Fotó: Bloomberg
Az ECB a piaci árfolyamhoz képest 5-8 százaléknál jobban valószínűleg nem engedi leértékelni a forintot - véli Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője nem tartja kizártnak, hogy a sáv erős szélén - ez jelenleg 234,69 forint - túl lesz a csatlakozási árfolyam. Zsoldos István, a CA-IB elemzője azonban úgy látja, hogy az ECB-nek nem érdeke a túlzottan erős forint sem, az ugyanis nehezen kezelhető - az árak és a bérek nominális visszafogását eredményező - deflációs nyomást okozna. A pénzügyi tárca viszont valószínűleg mindent elkövet, hogy a magyar munkaerő versenyképességének megőrzése érdekében viszonylag gyenge forinttal léphessünk az ERM II-be.
Az ERM-II-höz való 2004-2005-ös csatlakozás esetén akár a jelenlegi 276,1 forint is maradhat az árfolyamsáv közepe - mondta Zsoldos, aki egyébként 2009-2010-es EMU-csatlakozásra számít. Szerinte minél később csatlakozunk az EMU-hoz, annál gyengébb árfolyamon lép Magyarország az ERM II-be is, a késlekedés oka ugyanis várhatóan a maastrichti kritériumokban előírtnál magasabb infláció vagy magasabb költségvetési hiány lesz.
A magyar delegáció esélyeit gyengíti, hogy várhatóan tíz országgal indul meg a belépési árfolyamról határozó tárgyalás, az EU-miniszterek tanácsa pedig nem lesz túl engedékeny. Nem elhanyagolható szempont, hogy számos nagybank - JP Morgan, West LB - valutastratégái 225 forintos csatlakozási árfolyamot várnak, ami alulértékelt forintnál jelentős spekulációs kockázatot jelentene.
A korábbi csatlakozó országok árszínvonala az uniós országok átlagos árszínvonalának 70 százaléka volt. Az új csatlakozó országok árai jelenleg az uniós árszínvonal 45-55 százalékát érik el, ezért a külföldi devizastratégák abból indulnak ki, hogy a csatlakozás idejére a magyarországi árszínvonal is eléri az uniós árak 60 százalékát. Miután az EU- és a magyar infláció különbsége nem elég nagy ahhoz, hogy a gyorsabb áremelkedés révén ez bekövetkezzen, londoni elemzők arra számítanak, hogy a forint középtávon több mint 20 százalékkal erősödik. A magyar tárgyaló fél hibásnak tartja az árparitásból kiinduló megközelítést. A jegybank többféle modell segítségével jelöli ki a hosszú távú egyensúlyi árfolyamok lehetséges tartományát, annyit azonban sejteni engedett, hogy nem a vásárlóerő-paritásra, hanem a termelékenységre és a költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított arányára helyezi a hangsúlyt.
Tóth Katalin