Vajna Erzsébet

Szubtrópusi élményfürdővel bővűl a dunaszentmiklósi holland üdülőpark

Újabb apartmanokat, valamint trópusi élményfürdőt építenek a Dunaszentmiklós határában lévő üdülőparkban, melynek első 54 üdülőházát még 2001-ben adta át egy holland befektetőcsoport. A 4 és 6 személyes nyaralókat – amelyekben amerikai konyhát, légkondicionált hálókat és társalgót rendeztek be – elsősorban holland turisták veszik bérbe. Az újabb 54 apartman – és egy 3 ezer négyzetméteres központi épület – építése hamarosan befejeződik, s hozzákezdtek a szubtrópusi élményfürdő létrehozásához is. A holland befektetők eddig több mint 2 milliárd forintot költöttek a Panorama Residence Duna elnevezésű üdülőfalura, melyet a tervek szerint később további apartmanokkal bővítenek. A beruházás összértéke végül megközelíti majd a 4 milliárd forintot, ami a befektetők szerint tíz év alatt térülhet meg.

Megkezdődött a termelés a Kirchhoff új gyárában

Több robotcellával és hegesztőállomással kezdetét vette a termelés a Kirchhoff Hungaria Kft. esztergomi gyárában. A német anyacég több millió euró befektetéssel közel 1800 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot épített az ipari parkban. Az új üzem bővítéséről máris döntött a németországi központú multinacionális anyavállalat – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Sólyom Szilárd gyárigazgató. A Kirchhoff képviselői már bejelentették szándékukat az esztergomi önkormányzatnak, s az idén 1,5 millió euró összeggel újabb épületeket, csarnokokat emelnek. A német cég egyébként 2000 óta beszállítója a Suzukinak. Esztergomi üzemüket közép-és kelet-európai központnak szánják. A Kirchhoff a múlt év közepén kezdte meg magyar gyárának építését az esztergomi ipari parkban azzal a szándékkal, hogy elsősorban a szomszédságában lévő Magyar Suzukinak készít olyan karosszériaelemeket, amelyeket eddig tetemes költséggel lengyelországi üzeméből szállított Esztergomba. A próbaüzem már decemberben befejeződött, most pedig megkezdték a folyamatos termelést. Egyelőre 30 fővel dolgoznak, de fokozatosan 100-ra emelik a létszámot. Az induláskor két műszakban termelnek, de a Suzuki tempójához igazodva később áttérnek a három műszakra. A gyár kapacitása lehetővé teszi, hogy a Suzukin kívül más autógyáraknak is szállítsanak energiaelnyelő karosszériaelemeket, acéllemezből sajtolt és ponthegesztett elemeket. Így a tervek szerint tavasszal már az Audinak is gyártanak. A német cégnek 6 európai államban vannak vállalkozásai, amelyek csaknem tízezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

Megkésett karácsonyi ajándék Komáromnak

A komáromi ipari parkban letelepedett 14 cég egyike váratlanul önrevíziót nyújtott be 2004. évi adóbevallásához – erősítették meg a NAPI Gazdaság információját a városházán. Az önrevízióból kiderült, hogy az érintett vállalat 1,47 milliárd forint iparűzési adót nem fizetett be 2004-ben a város kasszájába. Az ügy további fejleménye, hogy adóelőlegként további 1,47 milliárd forintot köteles még befizetni, így csaknem 3 milliárd forint pluszbevételhez jut az idén Komárom önkormányzata. Információnk szerint az önrevíziót a Nokia Komárom Kft. nyújtotta be. Lapunk érdeklődésére azonban a társaság vezetése semmilyen információval nem volt hajlandó szolgálni. Zatykó János polgármester adótitokra hivatkozva nem nevezte meg az önrevíziót készítő vállalatot. Elmondta azonban, hogy nem várt ajándékként hullott az önkormányzat ölébe a csaknem hárommilliárd forint. Ilyen esemény ritkán fordul elő egy település életében. A polgármester máris elrendelte az idei költségvetés átdolgozását. Az új költségvetést – amely már tartalmazza a hárommilliárdos plusz bevételt – februárban terjesztik a képviselő-testület elé. A város most alighanem dúskál a javakban, hiszen korábbi költségvetése erre az évre csupán 6,3 milliárd forint volt, s a büdzsé 504 millió forint hiányt tartalmazott. Az új a fejlemények után a költségvetés nullszaldós lesz és nem szorul hitel felvételére sem a város. Az eredeti tervek szerint minimális összeg jutott volna felújításokra és beruházásárokra. Az „ölükbe hullott” hárommilliárdból egymilliárddal többet tudnak költeni fejlesztésekre is a tervezettnél. Zatykó János hozzátette: a váratlan adóbevétel robbanásszerű fejlődést hozhat Komáromnak.

Tovább növeli kapacitását az Artesyn Tatabányán

Alig fejeződött be az amerikai hátterű Artesyn Hungary Elektronikai Kft. félmilliárd forint értékű beruházása Tatabányán, máris újabbról született döntés: idén 200-300 millió forint befektetésével növelik a gyár kapacitását. (A társaság elsősorban európai telekommunikációs cégeknek szállít telefonközpontokhoz, átjátszóállomásokhoz való tápegységeket.) A 10,7 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok második szintjén – amely megüresedett, miután Kínába telepítették át a több élő munkát igénylő, kisebb értéket képviselő tekercsek gyártását – szintén tápegységeket készítő gépsorokat szerelnek fel. A tervek szerint ide még ebben a negyedévben megérkeznek az első berendezések. Az idén a tavalyi 28 millió dollárral szemben közel 50 millió dollár bevétellel számolnak s a létszám bővítését is tervezik. A cég a beruházásokkal hosszú távra megalapozta jövőjét – véli a menedzsment.

Bezárt a Buckbee-Mears tatabányai üzeme

Bezárta tatabányai gyárát a Buckbee-Mears Hungary (BMH) Kft., amely 270 főt foglalkoztatott a monitormaszkok minőség-ellenőrzésével foglalkozó üzemben. Az amerikai–német érdekeltségű cég a megváltozott piaci viszonyok, a csökkenő megrendelések miatt kényszerült a termelés beszüntetésére. Rövidesen azonban új tulajdonossal és új termékek gyártásával újraindul a munka: a tarjáni székhelyű, spanyol érdekeltségű Max-Magyar Műanyagfröccsöntő Kft. ugyanis megvásárolta a BMH gyárát. Az új tulajdonos már hozzákezdett az üzemépületek felújításához, s tervei szerint – mintegy félmilliárd forintos befektetéssel – tavasszal megkezdi a termelést. A társaság tatabányai üzemében, akárcsak a tarjániban, elektromechanikai alkatrészeket gyártanak majd. A megyeszékhelyen azonban lehetőségük nyílik új termék gyártására is, mivel a birtokukba került egy úgynevezett tisztaterű, légkondicionált és páramentesített üzemrész is. Ez pedig alkalmas érzékenyebb, magasabb minőségi igényeket kielégítő alkatrészek előállítására is. Az évi 2,8 milliárd forintos árbevétellel dolgozó tarjáni cég a tatabányai üzem megnyitásával a termelést mintegy 30 százalékkal növeli.

Már szinte teljesen kéntelen a füst Oroszlányban

Csütörtökön adták át a Vértesi Erőmű (Vért) oroszlányi erőművében épített füstgáz-kéntelenítőt. A német Lurgi Lentjes Bischoff fővállalkozásában, félszáznál több magyar alvállalkozó cég bevonásával hozták tető alá a több mint 6,3 milliárd forintos beruházást. A fejlesztés 70 százalékát hosszú lejáratú hitelből finanszírozták, amire a magyar kormány garanciát vállalt. A fennmaradó 30 százalékot saját forrásból biztosították. Az oroszlányi erőmű megújítását szolgáló úgynevezett retrofit programra több mint 20 milliárd forintot fordítottak/fordítanak. Ennek fontos része a füstgáz-kéntelenítő, amelynek üzembe helyezésével számottevően, 97 százalékkal csökken az erőmű kéndioxid-kibocsátása (az erőműből eddig teljes terhelés esetén óránként 16 tonna kén-dioxid jutott a levegőbe). A kéntelenítő feltétele volt annak, hogy a környezetvédelmi moratórium lejárta után, 2004 végétől az Európai Unió normáinak megfelelően működhessen az oroszlányi erőmű. Így az üzem most már hosszú távon is megfelel a nemzetközi környezetvédelmi előírásoknak. A berendezés a kén-dioxidon kívül kiszűri a füstgázban lévő por jelentős részét, és csökkenti a sósav- és hidrogén-fluorid- tartalmát is. Ezzel egyébként nagy összegű bírságok megfizetésétől mentesül a részvénytársaság. A retrofit program során az erőmű négy kazánja közül hármat felújítottak, az idén fejeződik be az utolsó korszerűsítése. Mindezekkel 2014-ig meghosszabbították az intézmény élettartamát.

Egyre több a külföldi munkavállaló

Látványosan megnőtt a külföldi munkavállalók száma Komárom-Esztergom megyében. A megyei munkaügyi központ közlése szerint az országban csaknem 70 ezer, ebben az országrészben pedig jóval több mint hatezer a regisztrált külföldi munkavállalók száma; az esztergomi Suzuki-gyárnak például hétszáz nem magyar állampolgárságú alkalmazottja van. Döntő többségük a szomszédos Szlovákiából, onnan is a magas munkanélküliséggel küszködő komáromi és dunaszerdahelyi járásból érkezik. A Suzuki mellett jelentős foglalkoztató a komáromi Nokia telefongyár is. Mózes István, a megyei munkaügyi központ osztályvezetője elmondta, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően ugrásszerűen megnőtt a megyében dolgozó külföldiek száma, mivel azóta könnyebb lett a munkavállalási engedély kiadása, a formaságok elintézése. A jellemzően összeszerelési munkát kínáló multinacionális cégeknek esetenként akkora a munkaerőigénye rövid idő alatt, amennyit Magyarországról már nem tudnak biztosítani. A munkaügyi kirendeltségek és a gyárak egyaránt cáfolták, hogy a külföldi munkavállalók letörnék a béreket.

Európa egyik legnagyobb szénszálgyártója lesz a magyar Zoltek

Leállították a gépeket a nyergesújfalui Zoltek Rt. polamidselyem-üzemében és a cég az akriltextilüzletből is kiszállt. Idén ugyanis a szénszálak és az ezekhez szükséges műszaki szálak gyártására összpontosítanak a vállalatcsoport magyar és texasi üzemében – derül ki az amerikai anyavállalat, a Zoltek Companies Inc. közleményéből. Az 1999-ben elkészült első magyar – nyergesújfalui – szénszálgyártó üzemben immár három gépsorral dolgoznak. A fejlesztéssel azonban nem állnak le, az idén újabb több milliárd forint értékű beruházásba kezdenek, amellyel Európa egyik legnagyobb szénszálgyártó kapacitását alakítják ki. Emellett növelik a Zoltek texasi üzemének a kapacitását is – írja a közlemény. A Zoltek termékeit elsősorban a nagy hozzáadott értékű iparágakban, így az űrkutatásban, a repülő- és hajógyártásban, az autó- és építőiparban használják. A tervek szerint a Nyergesújfalun készülő szénszálakból Amerikába és a Távol-Keletre is exportálnak majd.

Szálloda lesz a concóhátpusztai kastélyból

Wellnessrészleggel kiegészített, 4-5 csillagos, százszobás szálloda nyitását tervezi egy magyar származású belga állampolgár a concóhátpusztai kastélyban. A környéken ugyanis jó minőségű termálvíz található, a szakértők szerint hasonló a hévízihez, s alkalmas mozgásszervi és ízületi bántalmak kezelésére. Az 1860-as években épült kastély első tulajdonosa Forster Géza földbirtokos volt, aki 1900-ban eladta az ingatlant Degenfeld-Schonburg Ottó grófnak. A második világháború után az állam kisajátította a kastélyt, s az a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát tulajdonába került. A pusztulófélben lévő épületet a hozzá tartozó ősparkkal együtt nemrég vásárolta meg Jámbor Viktor vállalkozó, aki már készítteti a terveket a felújításra.