Szigeti Ildikó

Meglepetés érheti az EU-s biztosítási kártya tulajdonosát

Jelentősen nőtt az az összeg, amit az egészségbiztosító kifizetett a magyar állampolgárok által külföldön igénybe vett egészségügyi ellátások után, akik EU-s biztosítási kártyájuk révén vették igénybe a szolgáltatást. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) összesítése alapján míg 2006-ban 413 millió forintba került ez a szolgáltatás, addig tavaly már több mint 600 millió forintos számlát egyenlített ki a biztosító. Az OEP szóvivője lapunknak elmondta: 2005 januárjától 2008. június 25-éig összesen 903 330 darab kártyát váltottak ki a külföldre utazók. Molnár Barbara megjegyezte azt is, hogy - bár igen nagynak tűnik ez a szám - a magyar turisták még mindig igen tájékozatlanok ezen a téren. Sokan nem tudják, hogy a legjobb, ha EU-s kártyával és utasbiztosítással egyaránt rendelkeznek. Az OEP-nél rámutattak: a kártya kiváltása ingyenes, de csak az érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezőknek adják ki. Az érvényessége általában egy év, nyugdíjasoknak és kiskorúaknak három év (illetve a nagykorúságig tartó időszak). Jóllehet nyáron többen utaznak külföldre, a térítésmentes egészségügyi ellátáshoz szokott vakációzók többsége meglepődve tapasztalja, hogy számos európai országban igen jelentős összegeket kell fizetni az orvosnál. Az EU-s kártya megléte ellenére gyakran kell a pénztárca mélyére nyúlni baleset vagy rosszullét ellátása után. A kártya ugyanis az Európai Gazdasági Térség tagállamaiba utazó turisták számára csak az úgynevezett sürgős szükséges egészségügyi ellátásokra jogosít fel. Ezeket az ellátási formákat minden ország maga határozza meg, általában az elsősegély mellett kiterjed néhány más típusú ellátásra is. Ebbe a kategóriába tartozik például egy vesebeteg első három dialízise. Ha a rászoruló tovább tartózkodik külföldön a további művesekezelések díját már zsebből kell fizetnie. A különböző európai országok között igen komoly különbségek vannak az ingyenesség tekintetében. Belgiumban például az orvosi, illetve a fogorvosi ellátás díjának 25 százaléka az önrész hányada, ez azonban egyes beavatkozásoknál akár 40 százalék is lehet, amit ki kell fizetni. Lengyelországban a gyógyszerek kiváltása okozhat meglepetést, mivel a patikákban az orvosságok árának 50-70 százalékát fizeti a beteg. Olaszországban még ennél is szigorúbbak, ott ugyanis nem ismert a nálunk megszokott támogatási rendszer, így a készítmények teljes árát kérik a kasszánál. Görögországban patikaszerek esetében 25 százalék az önrész. A Csehországba látogatóknak arra kell felkészülniük, hogy a sürgősségi ellátásért is fizetni kell, mégpedig 90 koronát. Az orvosi kezelések általában 30 koronába kerülnek, az orvosságok felírási díja 30 korona, míg a kórházi ellátásért 60 korona jár az intézménynek. Kórházi ellátás esetén ez az összeg Ausztriában kilenc euró/nap. Franciaországban a kezelés díjának húsz százalékát mindenki maga fedezi. Molnár Barbara felhívta a figyelmet arra is, hogy olyan intézményben kérjenek a rászorulók segítséget, amely szerződésben áll a helyi egészségbiztosítóval, máskülönben az OEP legjobb szándéka ellenére sem tudja utólag kifizetni a kezelés költségét. Általános jó tanács, hogy utazás előtt az OEP honlapjáról, illetve a célország nagykövetségén tájékozódjon mindenki az egészségügyi ellátások igénybevételének lehetőségeiről és az önrészre vonatkozó helyi szabályokról.

Átok ül a kiemelt kórházakon?

Ismét súlyponti kérdésekről dönt az egészségügyi tárca.

Székely krisztina távozik a Pfizertől

A Pfizer Magyarország Kft. döntése szerint megszűnik a cégnél a kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói pozíció, a poszthoz tartozó teendőket Mario Gattino, a magyar leányvállalat ügyvezető igazgatója fogja ellátni. A határozat következtében a cégnél 2000 óta dolgozó Székely Krisztina kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnik. A döntés nem érinti Székely pozícióját az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületében, ahol továbbra is elnöki funkciót tölt be.

A vakáció miatt is fő a fejük a kórházvezetőknek

A vízparti vendéglátósok és szállásadók mellett az egészségügyi intézmények is készülnek a néhány hetes főszezonra. A népszerű nyaralóhelyek közelében működő kórházak és rendelőintézetek főigazgatóinak mostanában nemcsak a meleg miatt fő a fejük. Az intézmények vezetőinek ugyanis az egyre szűkösebb számú munkaerőn kívül a szigorúan behatárolt kapacitásokat is át kell csoportosítaniuk. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke szerint az elmúlt évek szigorú teljesítményplafonja megtanította az intézményvezetőket ügyesen gazdálkodni az elszámolandó esetszámokkal. Varga Ferenc, aki a siófoki kórház főigazgatója is, azt mondja: a kollégák többsége fel tudja mérni, hogy mikor kell több vagy kevesebb beteggel számolni. E tapasztalatok alapján osztják el az év egészére szóló finanszírozott kapacitást. Az eddigi visszajelzések arról tanúskodtak, hogy az előrelátó kórházvezetőknek nem okoz gondot a szezonális ingadozás, az intézmény éves teljesítményhatárán belül el tudják látni a betegeket. Siófokon viszont most más a helyzet. Előrelátás ide vagy oda, a kórház vezetője ezúttal aggódva tekint a következő hetek elé. Varga Ferenc lapunknak elmondta: már most is kénytelenek voltak átlépni a volumenkorlátot, ezért a szaktárcához fordultak a várható pluszfeladatok ellátását biztosító kiegészítő kapacitások reményében. A vízparti kórházakban általános tapasztalat, hogy - bár egy-két részlegen (például a traumatológián és az intenzív osztályon) olykor kiugró a forgalom - a nyaralás idején inkább a szakrendeléseket keresik fel a betegek. A tervezhető műtéteket ugyanis a legtöbben igyekeznek a vakáció utáni időszakra halasztani. Ha valakinél az üdülés alatt diagnosztizálnak beavatkozást igénylő problémát, azt jellemzően az ismert, lakóhelyhez közeli kórházban kezeltetik. Az esetleges nyári többletkapacitások kapcsán a minisztériumban leszögezték: az egészségügyi szolgáltatóknak lehetőségük van az aktuális finanszírozási évre rendelkezésükre álló (éves) keretük havi felosztását a szezonális betegforgalmukhoz igazítani. Amennyiben nem élnek ezzel a lehetőséggel, az országos szezonális indexet veszik figyelembe a finanszírozott esetszám meghatározásánál. Az egészségügyi tárcánál felhívták a figyelmet arra, hogy a háziorvosi ügyeleti ellátás tekintetében is figyelembe veszik a turizmusból adódó többletfeladatokat. A hatályos rendelkezés szerint a helyi jegyzőnek kell igazolnia, hogy az adott településen két hónapon keresztül az ott tartózkodók száma az állandó lakók számának legalább kétszerese volt. Ebben az esetben akár 20 százalékkal magasabb ügyeleti díjban részesülhetnek a háziorvosok. A minisztériumban hozzátették: jelenleg nincs tudomásuk a nyári többletfeladatok miatt beküldött kérelemről.

A liberálisok még kivárnak a támogatással

Kényszerhelyzetbe kerülhetnek az egészségügyi szolgáltatók, ha életbe lép a kormány által jóváhagyott koncepció. A regionális pénztárak szabad szolgáltatásvásárlási jogosultsága sok ellátót csődbe vihet.

Újra megvétózhatják az egészségügyi javaslatot

Hiába puhították az egészségügyi koncepciót, reális a veszélye az újabb parlamenti vétónak. Az ellenzék után a korábbi koalíciós partner is nemet mondott a régiós felosztásra.

Várni kell az egészségügyi koncepcióra

Noha Székely Tamás a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a most elfogadott egészségügyi törvénytervezetet nyilvánosságra hozzák, a tárca honlapján egyelőre nem olvasható a dokumentum. A szakminisztériumban érdeklődésünkre kijelentették: az utolsó simításokat végzik az anyagon, amely hamarosan bárki számára hozzáférhető lesz.

Nem szabnák át az egészségügyet?

Csupán kisebb változtatások várhatóak a társadalombiztosítás terén.

Csak egységesítéssel igazán jó a liberalizáció

A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója lapunknak elmondta: a legfrissebb uniós elképzelések (Napi, 2008. július 3.) kedvező változást hozhatnak, ha egyszerűbbé válik a most igencsak bonyolult és bürokratikus engedélyeztetési procedúra. Papp László szerint azonban nem szabad túl sokat remélni a liberalizációtól, hiszen aki nagyon akarta, eddig is kezeltethette magát külföldön. Az irányelv (amely szerint a külföldi biztosítók téríthetik a más uniós országbeli, nem sürgősségi kezeléseket) ráadásul csak akkor valósítható meg igazán, ha például az orvosi dokumentációt vagy a szakmai protokollokat egységesítenék az uniós tagállamokban. Éppen ezért Papp László meglehetősen szkeptikus. Szerinte jelentős többletbevételre az állami intézmények nem tehetnek szert, hiszen az uniós polgárok többsége inkább a magánkórházakban kezelteti magát, ahol nem csupán a magas szakmai színvonalat, de az otthon megszokott körülményeket is biztosítják a számára. Mindemellett a hazai kórházakat leginkább sújtó teljesítményhatárok felülvizsgálatára volna szükség, amit - ha megvalósulnak a liberalizációs szándékok - mindenképpen ki kell egészíteni. Az ország legnagyobb kórház-üzemeltető társaságánál, a Hospinvestnél úgy látják, hogy a magyarországi betegellátási eszközök megfelelnek a nyugat-európai kórházakban használtaknak. A cégcsoportnál folyó minőségbiztosítási munka keretében kidolgozott és kialakuló protokollok, eljárások, minőségi mutatórendszerek sok nyugat-európai országban alkalmazottnál is előremutatóbbak. A hotelszolgáltatások terén viszont van még fejlesztenivaló. A szolgáltató számára a liberalizáció mindenképpen előnyös, hiszen intézményeik szakértelme határokon túl is ismertté válik, a kapacitásaik kihasználtsága pedig növekszik. Elégedett betegek esetében pedig ez egymást erősítő folyamattá válhat. A beavatkozások nagy részét az alacsony munkabérek miatt olcsóbban lehet elvégezni és a várólisták is jóval rövidebbek Magyarországon, mint a fejlettebb európai országokban.