Vajnai Lajos

Átmeneti javulás után nőhet a munkanélküliség

Az építőiparban nőtt a leginkább a foglalkoztatottak száma, míg a bányászat szenvedte el a legnagyobb csökkenést tavaly és idén április között a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai szerint (az adat az alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszámát mutatja). Az ágazati vélemények az okokat tekintve ellentmondanak egymásnak: az építőipar a teljesítménye felfutásával, a bányaipar pedig az előbbi csökkenésével magyarázza a foglalkoztatás alakulását. A nemzetgazdaság egészében a március–májusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 928 ezer fő volt, ami 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a február–áprilisi felmérésekhez képest 0,2 százalékponttal, 7,3 százalékra csökkent (utoljára az elmúlt év végén mértek ennyit a statisztikusok). A munkanélküliek 47,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást, tehát tovább nőtt a tartósan állás nélkül lévők száma. A további kilátásokat illetően borúlátók a munkaadók. A munkanélküliség a következő hónapokban tovább nő, mert az egyensúly javítását célzó intézkedések csökkentik a gazdaság teljesítményét – vélekednek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az Új egyensúly program a gazdaság versenyképességét rontja, a termelés visszafogására ösztönöz. A cégeknek a megszorítások olyan többletterhet jelentenek, amelyet csak elbocsátásokkal tudnak kigazdálkodni. Egyelőre viszont hiányoznak azok a reformelképzelések, amelyek – a többi között – Magyarország egyik legnagyobb problémáját, az alacsony foglalkoztatottságot javítanák.

Elhalasztott beruházás

Az éppen fehéredésnek indult szállásipart a szakértők véleménye szerint ismét a szürkezónába taszíthatják a kormány tervezett intézkedései.

Nehéz idők várnak az autófinanszírozókra

Rossz évek jönnek a lízingcégekre: a tervezett adóváltozások, de még inkább a csökkenő jövedelmek visszavetik az autóértékesítést, ez pedig az eszközkihelyezésben is érzékelhető lesz. Azok a lízingcégek, amelyek kizárólag a gépjármű-finanszírozásra koncentrálnak, jobban megérzik majd a nehézségeket; más üzletágak szerepe tovább nőhet, de a megszorítások a beruházásokat is kedvezőtlenül érintik. Az autófinanszírozás már évek óta stagnál, ezen még az egyre kedvezőbb feltételek – például a nullaszázalékos önerő, a mind hosszabb futamidő – sem változtattak érdemben. Az első negyedévben a személygépkocsi-üzletág kihelyezései mindössze egy százalékkal nőttek, úgy, hogy az egy évvel korábbinál 1400-zal kevesebb, összesen 67 589 gépkocsi értékesítését finanszírozták a társaságok. A második negyedévben az előzőhöz képest visszaesett a forgalom, de a 2005-ös bázist még így is meghaladja – mondta a NAPI Gazdaságnak Mészáros György, az Erste Leasing vezérigazgatója. A Merkantil Bank szerint a tervezett adóváltozások hatása nehezen kiszámítható, de ismerve a magyar fogyasztók költségérzékenységét, sokakat eltántoríthatnak az autóvásárlástól. A potenciális vásárlók kétharmada–háromnegyede már rendelkezik autóval, így a következő vásárlást a gazdasági/jövedelmi viszonyok alakulásának megfelelően akár évekkel is kitolhatják. Minden, az autó fenntartásával járó többletköltség érzékenyen érinti az ügyfeleket, főleg azokat, akik a pénzügyi teljesítőképességük határáig vagy azon is túl eladósodtak – mondta el lapunknak a CIB illetékes szakembere. Ebben a csoportban a nem fizetések gyakorisága nőtt. Hasonlóan látják a helyzetet a Merkantilnál is: a vásárlók egy csoportja túlvállalja magát, és a lízingcégeknek az jelent új kihívást, hogy miként lehet ezeket az ügyfeleket a rendszerben tartani.

Rossz idők jönnek a motorforgalmazókra

Katasztrofálisan érintheti a magyar motorkerékpár-piacot a súlyadót felváltó gépjárműadó – mondta lapunknak Szloboda Tamás, a Honda Hungary Kft. motorkerékpár-értékesítési vezetője. A gépjárműadóról szóló törvénytervezet legnagyobb vesztesei a motorkerékpárosok lesznek, esetükben ugyanis az adóteher drasztikus mértékben, a jelenlegi négy–tízszeresére emelkedik. (Azok járnak a legrosszabbul, akik könnyű, nagy teljesítményű motort birtokolnak, ugyanis ezen járművek esetében nő leginkább az adó mértéke, a jellemző 3600 forint helyett akár 38 ezer forintot is fizethetnek.) A piac is átrendeződhet, a vásárlók a kisebb teljesítményű gépeket fogják keresni. Az első öt hónapban az eladások száma 7-8 százalékkal emelkedett, de az importőrök szerint a második félévben a kereslet visszaeshet. Ennek jelei már most látszanak, egyre kevesebb az érdeklődő. A rekordévnek számító 2004 után, amikor közel 15 ezer motor talált gazdára, 2005-ben kisebb, 2,7 százalékos visszaesés volt tapasztalható, köszönhetően a regisztrációs adó emelésének. Rosszul járnak a motoros futárok is, mert a gépjárműadó emelkedése költségeik jelentős növekedését is okozza, de az üzemanyagok drágulása is komoly terhet jelent – mondja Lázár Attila, a Futárexpressz Kft. ügyvezetője. A cégek a többletköltségeknek csak egy részét tudják átterhelni az ügyfelekre, mert a verseny óriási, mindig vannak olyanok, akik a minimális ár alá is hajlandóak lemenni, csak hogy egy-egy nagyobb ügyfelet megszerezzenek. A változások nyertesei a biciklis futárok lesznek, mivel náluk nem jelentkezik ez a költségnövekedés. A Futárexpressz 20–75 lóerő közötti gépekkel dolgozik, de tervezik, hogy a jövőben biciklis futárokat is alkalmaznak, mert a megrendelések 80 százaléka kerékpárral is teljesíthető. Az adószabály módosítása kedvezőtlenül érinti a Magyar Postát is, mert a társaság 3530 motorral és 732 segédmotorral rendelkezik. Tomecskó Tamás, a cég szóvivője szerint közel 160 milliárdos összes költségük mellett azonban eltörpül a gépjárműadó növekedése.

Egyelőre nem csökken az ipar lendülete

A kedvezőtlen befektetői hangulat és az egyesült államokbeli kamatemelési bizonytalanságok, nem pedig a megszorító csomag áll a gyengülő forint mögött – hangzott el egy kereskedelmi bank szerdai ügyféltalálkozóján. A befektetők még nem árazták be az ezermilliárd forintos hiánylefaragást, ha ez bekövetkezik, akkor néhány hónapon belül erősödhet a forint, és a csökkenhetnek az állampapírhozamok. Az év végére 270 forintos árfolyammal számolnak, de az idén a piac nagyon volatilis marad. A banki szakértők szerint nem nyugtatta meg a befektetőket a jegybank hétfői, 25 bázispontos emelése sem, akik újabb kamatemelésre spekulálnak. A pénzintézet elemzője szerint az MNB számára a legnagyobb kérdés, hogy az egyszeri, főként az energiaárak emelkedése miatt meglóduló infláció mennyire marad tartós. Rövid távon kisebb kamatemelés várható, de 2007 végén, 2008 elején már újra csökkenhet az alapkamat. Magyarország versenyképessége szempontjából az élőmunka terheinek további növelése elhibázott lépés volt, ennek ellenére a kedvező nyugat-európai konjunkturális kilátások miatt az ipari termelésben nem várható visszaesés. A folyó fizetési mérleg hiánya 6,9 milliárd euróra csökkenhet, ami a vártnál kisebb lesz, mert a lakosság már korábban csökkentette kiadásait egy megszorításra számítva – vélik az elemzők.

Épülhet a bezenyei Eurovegas

Már a nyáron megindulhat az osztrák határ közelében fekvő Bezenye határában tervezett kaszinóváros kivitelezése, miután a Pénzügyminisztérium győztest hirdetett a játékkaszinók üzemeltetésére kiírt pályázaton. A legfeljebb öt kaszinót magába foglaló komplexum üzemeltetését a Venetian Hungary Limited nyerte, a társaság összesen 3,5 milliárd forintot fizet a 20 éves koncesszióért. A projektcég a beruházást régóta tervező, Las Vegas-i székhelyű Ellis Gaming LLC tulajdonában van. Csak ez a vállalkozás rendelkezett olyan érvényes rendezési tervvel bíró területtel, amelyen a kaszinók felépíthetők – ez pedig a pályázat benyújtásának egyik legfontosabb feltétele volt. A 2008-ra felépülő kaszinókban legalább száz játék- vagy kártyaasztal, s mintegy ezer pénznyerő automata üzemel majd. Eurovegas teljes költségét egyébként 400–460 millió euróra becsülik. A projekt sikere érdekében tavaly még a szerencsejáték-törvényt is módosították. (Adózási szempontból kedvezőbb feltételeket szabtak: ha a bevétel összege nem éri el az 5 milliárd forintot, akkor 30, 5–10 milliárd forint között 25, míg 10 milliárd fölött 10 százalékos játékadót kell fizetni.) A település határában tervezett élményváros kivitelezése egyelőre csúszik, mert a beruházó a területmegosztásban nem tudott megállapodni a Doxeon Investment and Consulting magyar cégével, a Lukale Fejlesztő és Befektető Zrt.-vel (NAPI Gazdaság, 2006. június 14., 4. oldal). Április végén Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter jelentette be, hogy a Lukale egy Európában is egyedülálló, 153 hektáron elterülő tematikus park építését kezdi meg a nyáron. (NAPI Gazdaság, 2006. április 24., 4. oldal). A Lukale szintén 2008 szeptemberére ígérte a beruházáshoz tartozó hatvanezer négyzetméteres bevásárlóközpont átadását. A következő ütemben épül egy 588 ágyas, ötcsillagos kastélyhotel, 2009-ig pedig négycsillagos apartmanokat emelnének. A projektcég állami támogatást is kap, a szerződést a múlt héten írták alá. Információnk szerint a beruházás idegenforgalmi része 11,8 milliárd forintot kaphat, amelyből mintegy 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás. A két, nagyrészt egymásra épülő és egymást erősítő komplexum az eredeti tervek szerint 6–8 ezer dolgozót foglalkoztatna, s naponta mintegy 30 ezer látogatót fogadna.

Rekordhiány jön júniusban

Júniusban rekordösszegű, 337 milliárd forint hiányra számít a PM, így az első félévben a deficit 1318,3 milliárd forint lehet. A költségvetésben mutatkozó növekvő feszültségek miatt változtatni kell az idei költségvetési prognózisokon, ezért a helyi önkormányzatok nélküli, pénzforgalmi szemléletű hiány 1545,8-ről 1768,6 milliárd forintra emelik a kiadások elszaladása miatt – mondta Katona Tamás közigazgatási államtitkár. A 7,6 százalékos GDP-arányos új hiányszám az államtitkár szerint minden körülmények között tartható lesz, mert 50 milliárd forintos kockázati tartalékot tartalmaz. A kiadási előirányzatot megemelték a gyógyszertámogatások, a gyógyító megelőző ellátások, a nyugdíjkifizetések esetében. 822,4 milliárdról 902 milliárd forintra emelték a kamatkiadásokra vonatkozó prognózist is. A módosítás ellenére az idén a finanszírozási szükséglet nem változik. A módosított számok tartalmazzák a kiigazítás hatásait, nincs benne viszont az összességében 368 milliárd forintnyi autópálya-építésekhez kötődő állami adósságátvállalás, amelyet a jövő évi pénzforgalmi szemléletű kimutatás tartalmaz majd. Katona szerint a PM nem ért egyet az MNB kritikájával, miszerint a megszorítás rossz szerkezetű, mert a bevételeket növeli. A tárca szerint ugyanis a GDP arányában 3,6 százalékos bevételnövekedés és/vagy transzfercsökkentés szükséges.

Még egy PM-Járai csörte

A pénzügyi tárca reagált a jegybankelnök tegnapi kritikájára.

Az intézményi átszervezés ötvenmilliárdot hozhat

Az államadósság csökkentését szolgálja többek között az államigazgatási szervek épületeinek értékesítéséből befolyó, várhatóan 200-250 milliárd forintra rúgó összeg – jelentette be pénteken Szilvásy György kancelláriaminiszter. Az így adódó kamatmegtakarításból finanszírozzák majd az intézmények új elhelyezését. Az új kormányzati negyeddel kapcsolatos elképzeléseket két hét múlva hozzák nyilvánosságra, az ugyanakkor már biztos, hogy a magánbefektető közreműködésével felépülő épületeket bérelik majd. Szilvásy elmondta, hogy az év végéig felülvizsgálják a ma működő 820 költségvetési-közigazgatási szervezetet, az intézmények negyedét megszüntetik. A kancelláriaminiszter szerint ettől hatékonyságnövekedés és több tíz milliárd forintnyi megtakarítás várható. A NAPI Online értesülései szerint a pénzügyminiszter összesen 63, államháztartási feladatot ellátó, nem költségvetési szervként működő szervezet megszüntetését, összevonását, privatizálását, illetve költségvetési szervvé való alakítását javasolja. A költségvetési szervek számát 332-vel csökkentené a tárca vezetője, többnyire összevonás, beolvadás vagy összeolvadás révén, csak egytizedüket szüntetné meg. A javaslat kulcsfogalmai: gazdaságosabb intézményi üzemméret, a szakmai állomány munkáját támogató apparátus összevonása, területi és regionális koncentráció. A pénzügyér azzal számol, hogy az átalakítás éves szinten legalább 50 milliárd forintot hoz, aminek a járulék- és adókiesés miatt 70 százaléka jelenik meg mint egyensúlyjavító tétel. A tervek lényeges része a közalapítványok és kht.-k számának jelentős csökkentése – a megszűnő szervezetek által végzett feladatokat ezen túl is a költségvetés finanszírozná. Úgy tudjuk, megszüntetnék többek között a Sportfolió Kht.-t és a Hazai Sportlapok Lapkiadó Kft.-t, míg egyebek mellett a Club Aliga Rt.-t, a Vetőmag-95 Kft.-t, a Dunakő Közép-Duna Kőbánya Kft.-t, a Gátépítő Kft.-t, az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft.-t privatizálnák, több vízügyi építőipari céggel együtt. Megszüntetik a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt, a tárca szerint túlzottan magas állami támogatással működő, veszteséges Nemzetközi Pető András Közalapítványt pedig költségvetési szervvé alakítanák. Hasonló jövőt szánnak még a Nemzeti Színháznak, míg a Budapesti Kamaraszínházból, a Játékszínből és az Ernst Múzeumból az önkormányzatnak adnának részesedést – utóbbinál egy másik szervezet is szóba jöhet mint résztulajdonos.