Prágai provokatőrnek és a szabad piac old-school bajnokának nevezi Václav Klaust a The Sunday Times a cseh államfőről készült összeállításában. A vezető brit lap az unió soros elnökségét januárban átvevő ország első emberének EU-hoz fűződő viszonyát és nyilatkozatait is nagyító alá vette.
A múlt hónapban Klaus jelentéktelennek nevezte az EU-elnökséget, a EU jelenlegi helyzetét pedig az 1938-as állapotokhoz hasonlította. Egy másik alkalommal arra figyelmeztette népét, hogy az unió akkora veszélyt jelent az ország számára, mint az egykori Szovjetunió. A lisszaboni szerződés ír elutasítása után pedig annyit jegyzett meg: a csehek osztják az írek véleményét. Bár EU-szkeptikus nyilatkozatai már megszokottak, Michael Martin külügyminiszter ezúttal iparkodott megjegyezni: az elnök EU-val kapcsolatos nyilatkozatai nem tükrözik a kormány véleményét. Mirek Topolánek miniszterelnök ugyanakkor úgy fogalmazott, ő tiszteli Klaus véleményét, és saját álláspontja is csak kevéssé tér el attól.
A közgazdász végzettségű Klaus az 1989-es bársonyos forradalmat követően lépett politikai pályára. 1989. decemberétől pénzügyminiszter, a Demokratikus Polgári Párt (ODS) alapítója, 2002-ig az ODS elnöke, 2003 márciusától köztársasági elnök, az államfői bársonyszékben régi ellenfelét, Václav Havelt váltotta.
Köztársasági elnökként Klaus gyakran vétóz meg törvényeket, habár erre nincs korlátlan hatalma. Többek közt elutasította az azonos nemű párok együttélését jogilag is legalizáló, regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, mondván, az veszélyt jelent a cseh társadalomra. Hevesen ellenzi a zöldek mozgalmát, azt állítva, hogy a globális felmelegedés nem az emberi tevékenység következménye, elméletét kifejtő könyvét számos nyelvre lefordították. Klaus kiváló kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, 1997-ben az orosz kultúra csehországi terjesztéséért Puskin-érmet is kapott.
A 67. életévét idén betöltő államfő a kezdetektől fogva ellenezte Csehország EU-tagságát, megvétózta a lisszaboni szerződést, s pártját is a nemre buzdítja. Klaus a szabad piac híve, s a szakértők szerint a cseh elnökséggel az ideológiák harca is kezdetét veheti az újító és a konzervatív modellt képviselő országok (például Németország és Franciaország) között.
