Vajna Erzsébet

Geotermális fűtéssel csökkentené a költségeket Komárom

A helyi termálvíz energetikai célú hasznosítását tervezi a komáromi önkormányzat, lehetővé  téve ezzel az épületek olcsóbb fűtését. Többek között a városi sportcsarnokot, több  oktatási intézményt, a Csillag lakótelepet, a polgármesteri hivatalt és egy hétemeletes házat fűtenének geotermális energiával. Ezzel jelentősen csökkennének a  gáz- és villamosenergia-költségek − mondta Molnár Attila polgármester. Az engedélyeztetési eljárás már folyik, illetve készül a megvalósíthatósági tanulmány is. A beruházás várható nettó költsége megközelíti az egymilliárd forintot, ehhez az önkormányzat 400 millió forint önrészt biztosít. A projekt az Új Széchenyi terv keretében  pályázik támogatásra  a geotermális fűtési rendszer kiépítéséhez, a tervek szerint a fejlesztés 2013-ig valósul meg.

Megduplázza árbevételét a Sikér Zrt.

Számítógéppel vezérelt, automatikusan működő gabonaőrlő malmot vett birtokába bicskei telephelyén a Sikér Zrt. Az új beruházásra hatszázmillió forintot fordított a cég, az összeg felét uniós pályázaton, vissza nem térítendő támogatásként nyerte el. A Lengyelországból vásárolt új generációs őrlési technológia legalább két évtizedre meghatározza a cég tevékenységét. A tatabányai székhelyű, magyar tulajdonú Sikér Zrt. kiemelkedő évet zárhat 2011-ben. Tavaly 70 ezer tonna búzát őrölt, az idén várhatóan 100-120 ezer tonnát. Ez évi árbevétele megduplázódik, a tavalyi 4 milliárddal szemben eléri a 8 milliárd forintot. Ez a tervezettet is jóval meghaladja − a vezetés az év elején 6 milliárd forint bevétellel számolt. A teljesítmény növelésében nemcsak a bicskei új malomnak van nagy szerepe, hanem annak is, hogy a társaság az év elején bérbe vette a székesfehérvári Cerbona Zrt. szekszárdi malmát, így most már három helyen, Bicskén, Érsekvadkerten és Szekszárdon működnek malmai. Az értékesítési hálózat bővítésével, új üzleti partnerek megnyerésével növelték részesedésüket a belföldi piacon és az Európai Unió országaiba is többet exportálnak.

Kiemelkedő export a Matusz-Vad Zrt.-nél

A győri székhelyű Matusz-Vad Zrt. közel 18 százalékos árbevétel-növekedéssel zárta az első fél évet. Ez több mint 3,4 milliárd forint árbevételt jelent. A hazai fagyasztottélelmiszer-kereskedelem egyik meghatározó vállalatánál kiemelkedő mértékben nőtt az export aránya az összforgalmon belül. Tavaly az év első felében 90,3 százalék (2,6 milliárd forint) és 9,7 százalék (281 millió forint) volt a megoszlás a belföldi és külföldi piacok között. Az idei első fél évben ez az arány 82,7 százalék (2,8 milliárd forint) − 17,3 százalékra (588,6 millió forint) ugrott. Az exportszállítások ötven százalékát a szlovákiai értékesítés adta, az osztrák szállítások 43,4, a tavaly decemberben indult romániai szállítások pedig 6,1 százalékkal részesedtek a külföldi piacok forgalmából. Az osztrák értékesítés közel háromszorosára nőtt 2011 első felében − 408 ezer euróról 1,17 millió euróra. Szlovákiába a tavalyinál kétszer több áru ment, 560 ezer euróról 1,01 millió euróra ugrott a forgalom. A román piacon hónapról hónapra 70 százalékos a növekedés.

Közmunkások kerültek túlsúlyba a vértesi erdőkben

A központi közmunkaprogram keretében több mint 200 közmunkást foglalkoztat a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. − többen vannak, mint amennyi a cég főállású alkalmazottai. A programhoz 207 millió forint pályázati támogatást nyert az erdészet, amit 30 millió forinttal saját forrásból kiegészített. Ebből a pénzből csaknem egy évig foglalkoztathat közmunkásokat. A közmunkások Kocsis Mihály vezérigazgató szerint részt vesznek az erdőápolásban, a fakitermelésben, karbantartják az erdészeti utakat, szaporítóanyagokat gyűjtenek, felújítják a vadkár elhárítását szolgáló kerítéseket, valamint  a parkerdőkben a turisztikai, közjóléti eszközöket, rendbe teszik a vadászházak környékét. A brigádok vezetőit is a közmunkások közül választották ki, akik között vannak jól képzett szakmunkások: gépész- és környezetvédelmi mérnökök, erdésztechnikusok is. Azok a közmunkások, akik legalább hat hónapig folyamatosan dolgoznak a  45 település határában 45 ezer hektáros területen gazdálkodó Vértesi Erdészetnél, kedvezményes áron tűzifát is kapnak. A program végén pedig ingyenes OKI-s továbbképzésben vehetnek részt: erdőművelő vagy például motorosfűrész-kezelő szakmákban.

Bővít az Eurosped

Az Új Széchenyi terv keretében nyert 250 millió forint uniós támogatással bővíti székesfehérvári bázisát a Masped-csoporthoz tartozó Eurosped Zrt. A logisztikai, szállítmányozási és vámügynökségi tevékenységet folytató cég két ütemben mintegy 13 ezer négyzetméterrel bővíti raktárkapacitását. Az első ütemben 630 millió forintot meghaladó befektetéssel építenek új raktárakat. Az új beruházással műszaki cikkek, elektronikus termékek, autóipari alkatrészek és egyéb, igényes tárolási körülményeket igénylő árukhoz alakítanak ki megfelelő kapacitást. A székesfehérvári bázis fejlesztését a korszerű raktárkapacitás iránti növekvő regionális igények indokolják.

Beruház és létszámot bővít az FCI Tatabányán

Az autóipar növekvő  megrendeléseihez igazodva több mint egymilliárd forint értékű  fejlesztésbe kezdett Tatabányán az FCI Connectors Hungary Kft. A projekthez  350,6 millió forint vissza nem térítendő európai uniós és állami támogatást kapott a cég az Új Széchenyi terv GOP keretéből. Az autóipari beszállító társaság márciusban nyújtotta be pályázatát és már júliusban megkapta a pozitív elbírálásról szóló értesítést. A beruházás megvalósításával több mint 10 százalékkal növelik a termelési kapacitást, infrastrukturális és szociális jellegű fejlesztéseket is végrehajtanak. A jelenleg ezer főt foglalkoztató cég további 50 fővel bővíti a létszámot. A gazdasági válság rövid ideig érintette az FCI tatabányai cégét,  másfél éve ismét növekvő pályán vannak. A tavalyi évet nettó 18,2 milliárd forint bevétellel zárták, az idén már 20 milliárdos bevétellel számolhatnak. Az autóipar élénkülésére építve a jövőt illetően is optimista a cég menedzsmentje, ezért vágtak bele az újabb fejlesztésbe, amelynek befejezési határideje 2013. Az FCI műanyag és fém csatlakozóelemeket, kábeleket, speciális légzsákcsatlakozókat készít az autógyáraknak, a termékek több mint kilencven százalékát exportálja.

Harmadszor futnak neki a Vértes Agórájának

A tatabányai önkormányzat immár harmadszor új közbeszerzési pályázatot ír ki a Vértes Agórája elnevezésű program kivitelezésére. A projekt határidejét az eredeti 2011 vége helyett a jövő év decemberére módosították. A korábbi két közbeszerzést és azok eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság nem fogadta el. Schmidt Csaba polgármester szerint az önkormányzatnak önhibáján kívül kell az új eljárást lefolytatnia a kivitelező kiválasztására. A korábbi pályázatok alkalmával az egymással versenyző cégek a döntőbizottsághoz fordultak olyan műszaki tartalmak és jogosultsági kritériumok miatt, amelyekre a városnak nem volt rálátása − mondta a polgármester.

Túl van a válságon a bowdengyár

Az első félév teljesítménye alapján azzal számol a tatabányai székhelyű SCS Stahlschmidt Cable Systems Magyarország Kft., hogy a tavalyi jó eredményeket is túlszárnyalva rekordbevétellel és létszámmal zárja az évet. A 2010-es 2,4 milliárd forint bevétel után az idén 2,8 milliárdos forgalommal számolnak − mondta Péntek Szilveszter ügyvezető igazgató. Az 51 százalékban német, 49 százalékban magyar érdekeltségű tatabányai céghez visszatértek azok az autóipari partnerek, amelyek a gazdasági válság alatt kivártak, csökkentették vagy teljesen megszüntették megrendeléseiket. Emiatt felére esett a dolgozók létszáma, most viszont 300 főt foglalkoztatnak, többet, mint 2008-ban. A létszámot az év hátralévő részében folyamatosan tovább növelik. A tatabányai cég bowdeneket gyárt az autók üléseibe, a motorháztető-nyitók elemeibe, visszapillantó tükrökbe, ajtónyitó szerkezetekbe. Termékeinek négyötödét a beszállítói láncon keresztül a gépjárműipar használja fel, a VW, az Audi, a BMW, a Mercedes, a Renault és a Skoda. A BMW-nek közvetlen beszállítója, terveik szerint rövidesen ez lehet a helyzet az Audinál és a Daimlernél is.

Vevőre vár a papírgyár

Az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. ismét meghirdette a Piszkei Papír Zrt. vagyonelemeit értékesítésre. A vagyonelemeket egyben, illetve külön-külön már összesen tizenhatszor próbálták meg pályázaton eladni, a csekély befektetői érdeklődés miatt az irányár fokozatosan csökkent. A kezdeti ötmilliárdról ezúttal 1,157 milliárd forintra esett a lábatlani papírgyár, a gépek, berendezések, készletek és egyéb anyagok nettó irányára. Ezeken kívül meghirdették a gyár védjegyeit és márkaneveit is (Crepto, Szilvia, Nárcisz, \"Piszkei papír minden esetre\", \"Papír, ami elérhető\", \"Piszkei Papír Rt.\") 43 millió forintért. A felszámoló 2009 vége óta próbálkozik új tulajdonost találni az egykor több mint négyszáz dolgozót foglalkoztató, Duna-parti papírgyárnak. Ugyanakkor a felszámoló nem adta fel a reményt, hogy egyben sikerül eladnia a gyárat, bár a vagyonelemekre ezúttal is lehet egyenként is ajánlatot tenni. A papírgyár megvásárlásának feltétele, hogy a pályázó a környezeti kárelhárítási feladatokat is átvállalja. A vagyonelemekre július 11-én délig lehet pályázatot benyújtani. A görög Zeritis-csoport érdekeltségébe tartozó Piszkei Papír mintegy tízmilliárd forint tartozást halmozott fel hitelezőivel szemben.