Tóth Katalin

Többen kaphatnak kkv-támogatást

A mikro-, kis- és középvállalatok meghatározására vonatkozó mostani ajánlás szerint az első ízben 1996-ban megállapított definícióhoz képest az azóta növekvő termelékenység és az infláció indokolja a könyvelési adatok alapján történő újra meghatározást. Brüsszel két éven keresztül folytatott konzultációkat az érintettek érdekképviseleteivel, és ezek alapján emelte meg a forgalom vagy választhatóan a mérlegfőösszeg felső határát. A kis- és középvállalkozások (kkv) új definíciója a visszaélések kiszűrése érdekében új korlátozásokat is bevezet. A dolgozók létszámába a jövőben a kkv leányvállalatainál dolgozó alkalmazottak, valamint a társaságnál dolgozó tulajdonosok is beleszámítanak. Bizonyos pályázatoknál a tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy hány vállalatban van tulajdonrésze, és azok kis- és középvállalkozások-e. A pályázatok elnyerésénél kizáró ok lehet, ha a tulajdonosnak több más cégben, esetleg nagyvállalatban is üzletrésze van. Eddig csupán azt vizsgálták, hogy a 25 százaléknál nagyobb üzletrésszel bíró tulajdonosok között van-e nagyvállalat, szervezet vagy kormány, egyáltalában: nem magánszemély vagy kkv. A definíció fontos a különböző, akár nemzeti, akár EU-forrásból érkező támogatások, programok igénybevétele szempontjából, sőt bizonyos esetekben a cégalapításra vonatkozó előírások, adminisztrációs terhek szempontjából is. Magyarországnak nem kötelessége teljesen átvenni az ajánlást, mint ahogy a korábbi ajánlás esetében is alacsonyabb bevételi, illetve összeghatárokat állapított meg a kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi törvény, amelyet a brüsszeli döntés hatásra valószínűleg megváltoztatnak. Az, hogy Magyarországon hol lesz az a határ, amely alatt mikro-, közép-, illetve kisvállalkozásnak minősülnek a cégek, az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott hosszas viták során fog eldőlni. A kkv-k képviselői várhatóan azért fognak harcolni, hogy a kisvállalkozásoknak szánt szűkös forrásokból a nagyobb cégek ne részesüljenek, tehát ne legyen túl magasan az a határ, amely alatt kkv-nak minősül egy társaság. A jövőben induló új Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatok és az unió kkv-fejlesztő programjai várhatóan 2005-től már a valamivel nagyobb vállalkozások számára is elérhetőek lesznek.

Elkészült a vádemelési javaslat Princz ellen

Ügyészségi források szerint július 1-jéig kell elkészülnie a vádiratnak Princz Gábor ellen, tegnap ugyanis a rendőrség befejezte a nyomozást, és vádemelési javaslattal az ügyészség elé terjesztette az egykori Postabank-vezér és hét másik bankvezető ügyét. A vádemelési javaslatban az ORFK nem nevez meg konkrét bűncselekményt, csupán „az eddigi gyanúsításokban megjelölteket” rója fel Princznek. Az ügyészség tehát szabadon eldöntheti, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének vétségével vádolja-e meg a bankvezért, ami „mindössze” nullától két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, vagy bizonyíthatónak véli a hűtlen kezelés vádját is, ami viszont 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Megfigyelők szerint az utóbbi lehetőség a valószínűbb, a hatóság ugyanis a négy évig tartó nyomozás befejezése előtt, az „utolsó pillanatban” kapott utasítást, hogy hűtlen kezelés ügyében is vizsgálódjon. Ha a per során elmarasztaló ítélet születne, az összeg nagysága miatt feltehetőleg a felső határt szabná ki a bíróság. Nehéz-Posony István, Princz védője bizonyítási indítványokat terjesztett be, amelyeket az ügyészség rövidesen elbírál. Egyrészt a Pénzügyminisztérium és a Bankfelügyelet azon munkatársainak kihallgatását kérte, akik 1996 és 1998 között közvetlenül a Postabank felügyeletével foglalkoztak. Őket ugyanis valamilyen okból a négy évig tartó nyomozás során egyszer sem hallgatták ki - mondta az ügyvéd, aki nem lenne meglepve, ha az ügyészség elutasítaná indítványát. A védő emellett szakértői vizsgálatot kér arról, hogy az állami garanciavállalások és a tőkeemelés valóban pontosan 41 milliárd forint veszteséget okozott-e, amelyből a Postabank-pánik során elszenvedett 5 milliárdot nem írták Princz számlájára, így „csupán” 36 milliárdos hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

Jövőre megduplázódhat az evázók száma

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választó cégek az első negyedévben 8,4 milliárd forintot fizettek be, ennek alapján az idei három eva-befizetés nyomán valószínűleg túlteljesül a 2003-ra tervezett 16 milliárd forintos bevételi terv.

Jövőre megduplázódhat az evázók száma

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választó cégek az első negyedévben 8,4 milliárd forintot fizettek be, ennek alapján az idei három evabe-fizetés nyomán valószínűleg túlteljesül a 2003-ra tervezett 16 milliárd forintos bevételi terv. Megvan erre az esély azért is, mert az első előlegfizetéskor az evára bejelentkezettek ötöde, közel 12 ezer vállalkozás nem fizetett adót, ők a következő időszakban már vélhetően elérnek árbevételt, és észben tartják a határidőket - derül ki az adóhivatal jelentéséből. Az adóbeszedők örömét csupán némileg csökkenti, hogy 89 gazdálkodó úgy fizetett evaelőleget, hogy nem is tartozik az evás körbe. Az APEH kimutatása szerint a társas vállalkozások fizetési fegyelme valamivel magasabb volt, mint az egyéni vállalkozóké. Az adatok alapján a cégek az első negyedévben átlagosan 1,5 millió, az egyéni vállalkozók 900 ezer forint bevételre tettek szert. A társaságoktól befolyó adóelőleg átlagosan 223 ezer forint volt. A legtöbbet - átlagosan 306 ezer forintot - az ügyvédi irodák, legkevesebbet a közkereseti társaságok fizettek be. A társaságoktól befolyó evaelőleg csaknem felét 9300 budapesti cég fizette be, míg a megyékben 40-160 millió forint folyt be. A legkevesebb előleget a Nógrád megyei társaságok rótták le. Az egyéni vállalkozók közül 28 ezren fizettek, átlagosan 133 ezer forintot. A szakmák közül a szoftverkészítők kerestek a legjobban, átlagosan havi 120 ezer forint bevételük volt. A vendéglősök ezzel szemben csak havi 80, a kiskereskedők 90 ezer forintot értek el az adatok szerint. Az átlagot a taxisok képviselik havi 100 ezer forint bevétellel. Az eva annyira kedvező, hogy sok vállalkozás nem mert hinni a szemének, s elképzelhetetlennek tartotta, hogy a költségvetés hosszú távon lehetővé teszi az átalányadót - mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke. Elvileg ugyanis mintegy 150 ezer vállalkozás választhatta volna az új adónemet, ám csupán 53 ezer kötött ki mellette. Ha a bizonytalanság elmúlik, jövőre az evázók száma akár meg is duplázódhat - véli Zara. Véleménye szerint sok könyvelő meg akarta tartani ügyfeleit, ezért beszélte le az eva választásáról. (A könyvelőcégek közül sok lépett be az eva-körbe.) Aggodalmuk azonban megalapozatlannak bizonyult. A tapasztalatok szerint ugyanis csupán néhány ügyfelet veszítettek az eva miatt, sőt bevételt is alig, mivel csupán az idei inflációt követő áremelésről kellett lemondaniuk. Az evával a költségvetés sem járt rosszul. A PM számításai szerint ugyanis az új adónem miatt kieső szja-, társasági adó-, valamint áfabevételt nagyjából semlegesítik az eva-bevételek, így a büdzsé nullszaldóval kerül ki a dologból.

Evázó társaságok

Befizetés Átlag Nem fizető cég millió forint ezer forint Közkereseti társaság 103 198 122 Betéti társaság 3337 209 3142 Kft. 940 283 728 Ügyvédi iroda 203 306 47 Egyéb szervezet 14 231 40 Összesen 4599 223 4079 Forrás: APEH

A Protokon Kft.-vel társult az amerikai kondigépbajnok

A kiskőrösi telephelyű, 20 millió forint törzstőkéjű, 1,5 milliárd forint forgalmú, a 90-es évek banki hálózatfejlesztései idején a banktechnikában és a közlekedési jegyárusító automaták gyártásán megerősösött Protokon Kft.-vel hozott létre vegyesvállalatot a kondigépek és kardiovaszkuláris gyakorlatok végzésére alkalmas eszközök piacának meghatározó szereplője, az amerikai Life Fittness (NAPI Gazdaság, 2003. január 8., 1. oldal). A New York-i tőzsdén jegyzett Brunswick Corp. leányvállalata 51 százalékban tulajdonosa a 60 millió forint törzstőkével bejegyzett PortoLife Rt. nevű vegyesvállalatnak. Az első ütemben 500 millió forintot igénylő beruházás eredményeként 2003 szeptemberétől 2500 négyzetméteren 30 kiskőrösi dolgozó gyártja majd a 250-300 millió dolláros európai fitneszpiacra szállítandó gépeket. A piac bővülésével a gyártóterület 10 ezer négyzetméterre nőhet, a beruházás teljes értéke pedig elérheti az egymilliárd forintot.

Írek a magyar golfüzletben

A közelmúltban Golf Central Europe Szolgáltató Kft. néven új társaságot jegyeztetett be Magyarországon négy ír befektető. A Golf Central Europe fő tevékenysége sportlétesítmény működtetése. A társaság ezenkívül szállodai és éttermi vendéglátással, sporttevékenységgel és ingatlankezeléssel kíván foglalkozni. Fintan Drury ügyvezető nem kívánta lapunknak elárulni, hogy a cég pontosan mibe és mennyit kíván befektetni, csupán annyit mondott, hogy tevékenységüket a kelet-közép-európai régióra kívánják kiterjeszteni, megjegyezve, hogy az épülő hencsei golfklubhoz nincs közük. Fintan Drury korábban sportújságíró volt, majd Drury Communications néven megalapította később igen sikeressé váló PR-cégét. (A Budapesten is jelen lévő társaságot 1998-ban a piacon igen ismert BBDO nemzetközi kommunikációs vállalat vásárolta meg.) Drury egyébként tagja az Anglo Irish Bank igazgatótanácsának is. Az Anglo Irish Bank egyik igazgatója, Sean Fitzpatrick a Golf Central Europe másik tulajdonosa. A további kettő: Larry Byrne - az írországi golfklub- és -hotelüzlet meghatározó szereplője -, valamint egy részvényekkel kereskedő ír bróker. Lapunk információja szerint - amelyet több forrásból is megerősítettek - a Golf Central Europe tulajdonosainak közük van ahhoz az ír befektetői csoporthoz, amely azt fontolgatja, hogy a zalaegerszegi termálfürdő mellett megvásárol egy több mint 100 hektáros területet, ahol golfpályát és mintegy 4 milliárd forintos beruházással luxusszállodát épít. A csoport korábban állítólag Szombathelyen és Lentiben is tárgyalt golfpályáról, s emellett egy Balaton-környéki szállodafejlesztésben is érdekelt. Magyarországon jelenleg hobbi- és versenyszerűen 2500-3000-en űzik a golfot. Ez évi 150-300 ezer forintos klubtagsági díjjal számolva - ami korlátlan idejű pályahasználatot jelent - körülbelül 600 millió forint éves bevételt hoz csak a kluboknak, s legalább ugyanennyit a szállodáknak és éttermeknek. Ebben gyors növekedés várható - jósolja Vattay Richárd, a Magyar Golf Szövetség elnöke. Ausztriában például 10 éve még csak 5 ezer golfozót tartottak számon, ma 70 ezret. Az igazi nagy üzlet azonban a golfturizmus: a világon 60 millióan golfoznak, és a golfturisták az átlagos látogatóknál háromszor többet költenek.

Nyereségre számít az MFB

Az MFB Rt. idén 4,331 milliárd forintos adózás előtti eredményre számít - írja a Magyar Nemzet Online. A bank saját tőkéje az idei eredménnyel együtt 2003 végére elérheti 95,852 milliárd, mérlegfőösszege pedig a 638 milliárd forintot, annak ellenére, hogy az MFB 2003-ban nem számíthat újabb állami tőkeinjekcióra. Forrásokat az eddig mindössze 18,42 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást eredményező 100 milliárd forintos nyilvános kötvényprogram folytatásával, a 154 milliárd forint értékű állampapír-portfóliójának értékesítése révén szerezhet a bank.

Valutauniós árfolyammeccs

Elemzők szerint a belépési árfolyamról döntő miniszteri tanácsban a tagok elsősorban saját érdekeiket nézik majd, ami erős forintot jelent, szemben a szaktárca kívánságával.