Sikersztoriként értékelte Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a magyarországi PHARE-programot. Az uniós csatlakozás támogatására létrehozott alap összesen másfél milliárd eurós keretösszegének 96 százalékát sikerült lekötnie az országnak és a 15 éves munka felkészítette rá mind az intézményrendszert, mind a jogi környezetet, mind a szakembergárdát, hogy ennél nagyságrenddel jelentősebb összegeket szerezzen meg – véli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) első embere.
A program – bár az EU gyakran nem volt tekintettel a nemzeti sajátosságokra – mással nem pótolható segítséget nyújtott ahhoz, hogy Magyarország csatlakozhasson a közösséghez. A PHARE a felkészülési költségek mintegy harmadát-negyedét fedezte – mondta Heil Péter, az NFÜ elnökhelyettese. A kilencvenes években nagy területi különbségek alakultak ki a piaci liberalizáció következtében Kelet- és Nyugat-Magyarország, illetve Budapest és a vidék között. Az elmúlt 15 év és a PHARE-program kellett ahhoz, hogy ezek a különbségek ne nőjenek tovább – mondta Ujhelyi István, az önkormányzati tárca államtitkára.
Magyarországon a 15–64 éves korosztályban száz diplomásból 82-83-nak van állása, ugyanez az arány a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében 66 százalék, az alapfokú vagy az alatti végzettséggel rendelkezők körében viszont az Európában jellemző 48 százalékkal szemben mindössze 28 százalék – mondta Csizmár Gábor, a szociális tárca államtitkára.
A jövő egyik fontos feladata a határmentiség fejlesztése lehet, és e területen Magyarországnak a PHARE CBC-programjainak köszönhetően szintén komoly tapasztalatai vannak. Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint a következő évtizedek a határokon átnyúló kapcsolatokról fognak szólni; az egységesülő Európában újraéledhetnek azok a párbeszédek, együttműködések, amelyeket a második világháború után a Kárpát-medencei szétszabdalt régiókban a politikusok gyengíteni igyekeztek.
Willin-Tóth Kornélia