Vajna Erzsébet

Teljes termékcsere az FCI tatabányai gyárában

A francia érdekeltségű FCI Connectors Hungary Kft. teljesen kicserélte termékpalettáját, aminek révén immár elsősorban az autóipari cégek megrendeléseire számít. A változatlanul csatlakozóelemeket, konnektorokat gyártó vállalat nemrég még elsősorban az elektronikai és hadiipari vállalatoknak szállított. A termékváltást jelentős beruházást igénylő technológiai fejlesztés kísérte. Tavaly 40 félautomata és 8 teljesen automata gyártósor érkezett Németországból, Ausztriából, Olaszországból és Franciaországból a tatabányai gyárba. Az idén folytatják az új gyártósorok felszerelését. Az autóiparnak készülő csatlakozók, konnektorok nagyobb értéket képviselnek, s így előreláthatóan látványosan nő a gyár árbevétele. A 2002. évi 5 milliárd forinttal szemben a tavalyi árbevétel elérte a 6,3 milliárd forintot, idén pedig már 11 milliárd forintos árbevétellel és jelentős profittal számol az FCI magyar leányvállalata, amely a multinacionális cég első kelet-európai vállalkozása.

Állami tulajdonba kerül a komáromi Csillag erőd

Visszakerül az állam tulajdonába a komáromi erődrendszer legrégibb tagja, a Csillag erőd. A nyolchektáros területet a helyi áfész és az önkormányzat birtokolta, a szövetkezet raktárnak, itallerakatnak használta a várat. A tervek szerint a tulajdonjog megváltását követően vagyonkezelésbe adják az erődöt. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság Komárom-Esztergom megyei vezetője, Mittelbach Vilmosné lapunknak elmondta: az értékbecslést követően a Csillag erőd tulajdonjogának rendezése, visszavétele megkezdődött. A várárkot a komáromi önkormányzat már térítésmentesen átadta az államnak. A csaknem 10 ezer négyzetméter alapterületű vár tulajdonjogának megváltására nettó 50 millió forintot átutaltak a Komárom és Vidéke ÁFÉSZ számlájára, s a birtokbavételi eljárás rövidesen megkezdődik. Az elképzelések szerint a Csillag erődöt - amelyet nemrégiben felvettek a kiemelt műemlékek listájára - vagyonkezelésbe adják a Monostori Erőd Kht.-nak, az igmándi erőddel együtt, így egy jogi személyhez kötődik majd vagyonkezelésük.

Felmond dolgozóinak a Tokodi Üveggyár

Első fokon megszületett a Tokodi Üveggyár Kft. új üzemének építéséhez szükséges egységes környezethasználati engedély – tudta meg lapunk Hajdú Klárától, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesétől. A határozat a Tokodi Üvegyár új beruházására létrehozott Új Üveg Kft. által tervezett energiatakarékos és a környezetet a régi üzemnél kevésbé terhelő gyár építésének megkezdésére adott engedélyt. Az első fokon meghozott határozat jogerőre emelkedéséig 15 nap áll az üveggyár, az érintett önkormányzat és a lakosság rendelkezésére, hogy esetleges fellebbezésüket megtegyék. Szerencsés esetben két hét múltán jogerőre emelkedhet a határozat, és ha az üveggyár menedzsmetje a gyárépítés feltételeit újból megteremteni, megkezdődhet az építkezés. A jogerős határozat birtokában újból meg kell győződni a korábban megígért banki finanszírozás és a kormányzati támogatás realitásáról, s azok ismeretében megkezdődhet a beruházás – mondta lapunknak Bodáné Cser Erzsébet vezérigazgató. Így az utóbbi időben veszteséggel teremlő üzem újra indulhat, s visszahívhatják a kényszerszabadságra küldött háromszáz dolgozót.

A tíz Komárom megyei ipari parkban tizennyolcezren dolgoznak

ä napi gazdaság Komárom-Esztergom megye ipari parkjaiban több új zöldmezős beruházás kezdődött a közelmúltban: Kisbéren a japán érdekeltségű SEWS-Automotive Hungary Kft. gépjárműkábelek gyártására szolgáló üzemcsarnok alapkövét rakta le, Komáromban mobiltelefonok alkatrészeinek előállítására kezdett gyárépítéshez a tajvani Foxconn. Eközben a tatabányai parkba tizedikként betelepült finnországi Raflatac Papírfeldolgozó Kft. új üzemcsarnokának alapozásán dolgoznak a kivitelezők. A megye ipari parkjaiban jelenleg 18 ezren dolgoznak, az újabb beruházások révén a számuk jóval meghaladja majd a húszezret. Agócs István, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak elmondta, hogy a kilencvenes évek közepén kezdődött Komárom-Esztergom megyében az ipari parkok hálózatának kiépítése. Azóta kilenc településen tíz parkot nyitottak meg és minden kistérségben működik ilyen létesítmény. Fejlettségük, beépítettségük különböző szintű, ám egyedül az almásfüzitőiben nincs még jelentős befektető. Kezdetben némi gyanakvás övezte a parkok kialakítását, de munkahelyteremtő, tőkevonzó képességük, a települések életében betöltött szerepük jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2003-ban a közép-dunántúli régióban Komárom-Esztergom megye ipara produkálta a legjobb teljesítményt. Bár ebben az országrészben is zártak be egy-két üzemet külföldi vállalkozók, a megyére nem ez a jellemző. Sőt, a nagyobb gazdasági társaságok szinte mindegyike kapacitásbővítő beruházásba fogott, a fejlesztés második, vagy már a harmadik üteméhez érkezett. Esztergomban a Magyar Suzuki Rt. 60 milliárd forint értékű beruházásba kezdett, a Nokia menedzsmentje pedig nemrégiben jelentette be, hogy kétszeresére bővíti komáromi telefongyárának kapacitását. A tatabányai parkban a gyógyászati segédeszközöket gyártó Coloplast bővíti gyártóterületét és terjeszkedik a Keréktárcsagyár is. E bővítések kétségtelenül azt jelzik - vélekedett Agócs István -, hogy ezek a cégek hosszú távra rendezkednek be a megyében, de garancia természetesen nincs a végleges maradásukra. Az újabb betelepülők ellenére sem lehet még kitenni a megtelt táblát a megye parkjaira. További befektetők fogadásának sem munkaerő-, sem infrastrukturális korlátai nincsenek. A továbbiakban elsősorban európai mércével mérve kis- és középvállalkozók érkezésére számítanak. A megyei közgyűlés elnöke nagyobb kormányzati szerepvállalást tart szükségesnek a parkok fejlesztése kapcsán. Szerinte nemcsak a betelepülő cégeket, hanem a parkok fenntartóit, fejlesztőit is támogatni kellene. Agócs úgy véli, hogy a jelenlegi kormánynak van ugyan már a parkokra vonatkozó támogatási rendszere, de még nem lehetnek teljes mértékben elégedettek ennek gyakorlati alkalmazásával, a kormány beruházásösztönzési és támogatási politikájával.

Kelet felé terjeszkedik a Zenon

A Távol-Keleten kíván új piacokat találni a kanadai Zenon Environmental Inc. Ennek érdekében bővíti oroszlányi membrángyártó üzemének kapacitását, amely ezzel a világ legnagyobb gyára lesz ebben az ágazatban – tudtuk meg Zsidai István ügyvezető igazgatótól.

Bővítik a tatai Kristály Szállót

Tizenöt új szobával bővítik a tatai Kristály Szállót – tudtuk meg a tulajdonostól, Beiermeiszter Györgytől. Ezzel párhuzamosan olyan átalakításokat is végeznek – a műemlékvédelmi előírások betartásával –, amelynek eredményeként a jelenlegi három- helyett négycsillagos lesz a hotel. Egyebek mellett átalakítják a főbejáratot és mélygarázst építenek. Az EU-s követelményeknek megfelelően átalakítják a szálló konyháját és annak kiszolgáló helyiségeit. A jelenleg 25 szobával és egy lakosztállyal rendelkező hotel új szárnya már az idei turistaszezonra elkészül. A beruházás többlépcsős, költségeit saját erőből, hitelből és pályázati pénzből fedezik. Az első ütemben 300 millió forintot költenek a hotelre.

Vért Rt.: mindent visszavontak

A Vértesi Erőmű Rt. (Vért) február 27-i rendkívüli közgyűlése visszavonta a cég privatizációjával kapcsolatos minden döntését, miután a nyertes befektető nem tudott megegyezni az eladóval, az ÁPV Rt.-vel. A Kapolyi László nevével fémjelzett Vértes Energia Befektető és Fejlesztő Kft. nem kívánja megvásárolni a Vért részvényeit, elállt a tavaly novemberben előzetesen megkötött szerződéstől. Emiatt a közgyűlés visszahívta a privatizációs pályázaton nyertes cég által a Vért igazgatóságába delegált Németh Györgyöt és visszaállította a cégjegyzési jogokat, amelynek alapján a Vért elnöke és vezérigazgatója ismét jogosult az egyszemélyes aláírásra. (A privatizációs tárgyalások idején kettős aláírási rend volt érvényben.) A Vért többségi tulajdonosa, az ÁPV Rt. tavaly ősszel 4 pályázat közül tartotta a legjobbnak a cég megvásárlására létrehozott Vértes Energia Befektető és Fejlesztő Kft. ajánlatát. Az első helyezett visszalépése után az eddigi gyakorlat szerint a pályázat második helyezettjének ajánlata jöhet számításban. Az ÁPV Rt. illetékesétől megtudtuk, hogy – ellentétben egyes lapinformációkkal – ilyen tárgyalások nem kezdődtek, az eddigi pályázók még nem érdeklődtek a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőnél. Mint korábban megírtuk, a Vért privatizációjára kiírt pályázat nyertese több mint 3 milliárd forintot fizetett volna a 18 milliárd forint jegyzett tőkéjű vért 69 százalékos részvénycsomagjáért. A tavaly novemberben megkötött megállapodást követő tárgyalásokon azonban a vevő és az eladó nem tudott egyezségre jutni. A befektető elsősorban azért lépett vissza vásárlástól, mert ellentételezés nélkül nem tudta magára vállalni az időközben bevezetett környezetterhelési díjat, ami évi 3-4 milliárd forint többletköltséget jelent a Vértnek.

Áruházat épít Tatabányán az OBI

Mintegy 4500 négyzetméter alapterületű áruházat épít Tatabányán az OBI Systemzentrale Magyarország Kft. A már korábban bezárt strandfürdő területén, a Győri úton szerzett jogot több befektető közül a társaság az új beruházásra. Az egykori fürdő építményeit a városi önkormányzat elbontatta, így márciusban megkezdődhet az OBI áruház építése, amelyet már az idén tető alá akarnak hozni. A beruházás összege meghaladja az egymilliárd forintot. Az OBI közvetlen szomszédságában multiplex mozit, mélygarázst, felszíni parkolókat és a város új buszvégállomását magában foglaló központot alakítanak ki.

A Suzuki raliautókat gyárt majd új esztergomi üzemében

Hamarosan indul Esztergomban annak az üzemnek az építése, amelyben Suzuki versenyautókat gyártanak majd - írja a NAPI Gazdaság.