Vajna Erzsébet

Tatára költözik a finn Helkama

A hűtőgépek gyártásával foglalkozó Helkama még az idén Tatára költözteti Finnországból európai központját - erősítette meg a Napi értesülését Járfás Imre, a cégcsoport tatai gyárának, a Helkama-Forste Kft. igazgatója. Ezzel egy időben az anyacég bezárja finn és norvég gyárát. Az 1895-ben alakult Helkama 1990-ben nyitotta meg tatai üzemét magyar-finn közös vállalkozásként. Majd 1992-ben kivásárolta a magyar partner tulajdonrészét. Kezdetben háztartási és kereskedelmi hűtőket gyártott, később a kereskedelemben és a vendéglátásban használatos üvegvitrines és nyitott hűtők gyártására szakosodtak. A Tatán készülő termékek 90 százalékát Európában értékesítik. A Helkama tulajdonosai úgy döntöttek, hogy koncentrálják a termelést, a nyáron bezárják a finnországi gyárat és a berendezéseket fokozatosan a tatai üzembe telepítik. Az anyacég egymillió eurós beruházással megkezdte tatai gyárának bővítését, korszerűsítését. Az új üzemcsarnok augusztusra készül el. Tavaly 27 ezer hűtőt gyártott itthon a cég, idén 70 ezer darabra ugrik a termelés, s jövőre már 110 ezer hűtő gyártásával számolnak. A jövőben a jelenlegi 120-szal szemben 350-400 munkavállalót foglalkoztatnak.

Elindult a dán Coloplast nyírbátori gyára

A dán érdekeltségű Coloplast Hungary Kft. nyírbátori üzemében megkezdték a tömegtermelést. A múlt év szeptemberében átadott és több mint húszmilliárdos beruházással épített gyárban húszezer négyzetméteren csúcstechnológiával hetente 70 ezer darab gyógyászati segédeszközt készítenek - tudtuk meg Christian Klove gyárigazgatótól, aki elmondta, jelenleg a kapacitás felét használják ki. Várhatóan jövő év tavaszára érik el a teljes kihasználtságot. A termelés teljes felfutásakor évi 80-100 millió darab gyógyászati eszközt állítanak majd elő. Többek között speciális sebtapaszokat, sztómaterápiás és a kontinencia (vizelettartási probléma) kezelésére alkalmas eszközöket gyártanak. A nyírbátori gyár a termelés növelésével együtt bővíti a dolgozói létszámot is. Jelenleg 300 munkavállalót foglalkoztat, a jövő év tavaszára 600-ra emeli a létszámot.

Osztrák beruházó épít üdülőtelepet a Duna partján

Az osztrák érdekeltségű F-Wolf Kft. üdülőházas övezet kialakításához kezdett a Komárom-Esztergom megyei Ácson, a Duna partján. Négy mintaház már elkészült és még további 85 építését tervezi a társaság. Gerhard Gally cégvezető elmondta, hogy elsősorban osztrák nyugdíjasoknak tervezik értékesíteni a 65 négyzetméteres, téliesített házakat. Az árakról egyelőre nem nyilatkozott. Az üdülőházas övezet kialakításához a beruházó csendes környezetben 4,5 hektáros területet vásárolt meg magánszemélyektől. Az épületek értékesítéséből származó pénzt fokozatosan visszaforgatják a vállalkozásba, s ily módon minigolfpályát, úszómedencét, teniszpályát és klubokat is létesítenek. Az osztrák cégvezető megígérte: minden eladott tíz ház után százezer forinttal támogatja az ácsi múzeum építését.

Új csarnokot épít a Reneszánsz Zrt. Süttőn

Lebontja a 100 éves csarnokot és helyette egy olyan, korszerű üzemet épít Süttőn a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., amilyenhez hasonló Nyugat-Európában is kevés található - erősítette meg információnkat Balogh Miklós vezérigazgató. Hitelből, saját erőből, valamint vissza nem térítendő támogatásból mintegy 700 millió forintot költenek a beruházásra. Német, olasz és magyar gépek felszerelésével, az eddiginél korszerűbb technológiával dolgozzák majd fel a cég bányáiból nyert mészkövet, amely annak is köszönheti népszerűségét, hogy jól fényezhető, faragható, ráadásul fagyálló, ezért építőanyagként belső és külső felhasználásra egyaránt alkalmas. A 2200 négyzetméter alapterületű csarnok építését idén befejezik. Átadásával várhatóan 15-20 százalékkal nő a süttői üzem kapacitása. Ennyivel több mészkövet szállíthatnak a hazai megrendelőknek és több jut exportra is. Süttői mészkövet az Egyesült Államokba és Kanadába is exportálnak, ott luxuspaloták viselik a magyar kőfaragók keze nyomát. A társaság felkészült a különleges, egyedi megrendelések teljesítésére is. Torontóba például egy reneszánsz stílusban épített villa felújításához szállítottak hajón 300 négyzetméter mészkövet. Nizzából egy kastély tulajdonosától érkezett egyedi megrendelés a létesítményéhez kért oszlopok építéséhez. Az évi több milliárd forint forgalmat bonyolító és nyereséggel dolgozó társaságnak idehaza évek óta állandó munkát jelent a Parlament felújítása: olyan díszítőköveket építenek be, amelyek 500-600 évig is megőrzik szerkezetüket. A Reneszánsz nyerte el a Mátyás-templom felújítására kiírt tendert is. A több milliárd forint értékű felújítás négy éven át ad munkát a süttői kőfaragó cégnek.

Új csarnokkal bővült a tatabányai Bowden

A meglévő két, háromezer négyzetméter alapterületű gyártórészlege mellé 150 millió forint beruházással újabb ezer négyzetméteres csarnokot épített a tatabányai Bowden Kft. A magyar-német vegyesvállalat az új létesítményben raktárt és szerszámkészítő műhelyt alakított ki. Német gyártmányú fröccsöntő és présgépek elhelyezésével húsz százalékkal nő a termelés, harminc új munkahelyet teremtve - mondta lapunknak Péntek Szilveszter, a cég ügyvezetője. A Bowden Kft. 51 százalékban a német Stahlschmidt-csoport, 49 százalékban a tatabányai Péntek család tulajdona. A cég 220 dolgozót foglalkoztat, autóüléseket, valamint visszapillantó tükröket mozgató bowdeneket készítenek. A cég a német társtulajdonos segítségével fokozatosan bővítette piacát. A gyártmányok túlnyomó többségét exportálják, többek között a Volkswagen, a BMW, az Audi, a Skoda és a Mercedes gyáraiba. A társaság éves árbevétele 2005-ben 1,6 milliárd, 2006-ban 1,86 milliárd forint volt, tavaly pedig átlépték a kétmilliárd forintos határt. A Stahlschmidt-csoport 80 éves családi vállalkozás, az 1993-ban alakult tatabányai leányvállalata volt az első külföldi cégük; azóta Kanadában, Kínában és Lengyelországban hoztak létre vegyesvállalatot, amelyek összesen 700 dolgozót foglalkoztatnak.

Nyergesújfalu szénszálközpont lett

Újabb szénszálgyártó gépsorokat szereltek fel a Zoltek Co. nyergesújfalui üzemében. Ezzel lényegében befejeződött a kapacitásbővítést szolgáló, 20 milliárd forintos beruházás az amerikai cég európai központjában. Bakos György, a Zoltek Zrt. ügyvezetője lapunknak elmondta: az amerikai tulajdonos 2005-ben, a szénszálak iránt robbanásszerűen megnőtt kereslet idején határozta el a gyár bővítését. A beruházás során egy 23 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot építettek az új gyártósoroknak. A meghonosított szénszálgyártási technológia amerikai, a gépeket azonban magyar szakemberek tervezték és 70 százalékukat magyar cégek gyártották. A beruházással szénszálból a korábbinak a kilencszeresét, annak alapanyagából, a prekurzorból csaknem a tízszeresét tudják előállítani, míg az úgynevezett oxidált műszaki szálból megnégyszereződött a kapacitás. A tavaly 22 milliárd forintos árbevételt elérő cég az idén már 30 milliárd forintos forgalmat tervez. Termékeik többségét Európában értékesítik (a szénszálat főleg a szélerőművek lapátjainak gyártásánál hasznosítják). Amerikába az oxidált műszaki szálakból szállítanak, itt repülőgépgyárakba kerül a fékbetétek erősítésére.

A Suzuki Splashbe is AGC ablak kerül

Egymillió autóhoz elegendő ablaküveget gyártott és szállított a világ márkavezető autógyáraiba tavaly a japán Asahi Glass Corp. (AGC) tatabányai gyára: a világ autóüveg-gyártásának 30 százalékát adó cég 130 millió eurós beruházással felépített üzemében 2006-ban indult meg a tömegtermelés, 2007 utolsó negyedévében pedig áttértek a folyamatos munkarendre - mondta el a Napinak Gíber Mihály humánerőforrás-igazgató. A tatabányai AGC-üzem napi 30 ezer autóüveg előállítására képes, naponta húsz kamion viszi a gyárból a világ vezető autógyáraiba az edzett biztonsági üvegeket. Az idén a magyar Suzuki is belépett a megrendelők sorába: február óta az Esztergomban készülő új kocsi, a Splash üvegeit is az AGC gyártja. A növekvő megrendelésekhez igazodva az idén 15-20 százalékkal bővítik a termelést. A beruházáskor tervezett létszámot az év elején elérték: 426 alkalmazottat foglalkoztatnak. A japán cég Magyarországon eddig ismeretlen csúcstechnológiát honosított meg Tatabányán, az itthoni képzések mellett folyamatosan utaztatják ki az alkalmazottakat a cég üzemeibe - Japánba, Olaszországba és Csehországba - , minderre tavaly 90 millió forintot fordítottak. Az irányítói posztokat fokozatosan magyarok vették át: az induláskor még negyven japán szakember vezette a gyárat, számuk azóta tízre csökkent.

Szikrabiztos szerelőkulcs a kínai beszállítótól

Megérkezett Kínából az első tízezer darab olyan szikrabiztos szerelőkulcs, amelynek használatával biztonságosabbá válik a háztartási gázpalackok cseréjénél a reduktor szerelése. Az új szerszámot a dunaalmási székhelyű Közép-európai Gázterminál Zrt. (KEG) fejlesztette ki, és gyártásával Kína különleges gazdasági övezetében egy újonnan alakult szerszámgyártó céget bízott meg. Steier József, a KEG vezérigazgatója a Napinak elmondta, hogy milliókat költenek a biztonság növelésére. Példaként említette, hogy az országban egyedüliként biztonsági szeleppel ellátott acélpalackokban hozzák forgalomba a propán-bután gázt. Ezek a palackok nemcsak a felhasználók, hanem a tűzoltók biztonságát is hatásosan védik. Az ilyen szelepekkel ellátott gázpalackok ugyanis nem okoznak pusztító robbanást a tűzben, a szelepen keresztül irányított formában távozik az égő gáz, és ha a nyomás kiegyenlítődött, a palack magától elalszik. Így tehát veszély nélkül lehet kimenteni a lángokban álló épületekből. A Közép-európai Gázterminálnál egyébként az idei a fejlesztések, az új beruházások beüzemelésének éve is. Márciusban kezdik meg a nemrég elkészült, egyidejűleg 4000 köbméter propán-bután gáz tárolására alkalmas tartály feltöltését. A monstrum egy 3,5 milliárd forintos beruházás része. Ebből az összegből további három óriástároló felépítését tervezik. A négy tartály összesen 240 vasúti tartálykocsi tartalmát képes befogadni. A magyar magánszemélyek tulajdonában álló KEG palackos, tartályos, valamint autógáz értékesítésével foglalkozik. A gázt a Moltól, illetve importból szerzi be. Piaci részesedését folyamatosan növeli. Forgalma tavaly meghaladta az egymilliárd forintot. Az üzemi nyereség 100 millió, az adózott eredmény 44 millió forint volt. A hasznot fejlesztésekre fordítja.

Új beruházók Tatabányán

Tatabányán a befizetett helyi adó mértéke tavaly 27 százalékkal növekedett és meghaladta a 4,4 milliárd forintot. Ennek zöme - 3,4 milliárd forint - iparűzési adóból folyt be, amelyet 6627 vállalkozó fizetett be. Tavaly az első tíz adófizető által befizetett összeg a város teljes adóbevételének 40 százalékát tette ki. Az első tízben nyolc termelő és két szolgáltató társaság foglal helyet, ők több mint 5500 ember számára biztosítanak munkalehetőséget. Bencsik János polgármester szerint tavaly tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma a városban. A becsült munkanélküliségi ráta az év végén 4,7 százalék volt, szemben a 2006. évi 5,3 százalékkal. A jelenlegi befektetők egyre összetettebb és ezáltal felkészültebb dolgozókat igénylő technológiákat telepítenek meglévő gyártóbázisukra. A város tovább folytatja az új befektetők felkutatását. Nemrégiben állapodott meg az önkormányzat az amerikai Genesisszel egy napelem-előállító és a szintén amerikai BD-vel egy fecskendőgyártó üzem létesítéséről.