Magyarországon is alakul a befektetési banki üzletág
A magyarországi cégfelvásárlások esetében mind a mai napig az equity finanszírozás a leggyakoribb, de az itt működő bankok közül egy fél tucat valamilyen szinten már kiépítette befektetési banki üzletágát, a bonyolultabb finanszírozási ügyeket azonban általában az anyabank speciális egységei bonyolítják le.
M&A TOP10
(2000, millió dollár) 1. A Deutsche Telekom megveszi az SBC részesedését a Matávban 2193 2. A Deutsche Telekom megvásárolja a Media One lengyel cégét 1115 3. A Deutsche Telekom megveszi a Media One magyar cégét 885 4. A Citigroup megszerzi a Bank Handlowyt 778 5. A Deutsche Telekom leányvállalata, a C-Mobil növeli részesedését a Radiomobilban 765 6. A Vivendi további részesedést vásárolt az Elektrimben 581 7. A Frantschach megveszi az AssiDoman Sepapot 516 8. A Banco Comercial Portugues részesedést vásárolt a Big Bank Gdanskiban 372 9. A Mol tulajdonrészt vásárol a Slovnaftban 262 10. A Telia megveszi a lengyel Netia Holdingsot 250 Forrás: PricewaterhouseCoopers
Le lehet-e győzni a multikat saját piacukon?
Néhányan bevallják, mások nem, de szinte minden Magyarországon bejegyzett tőzsdei társaságnak vannak tervei a regionális terjeszkedésre - mondta a Brit-magyar Kereskedelmi Kamara konferenciáján Róna Péter, a Róna és Társa Rt. tulajdonosa. A nagyobb magyar cégek mindegyikének szembe kell néznie azzal, hogy rövidesen kinövi a magyar piacot. Potenciális akvizíciós célpontokban nincsen hiány, a térségben nagyon sok alacsonyan értékelt eszközökkel rendelkező vállalat van, nem szabad viszont elfeledkezni az alacsony jövedelemtermelő képességről - a finanszírozás költségei „nyugatiak", a bevétel „keleti" - és a gazdasági és politikai környezet kockázatairól, amivel a térség sok országában számolni kell. A nálunk letelepedett külföldi társaságok helyi leányvállalatai közül soknak felhatalmazása van arra, hogy keresse a regionális terjeszkedés lehetőségeit. Magyarországot az Oroszországtól nyugatra eső közép- és kelet-európai terjeszkedés hídfőállásának tekintik, amiből a vállalatfelvásárlási piac és a hozzá kapcsolódó pénzügyi termékek iránti igény növekedését lehet prognosztizálni. Róna szerint azonban a magyar társaságoknak nem a fejlődő, hanem a fejlett gazdaságokban kellene akvizíciós célpontokat keresni, csak ezt a magyar cégvezetők nem hiszik el. A magyar menedzsment ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy régi, jól ismert keleti piacaikat építsék újjá, ahelyett, hogy kihasználnák a fejlett piacok leszálló ágban lévő iparágaiban rejlő lehetőséget, ahogyan ezt a japánok tették korábban az amerikai autóiparral. Ha felvásárolnák széthulló vállalatbirodalmak értékes eszközeit, nagy cégekről leváló tevékenységeket vagy elfoglalnának piaci réseket, a saját pályájukon verhetnék meg a gépgyártó vagy gyógyszeripari multikat - állítja Róna Péter. Egy Rába legyőzhetne egy amerikai gépgyártó multit, ha a Rába vezetői ezt el mernék hinni magukról. Ha a buszgyártásban a NABI-nak a valóságban is sikerül bizonyítania ezt a merész tételt, az áttörést hozhat.
A kontinentális Európa jogilag nem készült fel az ellenséges felvásárlásokra
A City Code a kisebbségi részvényesek védelmét, a piac átláthatóságát és a kontroll megszerzéséért fizetett bónusznak a kisebbségi és többségi részvényesek közötti megosztását tekinti alapelvnek.
Még nem tesztelték az alárendelt finanszírozási szerződéseket a magyar jogrendszerben
Magyarországon is terjedőben vannak már nagy tranzakciók - projektfinanszírozások, cégfelvásárlások - esetén a hitelezők közötti megállapodások, ezek azonban általában még nem klasszikus értelemben vett alárendelt hitelszerződések. Még nem tesztelték bíróság előtt vagy felszámolás során, hogy a magyar jogrendszer, illetve a felszámoló hogyan tolerálja az alárendelt hitelszerződéseknek azt a sajátosságát, hogy eltérnek a hitelezői egyenjogúság elvétől, amit a magyar jogrendszer általában alapelvnek tekint.
Rövidesen megjelenik a magyar piacon az első mezzanine alap
Hamarosan megjelenik Magyarországon egy új pénzügyi termék, a mezzanine finanszírozás, amely a cégfelvásárlásokhoz nyújt forrást. Az első ilyen zárt végű alap első zárására készül. A nálunk legelterjedtebb forrás, az equity finanszírozás, a 25-35 százalékos megtérülést elváró kockázati tőkealapok és a 10-15 százalékos megtérüléssel számoló bankhitelek közötti, 20 százalék körüli megtérülés fejében elérhető pénzügyi termékek még nem jelentek meg a magyar piacon, de a mezzanine alappal egy időben értesüléseink szerint legalább két bank is gondolkodik azon, hogy hasonló hitelkonstrukciókat kínáljon. A korlátot valószínűleg nem az elérhető pénz, hanem az életképes befektetések száma jelenti majd.
Beolvad a Taxator a BDO Kontrollba
Megtörtént az első jelentős fúzió a könyvvizsgáló cégek középmezőnyében. Ezúttal két magyar tulajdonú cég egyesült, a világ hatodik legnagyobb nemzetközi auditorhálózatához franchise-szerződéshez hasonló módon kapcsolódó magyar BDO-ba olvadt be a Taxator-Consulting. Az egyesülés célja, hogy az abban részt vevők megerősítsék pozíciójukat a big five-ot követő, meglehetősen zsúfolt mezőnyben.
Nem a bérek befolyásolják az amerikai tőkét
Az amerikai befektetők által 1999-ben Magyarországon alapított társaságok jegyzett tőkéje 256 milliárd forint volt, ebből az amerikaiak tulajdoni részesedése 231 milliárdot tett ki, ami némi csökkenést mutat az 1998-as befektetésekhez képest. Ez azonban valószínűleg nem tendenciát jelez, hanem egy-egy nagyobb ügylet mozgatja meg a statisztikákat.
A jövedelemtranszferálás kétirányú lett
Míg korábban a külföldi tulajdonú társaságok jelentős - 1998-ban mintegy 1 milliárd dollár értékű - transzfert bonyolítottak le anyavállalataik javára, az elmúlt két évben ez a trend kétirányúvá vált. Az unióhoz és a régió többi országához viszonyítva alacsony társasági adó és a befektetőknek nyújtott adókedvezmények arra ösztönzik a vállalatokat, hogy átmenetileg szabad jövedelmeiket ide telepítsék. Az eredménytartalékok és az anyavállalati kölcsönök növekedése arra mutat, hogy ez így történik, mértékét azonban nehéz felbecsülni. A kérdés az, hogy 2002-2003 után, amikor az adókedvezmények többsége lejár, megmozdul-e az „ideiglenesen hazánkban állomásozó” tőke - mondja Pitti Zoltán pénzügyi kutató.
A sávszélesítési várakozások is ide vonzhatták a multinacionális cégeken belüli jövedelmeket
A cégcsoporton belül alkalmazott elszámolóárak a társaságoknak viszonylag széles mozgásteret biztosít ahhoz, hogy legálisan mozgassanak jövedelmeket, tőkét vagy költségeket sok esetben a határokon keresztül, amit adócsökkentés mellett finanszírozási problémák megoldására is használnak. Kézenfekvő, hogy az infláció- és árfolyamkülönbségeket a nemzetközi cégek kihasználják, illetve a nagy árfolyamkockázattal, bizonytalan pénzügyi rendszerű vagy egyéb szempontból kockázatos országokból tőkéjüket és jövedelmüket oda „menekítik", ahol azt biztonságban tudhatják. Elképzelhető, hogy sok cég a viszonylag fejlett pénzügyi rendszer és a forint sávszélesítésével kapcsolatos valutafelértékelődési várakozások miatt Magyarországon tartotta pénzeit. Elterjedt gyakorlat, hogy az elszámolóárak segítségével oldanak meg bizonyos átmeneti finanszírozási problémákat - mondta lapunknak Répássy Csaba, az Ernst & Young adópartnere. Azt még az elszámolóárak terén szigorú gyakorlatot folytató országok adóhatóságai és a „káros adózási gyakorlatok" ellen elszántan harcoló OECD irányelvei is elfogadják, hogy a kezdő vállalkozásnak vagy egy új termék bevezetésekor a cégcsoport egy ideig a piaci ár alatt szállítson árukat vagy adjon át know-how-t és egyéb szolgáltatásokat.
