− Korábban gyakran érte bírálat a kabinetet, hogy a kormánykritikára képes jogászokat, közgazdászokat képző felsőoktatási intézményeket az állami támogatások radikális csökkentésével diszkriminálja, az ilyen képzőket kivérezteti. Ebből mi érezhető a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE)?
− Soha nem volt részünk \"kijárásos pénzosztásban\" vagy diszkriminációban pusztán a szellemiség, a tevékenység, a módszer miatt, amit képviselünk. Tavaly a jövőnket illetően számos hír terjedt el, összefüggésben a fenntartó pólusokra, zónákra, illetve egyéb, a felsőoktatás intézményi struktúrájának átalakítására vonatkozó elképzeléseivel. Ezek szerint egyetemünk karai két, illetve három különböző pólushoz, zónához kerültek volna. Ezek a változások nemcsak költségvetésünkre, hanem az egyetem létére kiható következményekkel jártak volna. Végül nem ezek a forgatókönyvek realizálódtak, és a felsőoktatási ágazat egészét érintő elvonásokat mi is ugyanúgy éltük meg, mint a többi egyetem és főiskola. Az elmúlt két és fél évben radikálisan, csaknem 4 milliárd forinttal csökkent az állami támogatásunk mértéke, az elvonásokat tekintve azonban soha nem éreztünk hátrányos megkülönböztetést más felsőoktatási intézményekhez képest. A drasztikus forráskivonásnak egyébként talán végére értünk, ezért bizakodva tekintek a jövőbe.
Látszik a fény az alagút végén
− Ha jól tudom, bár késéssel, de az elmúlt hetekben az állam átutalta a hallgatói juttatásokat és azt a 260 millió forintot is, amely a csaknem 11 milliárdos struktúraváltási alap Corvinusra eső része. Ez nem sok. Ön mégis optimista?
− Igen, ugyanis egyfelől több, korábban beígért összeg is lassan-lassan megérkezik, másfelől komoly takarékossági intézkedéseinknek is érzékelhető a hatása. Pontosítva a kérdésében foglaltakat: a hallgatói juttatások mellett még a tavalyi maradványt utalták át, ami csaknem 500 millió forint.
− Folyosói pletykák szerint ezt is zárolhatják.
− Igen, de a strukturális alap még szét nem osztott részéből kompenzálhatnak minket. Optimizmusra ad okot az EMMI néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott új finanszírozási modellje is. Hadd idézzek belőle egy mondatot: \"Az állam minőségi paraméterek alapján finanszírozza az intézményeket.\" A paraméterek jól megragadhatók: képzés esetében a hallgatók választásai, tudományos támogatás esetében pedig a minősített oktatói létszám, a doktori képzés, a hallgatói tudományos tevékenység. Nem véletlen, hogy a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is támogatásáról biztosította ezt a modellt. Mindenképpen javulás látszik tehát a finanszírozás területén, de kétségtelen, ettől még jelenleg nagy a teher a vállunkon.
− A felsőoktatási intézmények ppp-konstrukcióinak kiváltására szánt 28 milliárdból például önöknek egy fillér sem jár, pedig ilyen jellegű fejlesztések terén a Corvinus élen jár.
− Való igaz. A ppp éves kiadásaink egyik legnagyobb tétele, közel 2 milliárd forint, ami akkor is hatalmas teher, ha egy részét az állam állja. Az optimizmusom azonban még így sem alaptalan. Magyarországon az egyik legversenyképesebb egyetem vagyunk. Ezt bizonyítja a töretlen hallgatói érdeklődés egyetemünk iránt. Tavaly az állami finanszírozású férőhelyek jelentős, gazdaságtudományi képzési területen drasztikus, 95 százalékos csökkenése ellenére felvett hallgatóink száma − egyedülállóan a magyar felsőoktatási intézmények közül − 7 százalékkal növekedett az előző évhez képest, s a Corvinus egyetem szakjain kerültek meghúzásra országosan a legmagasabb ponthatárok. Ez a helyzet idén is megismétlődött: a szakokra − ezúttal is egyedüliként a magyarországi egyetemek közül − a tavalyinál mintegy 4 százalékkal több hallgatót vettünk fel, miközben a felsőoktatási tanulmányok folytatására jelentkezettek száma országosan tavalyhoz képest mintegy 15 százalékkal visszaesett. A felsőoktatási kormányzat ponthatárokra vonatkozó döntése nyomán viszont jelentősen megváltoztak az arányok az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók között. Amíg 2012-ben a Corvinusra felvett hallgatók mintegy fele végezte tanulmányait állami ösztöndíjas képzés keretében, addig arányuk idén kétharmadra nőtt. Ez annak ellenére van így, hogy az, hogy alapszakjaink közül jó néhány szerepel a között a 16 − ahogy a média nevezi − \"slágerszak\" között, amelyek esetében csak igen magasan megállapított pontszám fölött lehetett állami ösztöndíjas képzésre bejutni. Miután azonban az elmúlt években országosan a legmagasabb ponthatárokat rendre a Corvinus egyetemen húzták meg, idén is ez volt a helyzet. Három szak, a nemzetközi tanulmányok, a gazdaságelemzés és az alkalmazott közgazdaságtan esetében 465 pont kellett a bejutáshoz. Üzleti képzésben az országosan felvett összes állami ösztöndíjas hallgató több mint 80 százaléka az egyetem Gazdálkodástudományi Karára nyert felvételt. Mindebből látszik, hogy valóban van okunk az optimizmusra annak ellenére, hogy a finanszírozás még sok szempontból bizonytalan. Az azonban biztos, hogy színvonalas oktatást biztosítunk, ezért népszerűek vagyunk. Ez azonban feladatot is hoz: a minőséget nemcsak tartani, de növelni is kell.
Nincs túlképzés
− Az üzleti képzéseken többnyire túljelentkezés van. Meddig? A kormány egyértelműen nem preferálja azt, hogy az egyetemek sok közgazdászt és jogászt ontsanak a piacra. Gondolom, folyamatosan monitorozzák a munkaerőpiacot.
− A hírekkel ellentétben közgazdászokból nincs túlképzés ma Magyarországon. A Vállalati kapcsolati és karrier iroda a legtöbb volt diákunkat nyomon követi, miként és hol helyezkedett el. Corvinus-diplomával nem jelent gondot az elhelyezkedés. A munkaerő-piaci igényeket az állandó változás miatt azonban nehéz pontosan meghatározni. A BCE-n a hallgatók a szakma alapjait tanulhatják meg, továbbá azt, hogyan lehetnek képesek folyamatosan − élethosszig tartó tanulás során − fejleszteni tudásukat. Magát a szakmát, annak \"fortélyait\" már a munkahelyen sajátítják el. Nem egy esetben külföldön is.
− Ez azt jelenti, hogy tudatosan sok szakembert kifejezetten \"a külföldnek\" képeznek ki?
− Nem így fogalmaznék. Mi mindenképpen nemzetközi mércével kívánjuk mérni magunkat. Célunk olyan szakemberek képzése, akik a hazai és nemzetközi piacon egyaránt megállják a helyüket, de természetesen mindenekelőtt a hazai munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakembergárdát képezünk jelenlegi hét képzési területünkön. Az egyik első számú stratégiai célkitűzésünk viszont a további nemzetköziesedés, amely − sok minden más mellett − magában foglalja hallgatóink külföldi résztanulmányait éppúgy, mint új angol nyelvű programok sorának beindítását és a jelenleg nálunk tanuló mintegy 1500 külföldi hallgató számának viszonylag rövid időn belüli jelentős növelését. Évek óta egyre több külföldi diák tanul nálunk részint alap-, mester-, illetve doktori teljes, részint részképzésen. Többségük önköltséges formában folytatja tanulmányait, ami bevételi forrásainkat is növeli. A további nemzetköziesedés tekintetében a \"hagyományos\" nyugat-európai és amerikai partnerek mellett fokuszálunk néhány országra, illetve régióra, így például Kínára, Brazíliára vagy Szaúd-Arábiára.
Ebben segítségünkre van, hogy az egyetem bekerült a Quacquarelli Symonds (QS) 2013−2014-es felsőoktatási világrangsorán három másik magyar egyetem társaságában a 700 legjobb felsőoktatási intézmény közé. A QS idén tavasszal készült, képzési területek szerinti világrangsorában az agrártudományok képzési terület tekintetében egyetemünk bekerült a világ 200 legjobb elit felsőoktatási intézménye közé. Ez az első eset, hogy az agrártudományi képzési területen magyar intézmény is szerepel. Gazdálkodástudományi Karunk képzései immáron \"hagyományosan\" ott szerepelnek a Financial Times a világ legjobb, üzleti ismereteket nyújtó képzéseiről készült világranglistája élvonalában, idén a Vezetés és szervezés mesterképzés a 68. helyre került, a Szervezeti magatartás képzés pedig a végzett hallgatók értékelése alapján a 7. helyet szerezte meg.
Megtakarítások vs. elbocsátások?
− A külföldi hallgatók bevételt hoznak az egyetemnek. És mi a helyzet a kiadásokkal? Az állami támogatás csökkenését hogyan tudják ellensúlyozni? Az egyetem már jó néhány kollégájától megvált.
− Nagyon komoly takarékossági intézkedéseket foganatosítottunk, amelynek szerves része volt a személyi és dologi kiadások visszafogása. Ezek arányát az egyes szervezeti egységek − így a karok − maguk döntötték el. Oktatóink egy részétől valóban elbúcsúztunk, igyekeztünk azonban ezt a kérdést rendkívül körültekintően, oktatási, szociális, emberi és egyéb tényezőket figyelembe véve megközelíteni. Nyugdíjas korú kollégáink közül sokan törvényileg estek a kényszernyugdíjazás áldozatául. Fontos szempont volt a takarékossági lépések kivitelezése során, hogy az oktatás minősége ne romoljon. Nyugdíjazott kollégáink egy része más konstrukcióban − például professor emeritusként − továbbra is részt vesz az oktatásban. A képzési és szervezeti struktúra napirendre tűzött racionalizálása ugyancsak bizonyos további megtakarításokat eredményezhet, azonban most már közel jutottunk ahhoz a határhoz, amelyen túl már csak alaptevékenységeink színvonalának rovására lehetne további takarékossági intézkedéseket foganatosítani. Épp ezért is nagy súlyt fektetünk a \"másik oldalra\", a bevételek lehetséges növelésére, ami mindenekelőtt az önköltséges hallgatók befizetéseit, a pályázati és a lehetőség szerinti vállalkozási tevékenységekből eredő bevételeket jelenti.
− A sokat emlegetett profiltisztítás a Corvinust is utoléri?
− Szükséges lépésnek tartom. Országosan nincs szükség arra, hogy egy-egy szakot húsz-harminc intézmény hirdessen meg. Maradjanak meg a legjobb minőségű, a legmagasabb színvonalú képzések. Illogikus gondolkodásmódra vall, ha úgy akarunk hatékonyan, gazdaságosan működni, hogy egy-egy szakot vagy akár tantárgyat 5-10 hallgatóval is elindítunk. Ebbe az irányba mutat a nemrégiben nyilvánosságra hozott új felsőoktatási stratégia is, jóllehet e kérdéssel összefüggésben az intézménytípusok kategorizálására, az intézmények négy csoportba sorolására vonatkozó részt még újragondolandónak tartom, miután itt még sok a tisztázandó kérdés.
− A BCE presztízse sokáig megkérdőjelezhetetlen volt, most azonban csúnya folt esett rajta a nyelvvizsgabotrány kirobbanásával.
− Jó, hogy kérdezi. Számos téves információ jelent meg ugyanis a sajtóban ezzel kapcsolatban. A BCE-n belül hosszú ideje közmegelégedésre működik a Corvinus Szaknyelvi Vizsgaközpont, amely most már három kategóriában biztosít vizsgalehetőséget: a közgazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi vizsga mellett általános nyelvvizsga is letehető. Az ún. nyelvvizsgabotrány azonban nem ehhez a központhoz kapcsolódik. A BCE Élelmiszertudományi Karán működő nyelvvizsgaközpont csupán a helyszínt biztosította az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja által szervezett nyelvvizsgákhoz. Igaz, a megvádolt 18 fő között vannak olyanok is, akik a Corvinus alkalmazásában álltak, s határozottan tagadják, hogy bármiféle közük lett volna a felhozott vádpontokhoz, vagyis megilleti őket az ártatlanság vélelme. Az egyetem hírnevén tehát e miatt a botrány miatt nem eshet csorba. Tartjuk magunkat ahhoz, amik vagyunk.
