- Milyen új szakokat választhatnak az érdeklődők?
- Idén huszonhét szakon indít szakirányú másoddiplomát nyújtó képzést a BCE KTI. Még engedélyeztetés alatt áll a változás- és válságmenedzsment szak, melynek keretein belül olyan szakemberek képzését vállaltuk, akik a vállalati profilváltásokat vagy a mind gyakoribb cégösszevonásokat, fúziókat levezénylik. Ezenkívül az országban elsőként indítunk esélyegyenlőségi szakot, ami az uniós tagságból eredő esélyegyenlőségi követelmények, az állandóan újratermelődő társadalmi hátrányok miatt vált szükségszerűvé. Egyre több vállalatnál ugyanis ma már vezetői szinten foglalkoznak a hátrányos helyzetű munkavállalókkal, mozgássérültekkel vagy a különféle egyenlőtlenségeknek tulajdonítható kedvezőtlen munkavállalási lehetőségekkel.
- Hogyan változik a központ képzési kínálata?
- A képzések kialakításánál a jövőbeli szakmai struktúrának kell megfelelnünk, az intézet így folyamatosan figyeli a gazdaság mozgásait, s igyekszünk ehhez minél jobban alkalmazkodni. Az érdekérvényesítési vagy a vagyonfelügyeleti szak például olyan szakembereket képez, akik pár évvel korábban még hiányoztak a munkaerőpiacról. Az utóbbi ötletét hat éve vetettük fel először, az 1/2006-os kormányrendelet pedig már előírja, hogy csak az a cég végezhet felszámolást, amelyiknek ilyen szakértője van. Ez a fajta előre gondolkodás azonban nem mindig könnyű és hálás feladat. Például mikor először hirdettük meg a lobbiszakot, a félreértések, előítéletek miatt csaknem kiátkoztak. Európához közeledve aztán már természetes volt, hogy a legkülönbözőbb érdekérvényesítési szinteken vannak lobbisták, ma már van lobbitörvény, lobbiszövetség.
- Hogyan változik a szakképzés iránti kereslet?
- Vannak a klasszikus alapszakjaink, melyek iránt minden évben nagy az érdeklődés, hiszen ezek minden ágazatban szükséges és felhasználható ismeretet nyújtanak - ilyen például a pénzügy, marketing vagy a vezetésszervezés. A nem állandó szakok éppen újdonságuk miatt keresettek, ide tartozik az esélyegyenlőségi képzés is. Vannak olyanok is, melyeket idén meg sem hirdetünk, hiszen most nincs rájuk kereslet, a 32 akkreditált szakból így ebben a tanévben 27 indul. Az igényeket ugyanakkor nagyon nehéz felmérni, s a jelentkezők száma képzésenként eltérő. Olyan eset is előfordult, hogy pár hetes eltolódással két alapszakot is indítottunk ugyanabban a témában, akkora volt az érdeklődés, ám ennek ellenére sem akartuk feladni a kiscsoportos jelleget.
- A mindinkább telítődő továbbképzési piacon hogyan toborozzák a hallgatókat?
- A továbbképzésben nincs olyan verseny, mint amilyen a furcsán alakult felsőoktatási kultúra miatt a főiskolákon és egyetemeken, a nappali oktatás piacán ma észlelhető. Ráadásul továbbképző intézet sincs még egy ebben a témában. Persze sok, az én szóhasználatomban "sarki képezdének" hívott intézet létezik, ám ezek komoly képzést nem nyújtanak. Ezzel szemben a KTI keresett tudást kínál, a nálunk végzettek megtalálják helyüket a munkaerőpiacon, őket nem fenyegeti a munkanélküliség réme.
- Hogyan néz ki az oktatási struktúra?
- A szakirányú másoddiplomás képzés nem tömegképzés, általában 30-35, maximum 40 fős évfolyamok indulnak. Ezzel egyrészt a munkaerőpiac telítődésének akarjuk elejét venni, másrészt az órák interaktivitását szeretnénk biztosítani. Szakonként átlagosan húsz tárgy van, melyet negyven-ötven oktató tanít, ezek fele a BCE tanára, másik fele külsős szakember, de igyekszünk minél több külföldi professzort is hívni.
- Milyen kihívásokkal szembesül az intézet?
- A képzések önfenntartóak s az intézmény is az, így mindent a költségtérítésből kell kigazdálkodnunk - ez nem baj, csak tény. Másik dolog, hogy a felsőoktatási intézmények és a különféle kurzusokat nyújtó intézetek között nincs oktatási erkölcs. Amikor mi fáradságos munkával összeállítunk és meghirdetünk egy képzést, ezt alapul véve és mintaként felhasználva más egyetemek és képezdék is meghirdetik azt, sőt, sokszor még a tanárainkat is megpróbálják átcsábítani.
Szerencsi Ágnes