A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója lapunknak elmondta: a legfrissebb uniós elképzelések (Napi, 2008. július 3.) kedvező változást hozhatnak, ha egyszerűbbé válik a most igencsak bonyolult és bürokratikus engedélyeztetési procedúra. Papp László szerint azonban nem szabad túl sokat remélni a liberalizációtól, hiszen aki nagyon akarta, eddig is kezeltethette magát külföldön. Az irányelv (amely szerint a külföldi biztosítók téríthetik a más uniós országbeli, nem sürgősségi kezeléseket) ráadásul csak akkor valósítható meg igazán, ha például az orvosi dokumentációt vagy a szakmai protokollokat egységesítenék az uniós tagállamokban. Éppen ezért Papp László meglehetősen szkeptikus. Szerinte jelentős többletbevételre az állami intézmények nem tehetnek szert, hiszen az uniós polgárok többsége inkább a magánkórházakban kezelteti magát, ahol nem csupán a magas szakmai színvonalat, de az otthon megszokott körülményeket is biztosítják a számára. Mindemellett a hazai kórházakat leginkább sújtó teljesítményhatárok felülvizsgálatára volna szükség, amit - ha megvalósulnak a liberalizációs szándékok - mindenképpen ki kell egészíteni.
Az ország legnagyobb kórház-üzemeltető társaságánál, a Hospinvestnél úgy látják, hogy a magyarországi betegellátási eszközök megfelelnek a nyugat-európai kórházakban használtaknak. A cégcsoportnál folyó minőségbiztosítási munka keretében kidolgozott és kialakuló protokollok, eljárások, minőségi mutatórendszerek sok nyugat-európai országban alkalmazottnál is előremutatóbbak. A hotelszolgáltatások terén viszont van még fejlesztenivaló. A szolgáltató számára a liberalizáció mindenképpen előnyös, hiszen intézményeik szakértelme határokon túl is ismertté válik, a kapacitásaik kihasználtsága pedig növekszik. Elégedett betegek esetében pedig ez egymást erősítő folyamattá válhat. A beavatkozások nagy részét az alacsony munkabérek miatt olcsóbban lehet elvégezni és a várólisták is jóval rövidebbek Magyarországon, mint a fejlettebb európai országokban.
Szigeti Ildikó