Magyarország hivatalos értesítést egyelőre nem kapott arról, hogy Hollandia megnyitja munkapiacát, ám erre május 1-jével minden bizonnyal sor kerül. A nyitás azonban valószínűleg nem hoz majd érdemi változást a Nyugat felé áramló hazai munkaerő arányában. Hollandia Nagy-Britanniával, Írországgal, Németországgal vagy Ausztriával ellentétben nem tipikus célország – mondta lapunknak Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője. A várható nyitáshoz valószínűleg az is hozzájárult, hogy Nagy-Britannia korábban deklarálta: az, hogy beengedték a kelet-európaiakat, nemhogy ártott volna, kifejezetten jót tett a gazdaságának – teszi hozzá a a szakember. A legnagyobb Benelux államban egyébként leginkább építő-, fém- és vendéglátó-ipari munkásokból van hiány, az országban összesen mintegy 66 ezer álláshely betöltetlen.
Bár Németország és Ausztria nem nyitotta meg munkapiacát Magyarország előtt, a kinti munkavállalást kétoldalú államközi egyezmények segítik. Az osztrák határ menti ingázói kvótát (ez hat hónapos időtartamra, enyhe feltételekkel, akár szakképzettség vagy életkorhatár nélkül, de csak a Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyei lakosok részére szól) 2250 ember veheti igénybe, a szigorúbb feltételekkel megfogalmazott gyakornoki egyezmény pedig 1800 vendégmunkás belépését teszi lehetővé, legfeljebb 50 hétre – utóbbit azonban mindössze 60-70 százalékban használják ki a magyarok. Németországba – szintén kormányközi egyezmény alapján – kétezer munkavállaló mehetne, ám Magyarország a tapasztalatok szerint ezt a keretet sem tölti ki. A német, osztrák hiányszakmák között elsősorban a vendéglátóiparhoz köthető munkakörök szerepelnek, de henteseket is várnak.
Úgy tudjuk, a két ország szívesen kihúzná azt a hét évet, amíg az EU szabályozása értelmében nem kötelesek a teljes munkapiaci nyitásra, ám erre aligha lesz lehetőségük, hiszen az ötödik év elteltével bizonyítaniuk kell, hogy a beáramló magyar munkások komoly zavart okoznak belső piacaikon – mindezt úgy, hogy évente többször is munkaerő-toborzó kampányokat folytatnak Magyarországon.
Az uniós csatlakozást követő első két évben Svédország, Nagy-Britannia, Írország és a velünk együtt tagállammá váló kilenc ország – köztük Ciprus és Málta – nyitotta meg munkapiacát, második körben Portugália, Spanyolország, Finnország, Görögország és az EU-val közös munkapiacot fenntartó Izland liberalizált. Néhány hónappal később Olaszország is nyitott, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Dánia és Franciaország pedig könnyítéseket vezetett be. Jelenleg a magyar munkavállalók előtt – Liechtenstein és Norvégia kivételével – minden uniós és a közösséghez társult állam munkapiaca többé-kevésbé nyitva áll.
Fordított a helyzet a frissen belépőkkel szemben. Azt, hogy Magyarország mikor nyit a bolgár, román munkavállalók előtt, egyelőre senki sem tudja; a kormány félévente vizsgálja felül a keresleti-kínálati viszonyokat és a hiányszakmák esetében könnyített, gyorsított eljárást engedélyez. Romániából évente legálisan összesen 35-40 ezer munkavállaló érkezik Magyarországra, erre a munkaerőre a szakemberek szerint szüksége is van a magyar gazdaságnak.
Bár Romániával is van érvényes, könnyítéseket tartalmazó gyakornoki és szezonális kormányközi megállapodásunk, ebben a konstrukcióban sohasem volt nagy érdeklődés román részről a magyarországi munkavállalás iránt: a nyolcezres, szezonális és a 900 fős, egyéves munkavállalást lehetővé tevő keret egyszer sem telt be, sőt volt több olyan év is, amikor jelentkező sem akadt – mondta Kovács Géza.
A szakember szerint annak, hogy a magyar munkavállalók nem használják ki az ausztriai vagy németországi lehetőségeket, az lehet az oka, hogy a munkások nyugatabbra – elsősorban a Brit-szigetekre – mennek; és ezzel magyarázható a Magyarország iránt az előző évekhez képest némileg megcsappant romániai érdeklődés is.
Willin-Tóth Kornélia