Az éghajlatváltozás a kormányprogramot is elérte: szélsőséges és szokatlan időjárási helyzetekre a jövőben gyakrabban számítunk – tartalmazza a dokumentum. Úgy tűnik, a politikai ingerküszöböt is meghaladta az elmúlt évek szokatlan időjárása. A magyarországi átlaghőmérséklet a statisztikák szerint növekszik, a csapadékmennyiség pedig csökken annak ellenére, hogy az idei adatok ellentmondanak ennek a tendenciának – mondta Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke. A melegedési tendenciát legjobban a nyarak hőmérséklete tükrözi, 1901-től napjainkig a melegedés eléri az egy Celsius-fokot, különösen az elmúlt 15 évben volt sok, jelentősen átlag feletti hőmérsékletű nyár.
A csapadékos évek szintén a múlt század első felét jellemezték, azóta a mennyiség 11 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan drasztikusan visszaesett az esős napok száma, az intenzitás viszont emelkedett. A hirtelen lezúduló csapadék mennyisége megnőtt, ami kedvez a váratlan árhullámok kialakulásának. A klímaváltozás elsősorban a szélsőséges időjárási események (árvíz, belvíz, özönvízszerű esők, jégesők, aszály, hőséghullámok) számának és intenzitásának növekedésében nyilvánul meg a Kárpát-medencében. Szakértők szerint a kormányprogramban a hirtelen árvizek elleni védekezésre gondolhattak, nem pedig egy átfogó nemzeti éghajlat-változási stratégia kidolgozására. Ezek az özönvizek ugyanis rövid távon is politikai kockázatot hordoznak, míg a klímaváltozás negatív hatása csak több cikluson átívelve jelentkezik.
A kormányprogram egy jelző-riasztó rendszer kiépítéséről beszél, ami egy kormányrendelet értelmében már február eleje óta működik. A rendszer az OMSZ honlapján is elérhető, az adatokról pedig a katasztrófavédelem és a vízügy automatikusan tájékoztatást kap. Jelenleg a hét magyarországi régióra kiterjedő előrejelzések készülnek, a jövőben viszont akár településszinten is lehetővé válik a riasztás, aminek nagy szerepe lehet a vészhelyzetek megelőzésében – vélekedett Dobi László, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A védvonalak erősítését tovább kell folytatni – amire a kormányprogram is tartalmaz utalásokat –, de a Tisza esetében a hullámtér lefolyási képességét is növelni kellene, mert az elmúlt években 20 százalékkal csökkent ez az érték. Részben éppen ez okozta az idei áradást. A Vásárhelyi-terv által előírt víztározók építése azonban pénzhiány miatt késik, csak tavasszal 20 milliárdot fordítottak védekezésre, amiből két tározót lehetett volna építeni – mondta Koncsos László, a Műegyetem tanára.
Vajnai Lajos