Vajna Erzsébet

Nyergesújfalun épülhet fel a Holcim új gyára

A gyárépítéshez szükséges terület megvásárlásáról, valamint a megvalósíthatósági tanulmányról kezdett tárgyalásokat a nyergesújfalui önkormányzattal a Holcim Hungária Cementipari Rt. – tájékoztatott Richard Skenet, a társaság elnöke. A cementipari holding még múlt év végén jelentette be, hogy mintegy 220 millió euróért új cementgyárat építene. A lehetséges helyszínek között akkor Lábatlan környékét említették, ahol jelenleg is működik egy üzeme a konszernnek, ám időközben a romániai és a szlovákiai gyár bővítése is szóba került. Ezzel együtt sok minden szól amellett, hogy Magyarországon, azon belül is Nyergesújfalu térségében építsék fel az új gyárat, ahol már évszázados hagyományai vannak a cementgyártásnak. A Duna közelsége, a folyami szállítás lehetősége is nagy előnyt jelent. A környéken legalább 100 évre elegendő nyersanyag – mészkő és márga – áll rendelkezésre. A számítások szerint az új gyárban fele annyi energiával lehetne előállítani a cementet, mint a cég lábatlani üzemében. Ipari víz alkalmazása nélkül, úgynevezett száraz technológiával működne az üzem, és a kevesebb fűtőenergia-felhasználás eredményeként csökken a légszennyezés is. A döntés megszületését követően 2-3 éven belül indulna a termelés. A környezetvédelmi technológiát alkalmazó új gyár felépítése esetén a lábatlani üzemben beszüntetik a cementgyártást.

Másfél száz lakás épül Oroszlányban

Oroszlányban megkezdődött az a beruházás, amelynek eredményeként 150 lakás készül majd el a városban. Az Oroszlányi Szolgáltató Rt. és a kanadai érdekeltségű Zenon Kft. 17 millió forintért területet vásárolt az önkormányzattól, amelyen elsősorban a város ipari parkjában lévő üzemekben dolgozók részére építenek új lakásokat. Jelenleg sokan a környező településekről járnak be Oroszlányba dolgozni, ahol elegendő lakás híján nem tudnak letelepedni. A banki finanszírozású beruházás értéke 2 milliárd forint. Évente 50 lakás építenek, az elsőket egy év múlva adják át. A cégek a beruházás befejezését 2008-ra tervezik.

Négymilliárdos beruházás Tatabányán

A tatabányai önkormányzat képviselő-testülete zöld utat adott egy plaza jellegű kereskedelmi és szórakoztatóközpont kivitelezésének. A beruházó, a Bischoff Magyarország Kft. közvetlenül a vasútállomás szomszédságában húzza fel a több mint 25 ezer négyzetméter alapterületű létesítményt. Az üzleteken kívül négytermes multiplex mozi, több étterem, bowlingpálya, internetes kávézó, wellness- és fitneszközpont is lesz az épületben, amelynek földszintjére költöztetik a város autóbusz-végállomását. A négymilliárd forint értékű beruházás a tervek szerint 2006 szeptemberére készül el.

Meghiúsult a Bánhidai Erőmű eladása (Kimaradt!)

Vajna Erzsébet A Vértes Energia Befektető Kft. - mint leendő vevő - elállt a Bánhidai Erőmű megvásárlásától - jelentették be a Vértesi Erőmű Rt. /Vért/ pénteki rendes éves közgyűlésén. A Kapolyi László nevével fémjelzett cég arra hivatkozva lépett vissza az üzlettől, hogy nem tudta határidőre beszerezni azokat a szakhatósági engedélyeket, amelyek szükségesek a Bánhidai Erőmű átalakításához ahhoz, hogy egy 230 megawattos kombinált ciklusú gázbázisú erőművet építhessen a telephelyen. Más forrásból származó hírek szerint Kapolyi Vásárosnaményben kívánja létgrehozni a korábban Bánhidára tervezett erőművet. A széntüzeléses Bánhidai Erőmű eladásáról - amelyben 2004 végén befejezték a villamos energia termelését - tavaly döntött a Vért közgyűlése. Ennek alapján a Vértes Energia Befektető Kft.-vel kötöttek szerződést. A vevő az első előleget 470 millió forintot + áfát is kifizette, ám ez év március 30-án arról értesítette az eladót, hogy eláll a vásárlástól. Az rt. közgyűlése már korábban döntött arról, hogy amennyiben a befektető társasággal kötött szerződés nem lép hatályba, akkor nyilvános pályázaton értékesítik az erőművet. Holló Vilmos, a Vért Igazgatótanácsának elnöke elmondotta: a vásárlástól való visszalépés érzékenyen érinti a Vértesi Erőművet, hiszen az eladási összeg már szerepelt idei üzleti tervükben. Vissza kell fizetniük a 2,3 milliárd forint vételárból kapott előleget a Vértes Energia Befektető Kft.-nek. A nettó 470 millió forintból 18-20 milliót költöttek eddig a leállított Bánhidai Erőmű őrzésére, téli kármentesítésére, így a vissza adandó előleg ennyivel csökken. A közgyűlés elfogadta a Vért 2004 évi üzleti tervét és jóváhagyta a mérleg szerinti 3,094 milliárd forint veszteségét. Az üzleti tervben 7,2 milliárd forint negatív eredménnyel számoltak, tehát a veszteség lényegesen kisebb lett a tervezettnél. A veszteség oka, hogy a Vért - egyedüliként az áramtermelő társaságok közül - nem rendelkezik hosszú távú áramszállítási szerződéssel, ezért a villamos energia nagyobbik részét a liberalizált piacon kénytelen értékesíteni. A piaci ár viszont nem nyújtott fedezetet a tatabányai vertikum, a a Mányi Bányaütem és a Bánhidai Erőmű bezárásával kapcsolatos műszaki és humán kiadásokra. A Vért 2005 évi üzletpolitikája a bizonytalanságok miatt még nem számol a szénár-támogatási rendszer bevezetésével, ezért az előirányzott veszteség 1,531 milliárd forint, s a rövid lejáratú hitelállománya 2,7 milliárd forint növekedésével számolnak. Amennyiben a támogatással kapcsolatos EU-egyeztetések lezajlanak és a rendszert az idén bevezetik, javulhat a Vért pénzügyi pozíciója. A pénteki közgyűlésen a tulajdonosok döntöttek arról, hogy amennyiben rendelkezésükre áll a szükséges biomassza, az rt oroszlányi erőművében átalakítanak két kazánt hogy 2006-ban megkezdhessék a "zöld áram" termelését, a szénből előállított hagyományos villamos energia termelés mellett.

Magánház lesz a kastélyból

Egy magát megnevezni nem kívánó nagyigmándi vállalkozó nemrég megvásárolta a nyeszkenyepusztai kastélyt, azzal a szándékkal, hogy felújítása után családjával az eklektikus stílusú épületbe költözik. Információnk szerint a vételár 23 millió forint volt. A kastélyt a XVIII. században építtette a Batthyány család. A többször is gazdát cserélő épület és birtok 1945 után a Kisbéri Állami Gazdaság, majd a Bábolna Rt. kezelésébe került, amelytől 2001-ben a Nemzeti Ménesbirtok Kft. vette át. Miután pályázati lehetőség és forráshiány miatt a cég nem tudott gondoskodni az épületegyüttes állagmegóvásáról, pályázatot írt ki a kastélyra. Így talált új gazdára egy nagyigmándi vállalkozó személyében a nyeszkenyepusztai birtok. Az új tulajdonos a felújítás, az infrastruktúra kiépítése után költözik új lakhelyére.

Légkondicionálók is készülnek majd

Júliusban indul a napelemek gyártása Dorogon

Sok a nem fizető bérlő Tatabányán

A tatabányai helyhatóság drákói szigorral jár el a nem fizető lakásbérlőkkel szemben. Az önkormányzati lakások bérbeadására az eddigi öt helyett csupán egy évre kötnek szerződést. A módosításra azért volt szükség, mert sok a hanyag bérlő, akik azon kívül, hogy lepusztítják a lakásokat, halmozzák a fizetési hátralékot. A városban több mint 2100 önkormányzati tulajdonú bérlakás van, a lakbérhátralék meghaladja a 40 millió forintot. Az új önkormányzati rendelet szerint, aki nem fizet, azzal nem hosszabbítják meg az egyéves szerződést és a lakásból távoznia kell.

Elindult a toborzás

A közelmúltban megkezdődött a tatabányai ipari parkban épülő japán Asahi Glass Corp (AGc) autóüveggyár dolgozóinak toborzása és hamarosan elindul a munkavállalók első csoportjának képzése Japánban és Olaszországban – tájékoztatta lapunkat Gíber Mihály, a leendő gyár már kinevezett humánerőforrás-igazgatója. A japán vállalat összesen 15 milliárd forintot fordít első magyarországi üzemének kialakítására. (Tatabányán ez lesz a legnagyobb ipari létesítmény.) A beruházás első ütemében a gyár létszáma 200 fő lesz. Elsősorban gépész-, villamos és vegyészmérnököket, valamint technikusokat keresnek. Gíber szerint a különleges, egyes esetekben három hónapos képzésre azért van szükség, mert Magyarországon eddig ismeretlen, magasan automatizált technológiát alkalmaznak majd a termelés folyamán. A mérnökök kiválasztásánál feltétel az angol nyelvtudás. A kulcsfontosságú állások betöltésére fejvadászokat is igénybe vesznek. A tatabányai üzem építése egyébként a múlt év végén kezdődött meg, s ma már tető alatt van a hatalmas, 55 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnok. Az első gépsorokat áprilisban szerelik fel, és az ősszel tervezik a próbagyártás elindítását, míg a folyamatos termelés 2006 elején indul. A tulajdonosok Tatabányáról szándékoznak ellátni a közép- és kelet-európai autógyárakat hőkezelt, biztonságos szélvédőkkel és gépkocsiajtókba való üvegekkel. A magyarországi leányvállalatot így térségi központnak szánja a cég. A térségben való megjelenést elsősorban azért tartották fontosnak, mert Ichiro Kohga, az AGC Automotive alelnöke szerint a tavalyi 2,4 millióról 2008-ra 4,1 millióra növekszik a Kelet- és Közép-Európában eladott gépkocsik száma.

Az autóipar recessziója ellenére is növelni tudja termelését a Suoftec

Eredményes évet zárt a tatabányai Suoftec Könnyűfémtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. Az autóipar értékesítési nehézségei ellenére 2,2 millió alumíniumfelnit tudtak értékesíteni.