Szerencsi Ágnes

Orosz válságcenzúra?

A hivatalok után már a legfőbb ügyészség is felvette a harcot a bankokat érő "médiatámadások" ellen Oroszországban - számol be a Kommerszant. Jurij Csajka főügyész arra utasította a helyi ügyészségeket, hogy vizsgálják meg az újságokban vagy az interneten megjelenő, pénzintézetekkel kapcsolatos fizetett írásokat, mert azok gyakran a bankok rossz hírét keltik, félrevezetik a betéteseket, s akár tömeges pénzkivonást idézhetnek elő. A hivatal szerint ez történt a szverdlovszki körzetben is, ahol az URA.ru hírügynökség nyíltan beszámolt írásában a területi bankok problémájáról, ezért a főszerkesztőnek egyórás "kihallgatáson" kellett megjelennie, ahol arról faggatták, milyen eszközökkel szerzett információt a bankok pénzügyi helyzetéről. A legfőbb ügyészség cáfolja, hogy cenzúráról lenne szó, mindössze "az információk pontosságát" kívánják ellenőrizni. A média a legkiválóbb eszköz, hogy a válságot is felhasználva a bankok keresztbe tegyenek riválisaiknak - véli Alekszej Szimonov, az ország sajtószabadságát figyelő Glasznoszty Védelem Alapítvány vezetője. Emlékezetes, hogy Mihail Fridman 2004-ben helyreigazítási pert nyert a Kommerszant ellen, a betétesek ugyanis az egyik cikk hatására megrohanták a milliárdos kezében lévő Alfa Bankot. (Az újság közölte a helyreigazítást, igaz, fejjel lefelé.) Az állami csatornák ma gyakran egyszerűen kihagyják a piaci híreket, ha a tőzsde éppen lejtmenetben van, a bankokat támadó hírek ugyanakkor sms-ben vagy e-mailben terjednek. A televíziós adásokból az "összeomlás" és a "pénzügyi válság" szavakat is kitiltották, de a pénzintézetek előtt gyűrűző sorokat ábrázoló felvételek is eltűntek a képernyőről - részletezi az orosz helyzetet Vlagyimir Varfolomejev, az Ekho Moszkvi rádió főszerkesztője. Az ellenőrzés fontosságára maga Dmitrij Medvegyev elnök hívta fel a végrehajtó hatalom figyelmét. Sok folyamatot a média befolyásol, így óriási jelentősége van a pontosságnak, a tapintatosságnak és az igazságnak. Oroszország stabil állam, nincs szükség rá, hogy visszatérjünk az 1990-es évek erőszakos bánásmódjához - tette hozzá az elnök Jurij Csajka, Rasid Nurgalijev belügyminiszter és Alekszandr Bortnyikov, az orosz titkosszolgálat (FSZB) vezetőjének társaságában.

Bulgária nem szorul külföldi segítségre

Bulgária bankrendszere kellőképpen likvid, a pénzintézetek megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, így 2009-ben is erős növekedés várható - állítja Plamen Oresarszki pénzügyminiszter, miközben a világ legtöbb állama a pénzpiaci válság hatásait nyögi. A mezőgazdasági rekordtermésnek köszönhetően idén 6,9 százalékkal is bővülhet a bolgár gazdaság, a központi bank pedig 12 milliárd leva tartalékkal rendelkezik, ám a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 24 százaléka körül alakul, a befektetések csak a harmadik negyedévben 48 százalékkal estek vissza, az infláció éves mértéke pedig 10 százalék feletti. Októberben a Standard & Poor's és a Fitch BBB-re minősítette le az ország hosszú távú adósosztályzatát, az iparosszövetség pedig a jövő évi költségvetés felülbírálatát és a növekedési kilátások 4,7 százalékos mértékének 2 százalékra mérséklését követeli. A bolgár értéktőzsde, a Sofix az elmúlt évben 20 milliárd levát, értékének mintegy kétharmadát elvesztette, a tavaly októberi 2000 körüli érték helyett ma nem sokkal 300 pont felett áll. A közvetlen külföldi beruházások összege 2008 első kilenc hónapjában 3659,8 millió eurót tett ki, szemben a tavalyi 4715,2 millió euróval. Igaz, IMF-hitelre nem szorulnak, miután november 18-án a pénzügyminiszter megállapodott a Világbank alá tartozó Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD) két, összesen 140 millió euró összegű kölcsönről. Bulgária 101,7 millió eurót kap az oktatásügy, az egészségügy és a szociális szektor reformjára, a másik kölcsönnel a gyermekgondozást támogatják, illetve a különböző szervezetek közti együttműködést és az uniós források lehívását segítik. A munkanélküliség 5,4 százalékos Bulgáriában, s a válság ellenére jövőre sem számítanak számottevő növekedésére, 7 százalékot prognosztizálnak. Emilia Maszlarova munkaügyi és szociális miniszter szerint az építőipar, a szolgáltató szektor és gépipar is munkaerőhiánnyal küzd, így a válság miatt állásukat vesztett, külföldről hazatérő munkások el tudnak helyezkedni az országban. A legtöbb visszatérőt Spanyolországból és Görögországból várják, ahol az elmúlt hónapokban 3, illetve 19 százalékkal nőtt az állástalanok száma.

Dobogós Oroszország - az infláció terén

A világ tizenegy legnagyobb gazdasága közül Oroszországban volt a legmagasabb szeptemberben az infláció - közölte a Roszstat statisztikai hivatal az IMF, az OECD és a nemzeti statisztikai hivatalok adatainak összevetése után. A pénzromlás év/éves bázison elérte a 15 százalékot, míg az ezüstérmes Indiában "csupán" 9,8, a harmadik helyezett Nagy-Britanniában pedig 5,2 százalék volt ez az érték. A sort az Egyesült Államok és Kanada folytatja. A kilátásokat mérlegelve az orosz kormány optimista: jövőre 7,5-8,5 százalékot prognosztizál, a Világbank november eleji jelentésében azonban azt jósolja, 2009-ben is legalább 12 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. A GDP-növekedést tekintve 7,5 százalékkal szintén dobogós Moszkva, csak India előzi meg, 7,9 százalékkal. Brazília a harmadik a sorban 6,1 százalékkal, a listát Olaszország zárja 0,1 százalékos gazdasági növekedéssel. A statisztikák szerint a munkanélküliség a nyolcadik hónapban Franciaországban volt a legmagasabb, 7,9 százalék, Németországban 7,1, az Egyesült Államokban pedig 6,1 százalék volt az állástalanok aránya, Oroszország 6 százalékos rátájával a középmezőnybe tartozik (Brazíliából, Indiából és Kínából nem érkezett adat).

Václav Klaus az EU legnagyobb ellensége

Prágai provokatőrnek és a szabad piac old-school bajnokának nevezi Václav Klaust a The Sunday Times a cseh államfőről készült összeállításában. A vezető brit lap az unió soros elnökségét januárban átvevő ország első emberének EU-hoz fűződő viszonyát és nyilatkozatait is nagyító alá vette. A múlt hónapban Klaus jelentéktelennek nevezte az EU-elnökséget, a EU jelenlegi helyzetét pedig az 1938-as állapotokhoz hasonlította. Egy másik alkalommal arra figyelmeztette népét, hogy az unió akkora veszélyt jelent az ország számára, mint az egykori Szovjetunió. A lisszaboni szerződés ír elutasítása után pedig annyit jegyzett meg: a csehek osztják az írek véleményét. Bár EU-szkeptikus nyilatkozatai már megszokottak, Michael Martin külügyminiszter ezúttal iparkodott megjegyezni: az elnök EU-val kapcsolatos nyilatkozatai nem tükrözik a kormány véleményét. Mirek Topolánek miniszterelnök ugyanakkor úgy fogalmazott, ő tiszteli Klaus véleményét, és saját álláspontja is csak kevéssé tér el attól. A közgazdász végzettségű Klaus az 1989-es bársonyos forradalmat követően lépett politikai pályára. 1989. decemberétől pénzügyminiszter, a Demokratikus Polgári Párt (ODS) alapítója, 2002-ig az ODS elnöke, 2003 márciusától köztársasági elnök, az államfői bársonyszékben régi ellenfelét, Václav Havelt váltotta. Köztársasági elnökként Klaus gyakran vétóz meg törvényeket, habár erre nincs korlátlan hatalma. Többek közt elutasította az azonos nemű párok együttélését jogilag is legalizáló, regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, mondván, az veszélyt jelent a cseh társadalomra. Hevesen ellenzi a zöldek mozgalmát, azt állítva, hogy a globális felmelegedés nem az emberi tevékenység következménye, elméletét kifejtő könyvét számos nyelvre lefordították. Klaus kiváló kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, 1997-ben az orosz kultúra csehországi terjesztéséért Puskin-érmet is kapott. A 67. életévét idén betöltő államfő a kezdetektől fogva ellenezte Csehország EU-tagságát, megvétózta a lisszaboni szerződést, s pártját is a nemre buzdítja. Klaus a szabad piac híve, s a szakértők szerint a cseh elnökséggel az ideológiák harca is kezdetét veheti az újító és a konzervatív modellt képviselő országok (például Németország és Franciaország) között.

Pesszimista gazdaság, derűlátó fogyasztók

Nem osztják a fogyasztók az üzleti szféra pesszimizmusát - derül ki a héten nyilvánosságra hozott nemzeti bizalmi mutatókból. Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a befektetők bizalma 16 éve nem látott mélypontra, az októberi 90,2-ről 85,8 pontra zuhant novemberben, csakúgy, mint az ezüstérmes Franciaországban, ahol a befektetők bizalma a korábbi 87-ről 80 pontra csökkent. A borúlátást mindenhol a megrendelések visszaesése, a termelés kényszerű visszafogása és a negatív kilátások indokolják. A gazdasági élet szereplői Olaszországban is pesszimisták: a kontinens negyedik legnagyobb gazdaságában novemberben 15 éves mélypontra, 76,9-ről 72,2 pontra csökkent a bizalmi mutató, mivel az ország a harmadik negyedévi eredményei alapján az elmúlt hét évben negyedik alkalommal került recesszióba. Ezzel szemben a háztartások bizakodónak tűnnek, amit többnyire a visszaeső olajárak következtében csökkenő inflációval indokolnak az elemzők. A francia háztartások bizalma hathavi csúcsra, az októberi mínusz 46-ról mínusz 43-ra javult, a német fogyasztók GfK-indexének decemberre vonatkozó kilátásait összegző mutató 1,9 pontról 2,2 pontra növekedett, a javulást itt az iparban dolgozók sikeres bértárgyalásai is indokolják. A sorból kilóg Olaszország, ahol sorozatban második hónapja csökken a fogyasztói bizalom: az októberi 102,2 után novemberben 100,4 ponton állt, a borúlátást Itáliában elsősorban munkaerő-piaci félelmek táplálják. Az Egyesült Államokban is folytatódott a hangulat romlása: a Michigani Egyetem indexe az októberi 57,6-ről 55,3 pontra esett, amiben szintén meghatározó szerepe van a munkahely elvesztésétől való félelemnek. Tavaly az index átlaga még 85,6 volt.

Csökkennek Magyarország CDS-piaci felárai

Csökken a magyar szuverén adósi nem fizetővé válásra szóló határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása a londoni adósságpiacon - írta tegnap londoni elemzőkre hivatkozva az MTI-Eco. Az elmúlt hetek leminősítései következtében az egész európai feltörekvő térség CDS-árazásai emelkedtek, a CMA DataVision adósságpiac-figyelő cég adatai szerint az irányadó ötéves futamidőre a magyarországi adósságpiaci biztosítási tranzakciók ára a múlt hét közepén 4,933 százalékos havi csúcsra nőtt. A tegnapi kereskedésben 4,252 százalékra enyhült a magyar CDS-árazás, ami az októberi csúcsszintnél csaknem 1,8 százalékponttal kisebb. A CMA DataVision visszamenőleges adatai szerint e CDS-ügyletek ára szeptember 29-én még 1,71 százalék volt a piacon lévő magyar adósság esetében, október közepén már az 5 százalékot is meghaladta, csúcspontját pedig október 24-én érte el, 6,05 százalékkal. Onnan ütemesen csökkenni kezdett a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank 25 milliárd dolláros pénzügyi védőhálójának hatására, majd a novemberben bejelentett hitelminősítői osztályzatrontások után egy ideig újból szélesedett a felár.

Diszkriminatív a MÁV kedvezménye

December 1-jétől szünetelteti életkorhoz kötött, 20 százalékos kedvezményét a MÁV-Start Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel tegnap. A kedvezményre eddig az 55. életkorukat betöltött nők és a 60. életévüket betöltött férfiak voltak jogosultak, ám az Európai Unió a rendelkezést a közösség alapszabályaival ellentétesnek nyilvánította, mivel az a nők és férfiak közötti, életkor szerinti diszkriminációt jelent. Szüneteltetése - a jogharmonizáción túl - jelentős költségmegtakarítást jelent a vállalatnak, s addig érvényes, míg az uniós szabályozás érvényben marad. Az életkorhoz kötött kedvezményt november 30-áig még igénybe lehet venni, elővételben megváltható a kedvezményes menetjegy, amely az érvénytartamon belül felhasználható - áll a társaság honlapján. A MÁV-Start Zrt. továbbra is ajánlja a Start Klub kártyát, mely fél évre - életkortól függően - 14 900-34 900 forintba kerül, s 50 százalékkal olcsóbb utazást tesz lehetővé.

Még nem látszik a szállítás visszaesése a statisztikában

Öt százalékkal, 258 millió tonnára nőtt a szállított áruk tömege az idei év első kilenc hónapjában 2007-hez képest - jelentette tegnap a KSH. Ez belföldi viszonylatban hat-, nemzetközi viszonylatban egyszázalékos növekedés. A közúti szállítás volumene 7,5, a belvízi és a csővezetékes 2 százalékkal bővült, ezzel szemben a vasúti szállításé 3 százalékkal csökkent. Az áruk 75 százalékát közúton, 25 százalékát vasúton szállították - belföldön a két alágazat részesedése 97 százalékot tett ki. A helyközi személyszállításban az utasok száma 3 százalékkal nőtt, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 4 százalékkal visszaesett. Az utasok száma alapján 79 százalékos részesedéssel az autóbusz-forgalom, a nemzetközi szállításban 58 százalékkal a légi közlekedés vezet, utóbbi esetben a vasút részesedése 26, az autóbuszé 16 százalék. A ferihegyi repülőtér 49 ezer tonnányi áruforgalmat bonyolított, két százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A főváros légikikötője 74 országgal összesen 6,6 millió fős utasforgalmat bonyolított. Az első három negyedévben 138 ezer gépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba, ami 7 százalékos visszaesést jelent.

Nem mernek költeni az amerikaiak

Az amerikai háztartások fogyasztása a szeptemberi 0,3 százalékos mérséklődést követően egy százalékkal csökkent októberben, ez 2001 óta a legjelentősebb visszaesés, a harmadik negyedévben 2007-hez képest 28 éve nem tapasztalt arányú, 3,7 százalékos volt a csökkenés. A borúlátást indokolja a tartós fogyasztási cikkek megrendelésének nagyarányú visszaesése is, ennek mértéke októberben a várt 3 százalék helyett rekordmértékben, 6,2 százalékkal csökkent. Az elmúlt 26 év legnagyobb veszteségét szenvedte el a kézműipar, az autóeladások pedig - 10,6 millió darabbal - az 1991. áprilisi szintre estek vissza. A kiskereskedők az idén a november-decemberi ünnepi szezonban sem számolnak jelentős fellendüléssel, pedig tradicionálisan ez a két hónap biztosítja éves bevételük csaknem egyharmadát. Az új ingatlanok eladása 17 éves mélypontra süllyedt októberben, a vásárlások a hitelek hiánya miatt 5,3 százalékkal estek. Több mint negyed százada a legnagyobb zuhanását produkálta a chicagói beszerzési menedzserindex (ISM), az októberi 37,8-ről 33,8-re, ami a feldolgozóipar további visszaesését valószínűsíti.