Wagner István

Fényfestés Bécsben

Világszerte divatos manapság vetítési projektekkel dekorálni a műemlék vagy modern épületeket, Budapesten például legutóbb a múzeumok éjszakáján borították így fénybe a Budavári Palotát. Bécsben most a nemzetközi hírű Brigitte Kowanz kapott lehetőséget, hogy a MuMoK (Museum Moderner Kunst) külső kockafelületének szüntelenül váltakozó megvilágításával kápráztassa el esténként a téren sétálgatókat és becsalogassa őket a 450 négyzetméteres belső tükörterembe is, ahol a falakon, a padlón és a vitrinekben villognak különféle szövegekkel kombinált színes neonfényekből álló munkái. A fényfestési projekt átterjed az Uniqua Towerre is: az irodaházon többemeletes méretű betűkkel fut körbe a Now/See felirat, a kivilágított ablaksorokkal kombinált látvány a közeli vízmedencében tükröződik.

Rekordárak a Lempertz Asiatica aukcióján

A kölni Kunsthaus Lempertz szezonzáró júniusi Asiatica árverésén az utóbbi évtized nemzetközi trendje szerint mérsékelt érdeklődés mutatkozott a viszonylag olcsón gazdát cserélő japán varia iránt, annál jobban felverték a vegyes kínai műtárgyak árait a töretlenül vásárlóképes kínai gyűjtők. A leütéseknél gyakori volt a tízszeres emelkedés - de akadt százszoros licitlépcső is -, a becsértékek summáját pedig megduplázta a leütések 2,5 millió eurós végösszege.

Zsolnay-fajansz fémfoglalattal

Szakértők körében is alig ismert fejezete a magyar és a német iparművészet együttműködésének az a múlt század eleji periódus, amikor majolikatárgyakat öntött ónfoglalattal kombináltak, pedig az így előállított díszedények az 1904-es St. Louis-i világkiállításra is eljutottak. A Zsolnay-kerámiára otthon a szokásos eozinmáz került, majd külföldön színes üvegcserepeket olvasztottak rá, az ónt pedig csillogó ezüst-, réz- vagy aranyréteggel vonták be. Egy ilyen hibrid bukkant fel nemrég Bécsben, a Kinsky-palota június 23-i szecessziós aukcióján. A negyedméteres váza fülét egy-egy virágos ágon ülő páva alkotta, hosszú farkukon reliefszerű üvegcserepekből kirakott pávaszemekkel. A magyar eredeti 1904-1905 körül készült a cég mintakönyvének korábbi prototípusa szerint, a német Georg Friedrich Schmitt 1904-ben létrehozott "iparművészeti fémárugyára", az Orion megrendelésére. (A kölni cég a Zsolnay mellett olyan keresett alkotókkal is együttműködött, mint az egyedi üvegedényeket gyártó Johann Lötz Witwe.) A szóban forgó Zsolnay-vázát a Kinsky szakértői 15 ezer euróra értékelték és a Jugendstil-licitáláson ennyiért is ütötték le.

Könyvben kapósabb Beöthy

Nagyjából egyszerre került kalapács alá a Dorotheum bécsi palotájában a modernek és kortársak június 23-i árverésén Beöthy István (1897-1961) Párizsban élt magyar képzőművész egyik képe, Budapesten pedig a KOGART-házban mutatták be Passuth Krisztina róla írott monográfiáját az Enciklopédia Kiadó gondozásában. A sokoldalú Beöthy elsősorban szobrász volt, de piktúrával, grafikával és művészetelmélettel is foglalkozott. Kompozíció sárga téglalappal című mértanian absztrakt kompozícióját 1949-ben festette olajjal vászonra, a fél négyzetméteres mű a budapesti Erdész & Makláry Galériából került az osztrák fővárosba, ahol az aukciós katalógus borítóján is reprodukálták, a cég szakértői 4-6 ezer eurós értéksávra becsülték, de a licitáláson nem keltett érdeklődést.

Tulajdonost váltott a világ legnagyobb aranyérme

Eddig a bécsi Kunsthistorisches Museum őrizte tartós letétként a világ legnagyobb aranyérmét, amely a Guiness-rekordok aktuális kiadásába is bekerült. Egy 2007-ben készült kanadai 1 millió dollárosról van szó, amely száz kilót nyom, 53 cm átmérőjű és a lehető legfinomabb színaranyból készült (999,99/1000). Egyik oldalán II. Erzsébet angol királynő portréját ábrázolja profilban, másik oldalán a három juharlevél a kibocsátó állam - Kanada - hivatalos jelképe. A császárváros éremkabinetje egyetemes viszonylatban a legrégebbiek és legtekintélyesebbek közé tartozik, de a szóban forgó műtárgy most átkerült a Dorotheum palotájába, ahol már két évszázada foglalkoznak történeti érmék és medálok értékesítésével - az eddigi tulajdonos, az osztrák AvW Invest ugyanis csődbe ment. Itt igen stílusosan a patinás aukciósház június 25-i gyémántárverésének sztárjaként vitték kalapács alá, aktuális kikiáltási árát az arany napi kurzusához igazították. Habár az egymillió kanadai dollár névértéke jelenleg kereken 800 ezer eurónak felel meg, ám az arany árának mostani, világszerte magas árfolyama miatt 3,27 millió euróért sikerült értékesíteni, így nemcsak a világ legnagyobb érméjének számít, hanem egyúttal minden idők legdrágább érme is lett. Az új tulajdonos a spanyol Oro Direct, a szakma megítélése szerint az ibériai félsziget legtekintélyesebb nemesfémeket forgalmazó cége.

Közép-európai kortársak láthatók Kismartonban

Az osztrák határ menti Eisenstadt, azaz Kismarton Esterházy-kastélyában már a harmadik nyáron vendégeskednek kortárs közép-európai képzőművészek a nemzetközileg elismert szakember, Hegyi Lóránd kurátor válogatásában. A Central Europa Revisited III. kiállításon a hagyományos műfajok - festmények, rajzok, szobrok - mellett idén is felvonulnak a modernebbek is, vagyis fotók, installációk és videók is láthatók a turistaszezonban, június 10-e és november 1-je között. A megszokott földszinti Sala Terrena tágas csarnokain kívül most újabb helyszínt kapott a nemzetközi seregszemle a volt kolostor szomszédos műemlék épületének hozzácsatolásával, a művészlistán ezúttal hat-hat bolgár és osztrák, továbbá hét szerb alkotó mellett öt magyar vendégszerepel. Borsos Lőrinc vegyes technikájú vásznain biblikus szimbólumok váltakoznak önkényuralmi jelképekkel, Horváth Dániel pedig reális történeteket festett meg olajban, saját emlékeit felidézve. Siegmund Ákos emberi figurák nélkül, kizárólag az architektúrára koncentrál modern házakat megörökítő sorozatain, Szabó Eszter arasznyi akvarelljein viszont karikaturisztikus embercsoportok láthatók mozgólépcsőkön, aluljárókban vagy piactereken. Azonos technikával és hasonló méretben dolgozott Szörényi Eszter is egész falat betöltő, negyedszáz darabból komponált Anti-díva ciklusa megalkotásakor.

Reigl Judit a MoMa után a Modemben

A hazai közönség jól ismerheti már az Erdész-Makláry Galériában vagy a Műcsarnokban rendezett korábbi tárlatairól a hat évtizede Párizsban élő, az idén 87 éves Reigl Judit munkásságát. A világhírű mester most vadonatúj alkotással lepte meg híveit: három részből álló, fél méternél szélesebb, összesen közel 23 méter hosszú grafikát készített, ezúttal tusba mártott szivaccsal. A mű a debreceni Modem emeleti folyosóján látható tegnap óta, a termekben pedig mintegy száz nagyméretű festmény kapott helyet a szeptember 19-éig látogatható tárlaton, Reigl teljes munkásságát felölelve az emberi figuráktól a szürrealista látomásokig.

Magyar festmények és herendik Bécsben

XIX. századi olajképekre és akvarellekre lehet ma licitálni a bécsi Dorotheumban, köztük tucatnyi magyar művész alkotásaival. A kínálatból kiemelkedik két olajfestmény: Barabás Miklós 1837-es női mellképe (1500-2000 euró), illetve Markó Károly folyóparti erdős tája (2000-2500 euró). Rajtuk kívül csak az ilyenkor szokásos kismesterek vannak a kínálatban - mint például Kaufmann Izidor, Neogrády Antal és Neogrády László -, a legmagasabb, 4000-6000 eurós becsértéket Cserna Károly Kairó utcáiról készült közel-keleti vedutájához rendelték. A ház június 10-i üveg- és porcelánaukcióján nyolc tételben herendi étkészletek is szerepeltek, ezeknek a felét sikerült értékesíteni. Egy hetvenes évekbeli, 87 részes, VBO-dekoros étkészletet a 6000-9000 eurós sávban indítottak, végül 10 ezerért kelt el (kereskedelmi forgalomban ma 12 500 euró). Ugyanennyire tartottak egy hasonló korú 220 részes, KJD-mintás garnitúrát is, ezt 8125 euróért szerezte meg valaki. Egy 1942-ből való 54 részes teríték monokróm zöld florális mustrával 1700-2600 eurós sávján belül, 2125 euróért talált gazdára.

Munkácsy Alapítvány létesült

Pákh Imre, a közismert amerikai magyar üzletember és műgyűjtő lett a június elején Budapesten felállt Munkácsy Alapítvány elnöke, a 18 tagú kuratórium tagjai a hazai és külföldi művészeti élet, valamint a vállalkozói szféra ismert szereplői. A grémium átvette a Munkácsy-vándortárlat menedzselését, amely már több mint 1,1 millió látogatóval döntögeti a rekordokat: jelenleg Pécsett állomásozik, júliustól Veszprémbe kerül, aztán Keszthely, majd Szentendre kérte. A külföldi várólistán Bécs, München, Párizs és London után Moszkva, Szentpétervár és Kijev szerepel, majd New Yorkban ér véget a turné. Javában folyik emellett Munkácsy közel ezertételes levelezésének sajtó alá rendezése, permanens feladat a lappangó alkotások felkutatása és bemutatása - a művész mintegy 650 festményének most csupán a fele ismert -, a távlati cél pedig a Munkácsy-nagymonográfia összeállítása.