését. A cég azzal érvel, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, már csak azért is, mert Kína visszafogja az áramhiányt súlyosbító alumíniumexportot.