Tóth Kata

A telekadó teszi tönkre az agglomerációt

A fővárosi agglomerációban bizonytalanná teszi a befektetési környezetet a nem egységesen kivetett, akár évente változtatható telekadó − vélik helyi vállalkozók, akik szerint az önkormányzatok gyakran diszkriminatív módon vetik ki a közterhet.

Még több magyar egyetemista hagyja el az országot

Anglia után már Skóciába jelentkeznének legtöbben a magyar diákok. A skót felsőoktatás továbbra is ingyenes az EU-s diákok számára.

Tovább nőtt a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma

Még bő egy hetük van a jelentkezésre a tanulmányaikat Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdő leendő hallgatóknak, illetve azoknak, akik külföldi orvosképzésre jelentkeznek: október 15-én kell beadniuk a papírokat. A legnépszerűbb célpontok közé tartozó Angliában és Skóciában a nem orvosi képzéseknél a határidő január 15. Az idei szemeszterre 720-an felvételiztek, közülük 430-an kezdhették el tanulmányaikat. Mind a jelentkezők, mind a felvettek száma évről évre nő: 2008-ban például a két szám még csak 310 és 190 volt. Nem csak a diákok növekvő számát illetően van változás, Skócia, ha csak kicsivel is, de megelőzte az Egyesült Államokat az érdeklődési listán, így az Engame Nemzetközi Oktatási és Tanácsadó Kft. vállalat kutatása szerint Anglia után már Skóciába jelentkeznének legtöbben a magyar diákok. Ezen kívül megfigyelhető, hogy tavaly óta csökkent az érdeklődés az osztrák és elsősorban a bécsi képzések iránt. Az okokat a diákok növekvő informáltságában kell keresni − mondta a Napi Gazdaságnak Erdély András, az Engame üzletágvezetője.

Novemberben kapnak pénzt az önkormányzatok

Novemberre csúszhat az önkormányzatok által benyújtott kérelmek alapján fizetendő pótlólagos támogatás folyósítása − tudta meg a Napi Gazdaság. Korábban lapunk úgy értesült, hogy már szeptemberben átutalhatja a Belügyminisztérium (BM) a településeknek a strukturális átalakításra a központi büdzséből elkülönített 50 milliárd forintos keret újabb részletét − ez a \"második körben\" 17 milliárd forint lett volna (Napi Gazdaság, 2013. szeptember 3.). A múlt hónap végéig azonban közel 1900 kérelem érkezett, 50 milliárd forint feletti értékben. Ennyi pénz jelenleg nincs a rendszerben − mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki szerint a tárca 25 milliárd forinttal támogatja majd az igénylőket.

Az anyák ötödét nem veszik vissza a cégek

A várandósság alatti munkavégzéshez képest még nagyobb kihívást jelent az otthon töltött évek után a kisgyermekes nők visszatérése a munkaerőpiacra, amit − köztudottan − a munkáltatók hozzáállása sem segít − olvasható a Magyar Távmunka Szövetség honlapján. Holott a vállalatok 39 százaléka rendelkezik olyan eszközökkel vagy programokkal, amelyek ezt a munkavállalói kört támogatnák − derül ki a szövetség nem reprezentatív felméréséből. A kutatásban összesen 110 cég és 55 ezer munkavállaló vett részt. Javarészt közép- és nagyvállalatok rendelkeznek a kisgyermekes munkaerő foglalkoztatásához szükséges erőforrásokkal, illetve a jelentős létszámból adódóan a visszatérő munkavállalók nem egyedi eseteket képeznek, hanem gyakran előfordulókat, amire így már többé-kevésbé kidolgozott rendszereik vannak.

Normatívát kell emelni a családi napközikben

A hiányzó intézményi férőhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi (csana), mely egészen kicsi kortól, 20 hetestől 14 éves korig fogad gyermekeket. Ez azt jelenti, hogy bölcsőde, óvoda, illetve az iskolai napközi vagy tanulószoba helyett a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyelet és étkezés családi napköziben is megoldható. Egy családi napközi legfeljebb 5 fős létszámmal működhet, kivéve, ha a gondozónak van segítsége, akkor még két gyermek ellátására van lehetőség.

A sok kicsi nem fér el kevés helyen

Tavaly év végén 704 bölcsőde üzemelt Magyarországon összesen 36 635 férőhellyel, ami azt jelenti, hogy idén a 0−3 éves korú gyermekek legfeljebb 12,5 százaléka tudja igénybe venni a bölcsődei ellátást. A legtöbb férőhely (15 000) Közép-Magyarországon, főleg Budapesten található. A legkevesebb Észak-Magyaroszágon és a Dél-Dunántúlon van. A vidéki intézmények többsége a nagyobb városokban található − mondta a Napi Gazdaságnak Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. A még folyó beruházások miatt a kapacitásról pontos adatok még nincsenek, ahogy a gyermeklétszámról sem. Annyi azonban bizonyos, hogy több budapest önkormányzatnál túljelentkezés mutatkozik. A bölcsődék 95 százaléka önkormányzati fenntartásban működik, a maradék 5 százalék alapítványi, egyházi vagy magánfenntartású intézmény.

A felsőoktatás a korrupció melegágya?

Könnyen \"megkenhetőek\" a magyar felsőoktatás ágazati szereplői − derül ki a Transparency International magyarországi tagozatának legújabb kutatásából. Az intézmények (kollégiumok), szervezetek (hallgatói önkormányzatok) és a pénzügyek (ösztöndíjak) területén is általános jelenség a korrupció.

Mi lesz veletek, közgazdászhallgatók?

Nincs közgazdászokból túlképzés ma Magyarországon − mondta a Napi Gazdaságnak Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. A felsőoktatást érintő elvonások és zárolások ugyan a Corvinust is érzékenyen érintették, „de már látszik a fény az alagút végén”.