Szerencsi Ágnes

Nem fogynak a Philips tévéi

A holland Philips Electronics nettó profitja ugyan 7,9 százalékkal, 357 millió euróra nőtt a harmadik negyedévben, de ez jórészt a Taiwan Semiconductorban birtokolt tulajdonrész eladásából származó 302 millió euró bevételnek köszönhető. Az irányadónak tekintett EBITA-nyereség 71 százalékkal, 128 millió euróra esett vissza, ami jócskán elmarad a Reuters elemzői konszenzusa által várt 168 millió eurótól. Az árbevétel 2 százalékkal, 6,33 milliárd euróra csökkent. A gazdaság globális gyengélkedésének hatására esett a fogyasztói elektronikai cikkek, köztük a tévékészülékek iránti kereslet, mindenekelőtt Észak-Amerikában és Európában. A tévéeladások visszaeséséhez hozzájárult, hogy a japán Funai elkezdett Philips márkanév alatt lcd-tévéket forgalmazni, ezáltal az üzletág nyeresége 44 százalékkal, 95 millió euróra csökkent. Az Egyesült Államokban az azbesztmentesítési program 241 millió euró többletköltséggel járt. A gazdaság lassulása és a pénzpiaci kockázatok miatt a Philips lassítja tavaly decemberben meghirdetett ötmilliárd eurós részvény-visszavásárlási programjának végrehajtását. A vállalat azt is közölte, hogy a negyedik negyedévben legalább 230 millió eurót szándékozik átszervezési célokra költeni.

Az orosz acélipar is megérzi a nehézségeket

A legnagyobb orosz acélgyártó vállalat, a Szeversztal a kereslet visszaesése miatt októberben 30 százalékkal kénytelen csökkenteni termelését oroszországi, egyesült államokbeli és olaszországi üzemeiben. A vállalat módosítani fogja ez évi eredmény-előrejelzését, és a létszám csökkentését is fontolóra veszik - jelentette be a vezetés. Az Alekszej Mordasov milliárdos többségi tulajdonában lévő Szeversztal ebben az évben 73 százalékot veszített piaci értékéből a rubelalapú moszkvai Micex tőzsdén, most 154 milliárd rubelt (5,9 milliárd dollár) ér. Az acélóriás szeptember 4-i prognózisában még azzal számolt, hogy a termelés az idén 31 százalékkal, 23 millió tonnára emelkedik, és az EBITDA-eredmény a tavalyi 3,68 milliárd után ebben az esztendőben 6,1 milliárd dollár lesz. Ezzel szemben a vállalatnak év végéig a hazai piacon legalább 25-30 százalékkal kell visszaszorítania termelését, az észak-amerikai divízió pedig a termeléscsökkentés következtében nullszaldós lesz. A második legnagyobb orosz acélgyártó, az Evraz Group szintén bejelentette, hogy "optimalizálja" eddigi terveit, a harmadik acélgyártó, a Magnyitogorszk máris 15 százalékkal fogta vissza termelését és mintegy háromezer fővel csökkenti a létszámot. Bajban van Oleg Deripaszka, a RusAl orosz alumíniumipari csoport többségi tulajdonosa is. A leggazdagabb orosz befektetési holdingja, a Basic Element tegnap bejelentette, hogy eladta a Hochtief német építőipari csoportban meglévő 9,99 százalékos pakettjét, hogy törleszteni tudja esedékessé váló fizetési kötelezettségeit. A RusAl önmagában 14 milliárd dollár adósságot halmozott fel, miután 4,5 milliárd hitelt vett föl nyugati bankoktól a Norilsk Nickel 25 százalékának megvételére. A kényszerű eladás ebben a hónapban már a második csapást jelenti Deripaszka számára: korábban már át kellett adnia hitelezőinek a Magna kanadai autóalkatrész-gyártóban meglévő 1,4 milliárd dollár értékű pakettjét. A Norilskban és a Strabag osztrák építőipari csoportban vásárolt érdekeltségeiktől azonban továbbra sem kívánnak megválni - közölte a Basic Element szóvivője. A Hochtief-pakettet a Commerzbank és az Allianz vette meg.

Későbbre tolódik az euró bevezetése Csehországban

A globális pénzügyi válság miatt a vártnál későbbre tolódhat az euró bevezetése Csehországban - jelentette be a központi bank elnöke egy vasárnapi televíziós műsorban. Zdenek Tuma (képünkön) úgy fogalmazott, hogy a pénzpiaci problémák pár hónapon belül mérséklődhetnek, ezt a cseh gazdaságnak ki kell várnia, a kérdés pedig a jövő év elején válhat újra aktuálissá. Prága eredetileg 2010-et jelölte meg céldátumként, ezt aztán elvetették, de a 2007-ben hivatalba lépett Topolánek-kormány nem tűzött ki hivatalos céldátumot. Az idén a 2012-es bevezetés terve is felmerült, de végül ez is vállalhatatlannak bizonyult. A gazdaság a jegybank szerint viszonylag stabil, de a növekedési ütem várhatóan jelentősen visszaesik: a tavalyi 6,6 százalék után 2009-ben már csak 3,6 százalékos növekedési ütemet prognosztizálnak. A pénzügyi tárca eredeti, 4,8 százalékos előrejelzését október elején 4 százalékra módosította, múlt héten pedig Eduard Janota pénzügyminiszter-helyettes már csak 3,6-3,8 százalékot említett. Janota vasárnapi interjújában azt is megemlítette, hogy a pénzügyi válság miatt a cseh légitársaság és a prágai repülőtér privatizációját is elhalaszthatják: a potenciális befektetőket ugyanis tőkehiány sújtja, a cseh kormány pedig jelentős bevételt remél a kiválóan teljesítő légikikötőtől. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter tegnap az uniós külügyminiszteri értekezlet előtt úgy nyilatkozott, nem bánja, hogy Csehország még nem tagja az euróövezetnek. A jegybankelnök szerint Csehországban nem képzelhető el a nyugat-európaihoz hasonló bankcsődsorozat, mert az ország pénzintézetei kevésbé vannak rászorulva arra, hogy kockázatos befektetési eszközök vásárlásával tegyenek szert nagyobb profitra. Tuma ugyanakkor elmondta: a központi bank hajlandó likviditási gondjai leküzdésében segítséget nyújtani a hazai bankszektornak. Augusztusban Csehország volt az első közép-európai ország, ahol kamatcsökkentésre került sor - 25 százalékponttal, 3,5 százalékra -, és a jegybank november 6-án esedékes ülésén újabb korrekciót várnak az elemzők.

Új listát készít a Forbes

A pénzügyi válság következtében új listát kénytelen összeállítani a legtehetősebb amerikaiakról a Forbes magazin. A 400 leggazdagabb teljes rangsorát - a szeptember 17-i elsőt követően - az újság október 27-én megjelenő számában hozzák nyilvánosságra. Változtatásra rögtön a lista elején szükség van, az elmúlt hónap során ugyanis az eddigi ezüstérmes, Warren Buffett, a Berkshire Hathaway Inc. első embere csaknem nyolcmilliárd dollárt keresett, így 58 milliárdos vagyonával megelőzte a másfél milliárdos veszteséget elkönyvelő, már "csupán" 55,5 milliárdot magáénak tudható, 15 éve listavezető Bill Gatest. Amerikában a legnagyobbat a Las Vegas Sands Corp. vezérigazgatója, Sheldon Adelson bukta, aki augusztus 29-e és október 1-je között nettó négymilliárd dollárt veszített pénzéből. Az orosz milliárdosokat sem kíméli a válság, olyannyira, hogy még Adelsonnál is rosszabbul járt az alumíniummágnás Oleg Deripaszka és a futballklub-tulajdonos Roman Abramovics, miután az orosz oligarchák több mint 230 milliárd dollárral lettek szegényebbek az elmúlt öt hónap során. A huszonöt leggazdagabb orosz május 19-e és október 6-a között vagyonának összesen 62 százalékát veszítette el. Legrosszabbul Vlagyimir Liszin járt, akinek a vas- és acélgyártó OAO Novolipetsk Steelben lévő, 85 százalékos részesedése 22 milliárd dollárt veszített értékéből. Ugyanígy az olajmágnások is bánkódhatnak, a Lukoil vezérigazgatója, Vagit Alekperov húszszázalékos részesedése például 19,5 milliárd dollár helyett már csupán 7,2 milliárdot ér, míg helyettese, Leonyid Fedun 8,4 milliárd helyett ma hárommilliárd értékű részvény - már csak viszonylag - boldog tulajdonosa. Ennek ellenére mindkét vezető úgy nyilatkozott, a jövőben is Lukoil-részvénybe fog fektetni. Van azonban, aki a válságból is profitál: Mihail Prohorov például hétmilliárd dollárért adta el áprilisban a Norilszk Nyikel 25 százalékos részesedését, új tulajdonosánál a papírok értéke azóta 13 milliárd dollárról 3,38 milliárdra zuhant.

A GE továbbra is hullámvölgyben

Tovább romlottak a General Electric Co. (GE), piaci értéke alapján az Egyesült Államok második legnagyobb vállalatának eredményei, sorozatban már harmadik negyedéve. A connecticuti óriás nyeresége 12 százalékkal, a tavalyi 5,11 milliárdról 4,48 milliárd dollárra esett vissza az idei harmadik negyedévben, a bevétel 47,2 milliárdról 42,5 milliárd dollárra csökkent, s mivel az év során már piaci értékének 46 százalékát veszítette el, a GE bejelentette, 2008-ra vonatkozó profit-előrejelzéseit is felülvizsgálja. A nyereség elsősorban az energiaipari és a technológiai szektor, valamint az NBC Universal bevételeiből származik, a válság legérzékenyebben a GE pénzügyekkel foglalkozó ágát, a GE Capitalt érintette. Ennek nyeresége ebben a negyedévben mintegy 33 százalékot esett. A cég október elején megerősítette pénztartalékait: Jeffrey Immelt vezérigazgató rendelkezésére 12 milliárd dollár értékben értékesítettek törzsrészvényeket, hárommilliárd dollár értékű elsőbbségi részvényt pedig Warren Buffett Berkshire Hathaway Inc.-je vásárolt meg. A GE helyzetét mérete és széles körű tevékenysége miatt a piac egyik meghatározó indikátorának tartják.

Gyenge év után még gyengébb vár Olaszországra

Stagnálni fog Olaszország gazdasága idén - jósolja a közgazdasági elemzéseket készítő ISAE legfrissebb jelentésében. A római intézet júliusban még az olasz gazdaság 0,4 százalékos növekedését prognosztizálta, a világgazdasági válság elmélyülése következtében ezt kényszerült most nullára módosítani. Az ISAE a 2009-es kilátásokat is lerontotta: az eddigi 0,7 százalék után már csupán 0,2 százalékos gazdasági növekedést várnak. A háztartások fogyasztása csaknem 0,3 százalékkal fog visszaesni idén, szemben a 2007-es 1,5 százalékos növekedéssel. Az elemzők legkorábban 2009 második felében számolnak érezhető változással, hosszú rehabilitációs folyamat eredményeként. Az intézet elemzése szerint az olasz államadósság a következő két évben biztosan nőni fog: 2008-ban a GDP 2,5 százalékát, míg egy évre rá 2,2 százalékát fogja kitenni. Szintén tegnap jelentették be, hogy - Európában harmadikként - az ország bankjainak megmentésére Olaszország is külön alapot hoz létre. A közgazdászok viszont a nagyvonalúság veszélyeire is felhívják a figyelmet: a kiadások növekedésével gyorsan megnőhet az államadósság, az EU-ban pedig a GDP 3 százaléka a határ.

Öt éve a legnagyobbat esett a német export

A német gazdaság 10,6 milliárd euró külkereskedelmi többletet könyvelhet el augusztusban - tette közzé a Destatis német statisztikai hivatal tegnap. Ez némileg elmarad a közgazdászok által várt 12 milliárd eurótól, s a júliusi 13,8 milliárd után jelentős visszaesés. A hetedik hónaphoz képest az import 2,5, az export pedig kellemetlen meglepetést okozva 0,5 százalékkal esett vissza. Év/éves összehasonlításban a kivitel 2,5 százalékkal csökkent, ami 2003 augusztusa óta a legnagyobb visszaesés. Öt éve Németország a világ legnagyobb áruexportőre a Reuters adatai szerint, az elmúlt év során például ezermilliárd euró értékben értékesített termékeket külföldön, ezért a globális kereslet visszaesésével Európa legnagyobb gazdasága igen nagy bajba kerülhet. A külkereskedelmi adatok láttán a közgazdászok már a gazdaság harmadik negyedéves adatainak napvilágra kerülése előtt is recessziót jósolnak, a GDP ugyanis valószínűleg a második negyedéves 0,5 százalékos mínusza után július és szeptember között is zsugorodott.

A továbbképző intézeteknek nem erőssége az oktatási erkölcs

Már változás- és válságmenedzsment vagy akár esélyegyenlőségi szakon is továbbtanulhatnak az érdeklődők a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Közgazdasági Továbbképző Intézetében (KTI).

Szorosabb EU-orosz együttműködés jöhet

Az EU októberben újrakezdi a partnerségi tárgyalásokat Oroszországgal, abban az esetben, ha Moszkva maradéktalanul visszahívja csapatait Grúziából - jelentette ki Francois Fillon francia miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal való találkozóját követően. A kétoldalú párbeszéd ugyanis a grúz-orosz konfliktus, valamint a dél-oszétiai háború miatt szünetel, ám Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és Nicholas Sarkozy béketerve értelmében az oroszok holnapig kötelesek a még Grúziában állomásozó csapatokat kivonni az ország területéről. Ezt követően pedig mintegy kétszáz uniós megfigyelő ügyel a biztonság fenntartására a régióban. A kétnapos találkozó során a környezetvédelem és az energiahatékonyság terén is együttműködési szerződést kötöttek, s az unió soros elnökségét ellátó Franciaország aktivizálódása az EU-orosz kapcsolatokra is jótékony hatással lehet. Oroszországnak pedig minden eddiginél nagyobb szüksége lehet az Európai Unióra - mondta el a Napinak Fraser Cameron, az EU-Oroszország központ vezetője budapesti látogatásán, a jelen gazdasági szituációval indokolva kijelentését. Az elmúlt évtizedben energia-nagyhatalomként felemelkedő Moszkva ugyanis az olajárak drasztikus csökkenésével visszaeső bevételek miatt rákényszerül Európa segítségére, s az energiainfrastruktúra továbbfejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges tőkét külföldi forrásokból lesz kénytelen megszerezni. Ez a kapcsolat ugyanakkor a kontinens számára is számos gazdasági előnnyel járhat, hiszen ezek a befektetések jelentős megtérülési rátával kecsegtetnek. A közösségnek viszont minél előbb egységes álláspontra kell helyezkednie, s közös politikát kell képviselnie Oroszországgal szemben, ez akár már a következő öt-tíz évben megvalósulhat - teszi hozzá Cameron. A szakértő egyébként Európa jövőjét illetően is optimista, s a kontinens megerősödését jósolja, amit többek között demográfiai adatokkal igazol: két évtizeden belül ugyanis a bővülő Európának a mai 500 millió helyett 720 millió lakosa lesz, míg Oroszországnak -, a negatív demográfiai folyamatok miatt a mai 140 millióval szemben csupán 120 millió.