Vajna Erzsébet

Termál- és élményfürdő épül Esztergomban

A tervek szerint 2005 végére készül el az a fürdőkomplexum, amelynek megépítésére 3,5 milliárd forintot költ az esztergomi önkormányzat. A Széchenyi terv keretében elnyert 900 millió forint támogatás segítségével a Prímás-szigeten megvalósuló beruházást egy erre a célra létrehozott társaság vezényli (a fürdőt is ez a cég üzemelteti majd). A Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervei alapján épülő létesítmény kivitelezője a Contur-Bau Rt. A helyhatóság hatástanulmánya szerint a beruházás hat-kilenc év alatt térül meg.

Szociális bérlakások Komáromban

Tizennégy évi szünet után szociális bérlakások épültek Komáromban. A most elkészült 18 összkomfortos új otthonhoz 91 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a Belügyminisztérium, az önkormányzat pedig 50 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. A támogatásnál a szaktárca feltételként szabta, hogy húsz éven át kizárólag szociális bérlakásként lehet működtetni az ingatlanokat. Az egykori Frigyes laktanyában négy egyszobás, tizenegy kétszobás és három háromszobás lakást alakítottak ki. A kiírt pályázatra 105 alacsony jövedelmű család jelentkezett. A szociális lakások bérleti díját négyzetméterenként havi átlag 192 forintban állapította meg a képviselő-testület. A bérlakásra várók nagy száma miatt az önkormányzat azt tervezi, hogy hamarosan újabb pályázatot nyújt be állami támogatás elnyerésére.

Panelrehabilitáció Tatabányán

Államilag is támogatott panelrehabilitációs pályázatot írt ki a lakóközösségek számára a tatabányai önkormányzat. A program lényege, hogy a felújításra szoruló háztömbök költségein azonos arányban osztozik a lakástulajdonos, az önkormányzat és az állam. Tatabányán 1961 és 1988 között mintegy 18 ezer lakás épült előre gyártott módon, a város 74 ezer lakosának megközelítően kétharmada él ilyen típusú lakásban. Ezeknek a tömbházaknak a fenntartási költségei igen magasak, fűtési rendszerük energiapazarló. Felújításra szorulnak már az épületgépészeti berendezések, a hő- és hangszigetelők és a külső nyílászárók is. Mindez jelentős karbantartási és felújítási költséget ró a tulajdonosokra. Ezen enyhíthet az úgynevezett panelrehabilitáció. Ennek lényege, hogy az önkormányzati és az állami támogatás elnyerésével a korszerűsítésre fordítandó kiadásait harmadára csökkentheti a lakástulajdonos. Amennyiben a lakóközösség pályázatában vállalja a külső nyílászárók cseréjét, a homlokzat, a tető, illetve a pincefödém hőszigetelését, az épületgépészeti berendezések korszerűsítését, úgy az önkormányzat is vállalja a költségek egyharmadát, s az államtól is kaphatnak lakásonként további maximum négyszázezer forintot.

Kisajátítják a Fürdő hotelt

Kisajátítással rendezik a már hosszú ideje üresen álló esztergomi Fürdő Szálló sorsát - így döntött a képviselő-testület. A XIX. század első felében épített hotelnek már régen nincs gazdája, az önkormányzat éveken át eredménytelenül kutatta tulajdonosát. A város közepén álló épületet az elmúlt évtizedben számos cég adta-vette, jobbára nagy összegű hitel felvételéhez kínálták biztosítékként, működtetéséről, felújításáról azonban nem gondoskodtak. Így állaga folyamatosan romlott, csökkent az értéke, már nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban sem, s az épületet legutoljára tulajdonló vállalkozást a cégbíróság törölte, megszüntette. Az esztergomi önkormányzat, miután nem lelt rá a tulajdonosra, a megyei közigazgatási hivatal közreműködésével, illetve ügygondnok kijelölésével sajátítja ki - bírói úton - a szállodát. Az ehhez szükséges összeg már szerepel a város 2004-es költségvetésében. A tulajdonba vételt követően első lépésként megszüntetik a balesetveszélyes körülményeket az ingatlanban és eltávolítják a szálló körül felállított, a közlekedést akadályozó palánkot. Az egykor patinás Fürdő Szálló teljes felújítása milliárdos ráfordítást igényel, ezt az önkormányzat egymaga nem tudja finanszírozni, ezért pénzügyi befektetőkre, pályázati pénzekre is számít.

Társaságot alapított a MVM és a Vért Rt.

Mintegy 6 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására projekttársaságot alapított a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) és a Vértesi Erőmű Rt. (Vért). A Tatabánya Erőmű Kft. elnevezésű új cég feladata a megyeszékhely távfűtését és melegvíz-ellátását biztosító fűtőmű teljes felújítása, átalakítása. Káldy Lajos, a kft. ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a beruházással viszonylag rövid idő alatt, jövő év augusztusáig megszüntetik a fűtőerőműben a jelenlegi széntüzelést, a kazánokat átalakítják földgáz/olaj alternatív módra és gázmotorok beépítésével növelik a villamosenergia-termelést. A fejlesztés megelőző lépéseként a Vért közel 2 milliárd forint értékben apportálja a fűtőművet az új kft.-be, amely a MVM többségi tulajdonában működik majd. A projekt csaknem 6 milliárd forint nagyságrendű beruházás, amelyet a MVM által biztosított készpénzzel és bankhitellel valósítanak meg. A földgázvezeték kiépítésére és a földgáz szállítására már megkötötték a szerződést a Mol Rt.-vel. A társaság tőkeemelése több lépcsőben, 2004. szeptember 1-jéig valósul meg. Eddig az időpontig kell a kft.-nek elvégeznie a szükséges fejlesztéseket. A gázszolgáltatás megkezdése után a Tatabánya Erőmű Kft. átveszi a Vérttől a hőtermelői jogosítványokat.

Szárnyra kapott a Bábolna

Lapunk értesülése szerint a Hajdú-Bét Rt. ellen indított - még nem jogerős - felszámolási eljárás gyors piaci manőverre késztette a társaság legnagyobb riválisát, a Bábolna Rt.-t. A cég felfutatta baromfitermékeinek eladását, amelyből a Hajdú-Bét megrendülése óta napi 230-250 millió forint árbevétele van, szemben a korábbi 130-150 millióval. A helyzetet kihasználó Bábolna jövőre 25 százalékkal kívánja növelni eladásait, amelyhez 2,9 milliárd forint kölcsönt kért az ÁPV Rt.-től. Információnk szerint a privatizációs szervezet már hozzájárult a hitelhez, a döntésre még a kormánynak is rá kell bólintania.

A komáromi önkormányzaté a Komturist

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat eladta a Komáromi Városi Önkormányzatnak a Komturist Kft.-ben lévő 50 százalékos üzletrészét. Ezzel a város százszázalékos tulajdonos lett a több mint 30 millió forint törzstőkével rendelkező idegenforgalmi társaságnak. A Komturistnak 1998-ig egyetlen gazdája volt: a megyei önkormányzat. Egyszemélyes jellege 1998-ban szűnt meg, amikor új taggal, a Vértes Volán Rt.-vel bővült ki a társaság. Törzstőkéjét akkor kétszeresére, 30,44 millió forintra emelték. Idén tavasszal azonban a Volán profiltisztításra hivatkozva nyilvános pályázaton és névértéken felül 5 százalékos értéktöbblettel eladta üzletrészét a Komáromi Városi Önkormányzatnak. Most ismét tulajdonváltás történt azzal, hogy a megyei önkormányzat is eladta 50 százalékos üzletrészét a komáromi helyhatóságnak. Dr. Lengyel József, Komárom alpolgármestere elmondta, hogy alapvető érdekük a turizmus fejlesztése. Nem az a céljuk, hogy osztalékot vegyenek ki a Komturist Kft.-ből, a nyereség visszaforgatásával segítik az idegenforgalom fejlesztését. Ilyen meggondolásból fejlesztik, bővítik a település gyógyfürdőjét, amelyet bérleményként üzemeltet a Komturist és a Komthermál Kft.

A Bábolna jó eredményeivel magyarázhatók a vádak?

A Bábolna Rt. a kormányváltás óta egyetlen fillér állami támogatást sem kapott és nem készül egyesülni a Hajdú-Béttel, de más vállalattal sem - mondta lapunknak Velez Zoltán, a társaság igazgatóságának elnöke a napokban megjelent hírekre reagálva. A Baromfi Terméktanács múlt heti sajtótájékoztatóján a baromfi-feldolgozók több mint ötven százalékát képviselő vállalatok képviselői keményen támadták a Bábolna Rt.-t (NAPI Gazdaság, 2003. november 28-29., 1-4. oldal), mert az szerintük erősen piaczavaró árpolitikát folytat. Az éles hangú véleménynyilvánítások elsősorban azzal magyarázhatók, hogy a versenytársakat alighanem meglepte a Bábolna pénzügyi kondícióinak javulása - véli Velez. A vállalat idén csaknem 5,7 milliárd forinttal csökkentette a veszteséget, s bár várhatóan a baromfiipar válsága jövőre tovább mélyül, mégis az eredményesség javulását tűzték ki célul az üzleti tervben. Elképzelésük szerint nullszaldós lesz a jövő évi gazdálkodásuk, szemben a korábbi 7 milliárdos veszteséggel. Beszállítóiknak időben és tisztességes árat fizetnek, s arra törekednek, hogy az integrációban részt vevő 25 ezer család is meg tudjon élni munkájából. Velez Zoltán cáfolta a versenytársak azon vádját is, hogy egyesülésre készülnének a Hajdú-Béttel vagy más vállalattal, mert - mint mondta - már így is hatalmas a cég. Azt viszont a társaság belügyének tartja, hogy kikkel van partneri viszonyuk - a piac minden szereplője úgy boldogul, ahogy tud. A versenytársak szerint a Bábolna túlságosan olcsón értékesíti termékeit. Erre reagálva az igazgatóság elnöke megjegyezte, hogy az árakat a piac határozza meg, Bábolna nincs olyan monopolhelyzetben, hogy saját érdekei szerint formálja az átvételi árat. Hozzátette, a Bábolna a jövőben is „küzdőképes piaci szereplőként akar viselkedni”.

Önkormányzati bérlakások Tatán

Hosszú évek óta először adtak át önkormányzati bérlakásokat Tatán. A 32 költségalapú új otthon építéséhez 212 millió forint állami támogatást kapott a helyhatóság, amit 30 százalék önrésszel egészített ki. Az egységesen 62 négyzetméter alapterületű bérlakások közül huszonegynek a bérlőit pályáztatással, kizárólag üzleti szempontok alapján jelölték ki. Előnyben voltak azok, akik a havi 30 ezer forintos bérleti díjból előre minél többet kifizettek. Voltak olyanok, akik ötévnyi lakbér lerovását vállalták. Az otthonokból tizenegyet a rendőrségen, a városi kórházban és más intézményeknél dolgozók számára szolgálati lakásként tartott fenn az önkormányzat. A helyhatóság távlati tervei között szociális lakások, valamint fiatal házasoknak úgynevezett fecskeházak építése is szerepel.