Vajna Erzsébet

Vasúti ingatlanokat vett át a tatabányai önkormányzat

Figyelemre érdemes precedenst teremthet, hogy a tatabányai önkormányzat április elsejétől átveszi üzemeltetésre a MÁV-tól a városközpontban lévő vasútállomás és egy vasúti megállóhely ingatlanjait. Ezzel magára vállalta az önkormányzat az állomások takarítását, rendbehozatalát, amire hosszú ideje hiába várt az állami vasúttársaságtól. Schmidt Csaba polgármester kezdeményezésüket azzal indokolta, hogy az állomáson kritikus a főlépcsők és az illemhelyek állapota, a vágányokhoz vezető folyosók több helyen beáznak, illetve nincsenek beüvegezve, a hó és a jég eltakarítása sem megoldott. A polgármester szerint évi 10 millió forintot meghaladó összeget kell fordítani az utasok számára elfogadható esztétikai és tisztasági színvonal megteremtésére. A MÁV az elfogadott megállapodásban vállalta, hogy 6 milliót átad az önkormányzatnak, a többit a városi költségvetésből teremtik elő. Az önkormányzat és a vasúttársaság abban is megállapodott, hogy a jövőben partnerként működnek együtt a városban lévő vasútállomások rövid és hosszú távú fejlesztésében.

Felszámolják a győri iskolaalapítványt

A Győri Törvényszék elrendelte az egykor Győrben alapítványi általános iskolát és szakiskolát működtető Vocational Academy Alapítvány felszámolását. Tavaly májusban és júliusban érkezett felszámolási kérelem az alapítvány ellen, amely a bíróságtól fizetési haladékot kapott, de annak ideje alatt nem rendezte tartozását. A törvényszék megállapította az alapítvány fizetésképtelenségét és most − nem jogerősen − elrendelte a felszámolást. Összesen 675 millió forint tartozást halmozott fel az alapítvány, amely már 2011 óta nem működteti az iskolát. A kérelem beterjesztői, illetve az egykori oktatók szeretnék mielőbb elérni, hogy a bíróság jelölje ki a felszámolóbiztost, hogy rajta keresztül a bérgarancia-alapból hozzájuthassanak az öt éve esedékes, többhavi elmaradt fizetésük legalább töredékéhez.

Már tervezik a Suzukihoz vezető utat

A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) kiírta a közbeszerzési eljárást a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyára és az M1-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útszakasz megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Ezzel megkezdődtek az Esztergomban készülő személygépkocsik gyorsabb, gazdaságosabb szállítását szolgáló út építésének előkészületei. A fejlesztést 2012 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, amikor a kormány stratégiai megállapodást kötött a japán autógyártóval. Jelenleg a kész autókat a túlzsúfolt 10-es és 11-es utakon szállítják. Az új útszakasz közvetlenül kapcsolódik majd az autópályához, így alaposan lerövidülhet a szállítások ideje. A NIF tájékoztatása szerint a megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza majd a kétszer egy sávos kialakítású főúthoz kapcsolódó különböző nyomvonalak tanulmányterveit, a költség-haszon elemzést, a közúti biztonsági hatóságvizsgálatot és a Natura 2000 hatásbecslést. Az elvégzendő munkák értékét előzetesen nettó 55 millió forintra becsli a NIF. Az eredményes közbeszerzési eljárást követően a tanulmány 2014 nyarára készülhet el. A kivitelezési munkák pedig a következő uniós költségvetési ciklusban folytatódhatnak, amennyiben a források rendelkezésre állnak majd.

Nyolc másodperc egy szélvédő

Csaknem egymilliárd forint uniós támogatással korszerűsítette gyártó gépsorát a japán AGC Glass tatabányai gyárában. Az átalakítás befejeztével jelenleg az átadás folyik, az új technológiával március végétől az eddigi 12 helyett 8 másodperc alatt készül majd el egy-egy hátsó szélvédő üveg. A társaság megkezdte a gyártócsarnok bővítését is, az 5 ezer négyzetméteres bővítés a jövő év első felében készül el, a teljes beruházás értéke eléri a 2,3 milliárd forintot. A cégcsoport tatabányai gyárában a tavalyi 13,5 millióról 14,7 millió darabra nő idén az edzett autóüvegek gyártási volumene, de jelentősen bővül az úgynevezett üvegre szerelés − csatlakozók forrasztása, gumi alkatrészek ragasztása − is. Tavaly 2 millió ilyen komplett termék készült az üzemben, az idei terv 2,8 millió, a jövő évi pedig 3 millió darab. A tatabányai gyár gyakorlatilag Európa valamennyi autógyárától kap megrendelést, 18-féle márkához gyárt hátsó és oldalsó üvegeket.

Koncesszióba adta Tata a város távfűtését

Gazdaságosabb, olcsóbb szolgáltatás reményében koncesszióba adta a város fűtését a tatai önkormányzat: idén márciustól 25 éven keresztül a Dalkia Energia Zrt. üzemeltetheti a település rendszerét. A társaság a 130 millió forintos koncessziós díjat előre kifizette az önkormányzatnak (korábban arról volt szó, hogy részletekben, évi törlesztéssel fizet a cég), hogy mielőbb hozzákezdhessenek a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. A rendszer jóval túl van a technológiai és fizikai elavultság határán, egyes komponensei annyira elhasználódtak, hogy már szinte lehetetlenné teszik a szolgáltatást. Tatán az önkormányzat tulajdonában lévő távhőrendszer jelenleg 1800 lakást és közel 100 közületi fogyasztót szolgál ki, a hőmennyiség kétharmadát biomassza elégetésével, egyharmadát gázkazánokban állítják elő. A Dalkia három erőművében − Dorogon, Kőbányán és Pécsen − földgáztüzelésű és biomasszát felhasználó blokkok működnek. A társaság a 31 ezer lakást ellátó pécsi hőerőmű mellett országosan tíz kis- és közepes távhőrendszert működtet, hőenergia-termelése meghaladja az 5 ezer terajoule-t, és évente több mint 600 gigawattóra villamos áramot állít elő.

Idén is nő a Graboplast

A győri székhelyű Graboplast Padlógyártó Zrt. 2012-ben 16 milliárd forintra növelte bevételét az előző évi 15,8 milliárd után. A belföldi értékesítésben két számjegyű volt a forgalom csökkenése és gyengélkedtek a nyugat-európai piacaik is. Az EU számos országában ugyanis visszafogták a költségeket, elhalasztottak például iskolai és kórházberuházásokat, kevesebb buszt, vonat- és metrószerelvényt gyártottak, amelyekhez a Graboplast padlót szállít. Kínában viszont − ahol a győri cég partnerei nagy tételben, néha évekre előre bevásárolnak padlókat − az utóbbi években átlagosan 15 százalékkal bővíti eladásait a társaság.

Harmadával nőtt a kerékpárgyártó Neuzer üzemének kapacitása

Száztízmillió forint értékű beruházás fejeződött be a Neuzer Kft. esztergomi kerékpárgyárában: a társaság új szerelősort állított munkába, bővítette a festőüzemet, illetve speciális szállítópályával korszerűsítette az anyagmozgatást és a tárolást, modernizálta a számítógépes irányítórendszert. A kerékpárok minőségének ellenőrzésére olyan tehervizsgáló berendezéseket vásároltak, amelyekkel élethűen elő lehet idézni a kerékpáralkatrészekre és vázakra ható igénybevételt. Az új beruházással harmadával nőtt az ország legnagyobb, magyar tulajdonú, független kerékpárának kapacitása. A fejlesztéshez az Európai Uniótól és a magyar államtól 40 millió forint támogatást kapott a cég. A Neuzer Kft. évente 140 ezer kerékpár gyártására képes, kizárólag saját tervezésű és fejlesztésű kerékpárokat gyárt, amelyeket belföldön és külföldön saját hálózatában értékesít.

Növelte kapacitását a magyar kerékpárgyár

Száztízmillió forint értékű beruházás fejeződött be a Neuzer Kft. esztergomi kerékpárgyárában.

Bérlőre vár a Magyar Királyi Lovarda

A Magyar Királyi Lovarda épületegyüttes hasznosításáról döntött a kisbéri önkormányzat. Az 1858-ban épített − és nemrégiben felújított − műemléki ingatlan a magyar lótenyésztés fellegváraként vált ismertté és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájaként tartják számon. Az 1,67 hektáron álló hajdani királyi lovarda egy 9 bokszos istállót, múzeumot, továbbá wellnessfürdőt és fitnesztermet foglal magában. A bérbe vevőnek egyebek között biztosítania kell a kisbéri félvér népszerűsítését, a helyi lovasélet újjáélesztését, a gyermek- és iskolai, valamint gyógyterápiás lovagoltatást, a kisbéri rendezvényeken való részvételt, továbbá a lovas turizmus fejlesztését, ezenkívül a karbantartásról, felújításáról is gondoskodnia kell. A hasznosításra beérkező ajánlatok kiválasztásáról az önkormányzat a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bevonásával dönt.