Szerencsi Ágnes

Válságban hízik a McDonald's

A gazdasági válság nagy nyertese lehet a McDonald's: a világ legnagyobb gyorsétteremlánca januárban év/éves összehasonlításban 7,1 százalékkal tudta növelni forgalmát, jócskán meghaladva az elemzők által prognosztizált 4,1 százalékot. A legalább 13 hónapja üzemelő amerikai éttermek forgalma 5,4, az európaiaké 7,1, az ázsiai és csendes-óceáni régióban lévő egységeké pedig 10,2 százalékkal nőtt. A vállalat elsősorban a legolcsóbb termékek iránt megnövekedett kereslettel magyarázza a sikert, hiszen a bizonytalan gazdasági helyzetben egydolláros menüt kínál és kevesebbet kér a kávéért, mint a Starbucks. A sokáig trendi utóbbi lánc forgalmában igen látványos is a visszaesés: az elmúlt negyedévben a legalább egy éve meglévő amerikai üzletek 10 százalékkal teljesítettek rosszabbul az egy évvel ezelőttihez képest, globális szinten 5,5 százalékos a mérséklődés. A száz országban naponta 52 millió embert kiszolgáló McDonald's idén kávékülönlegességekkel kívánja szélesíteni kínálatát, ettől évente akár egymilliárd dolláros forgalombővülést vár. A recesszió ugyanakkor óvatosságra int, s a koncepció tesztelése is visszás eredményeket hozott, az újítást ellenzők pedig amiatt aggódnak, hogy az új termék majd a hamburgerekről vonja el a figyelmet. A legnagyobb versenytársak pedig éppen ezen a fronton próbálják felvenni a harcot: a Wendy's és a Starbucks is új menüvel készül, s a jövőben a forgalom jelentős részét kitevő reggeliztetésre összpontosítanak. A Starbucks épp tegnap jelentette be, hogy márciustól 3,95 dollárért is kínál majd reggeli menüt.

Jól teljesít, de óvatos a Barclays

A vártnál is jobb eredményeket hozott a második félév a Barclaysnek. A mérlegfőösszege alapján harmadik legnagyobb brit pénzintézet a második félévben 2,66 milliárd font nettó nyereséget könyvelhetett el, ami 49 százalékkal jobb, mint 2007 hasonló időszakának eredménye. A bank 2008-ra 6,1 milliárd fontos adózás előtti profitot jelentett, mely ugyan elmarad a 2007-es 7,1 milliárdtól, ám meghaladja az elemzők által várt 5,8 milliárdot. A nettó nyereség 2008-ban 4,38 milliárd font lett, vagyis részvényenként 57,5 penny, szemben a 3,8 milliárdos prognózissal. A leírások 8,1 milliárd fontot tettek ki tavaly, idén ennél kevesebbet várnak. Az eredményeket a bank javarészt a Lehman Brothers eszközeinek szeptemberi megvásárlásából és a biztosítási üzletág eladásából származó bevételekkel magyarázza. A Barclays azonban a pozitív adatok ellenére is óvatos marad, s 2009-re komoly lassulással számol, ezért a bank által fizetett bónuszok értékét mintegy felére csökkenti, s nem módosít az összesen 4500 dolgozót érintő leépítési tervein sem. A pénzintézet továbbra sem kér az 50 milliárd fontos brit bankmentő csomagból, igaz, jelentős részesedést volt kénytelen eladni közel- és távol-keleti befektetőknek.

Csődbe mehet az Obama ruháit tervező divatház

Hiába viselte Obama elnöki kampánya során végig a chicagói divatház öltönyeit, a világgazdasági válságnak betudható drasztikus kereslet-visszaesés miatt az 1887-ben alapított Hartmarx január végén mégis kénytelen volt csődvédelmi kérelmet benyújtani.

Csődbe mehet az Obama ruháit tervező divatház

Hiába viselte Obama elnöki kampánya során végig a chicagói divatház öltönyeit, a világgazdasági válságnak betudható drasztikus kereslet-visszaesés miatt az 1887-ben alapított Hartmarx január végén mégis kénytelen volt csődvédelmi kérelmet benyújtani. Obama ruhatára pedig óriási népszerűségnek örvend a tengerentúlon, sokak szerint az elnök stílusának szolidsága, visszafogott eleganciája is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok új vezetője megnyerte az állampolgárok rokonszenvét. Obama tudatosan ebbe az irányba építkezik tovább, így korábban nyíltan visszautasította az ismert divattervezők és a korábbi tíz elnököt öltöztető Brook Brothers ajánlatait is. Az 1500 dolláros áron kínált kétgombos tengerészkék öltöny, melyet az elnök a denveri demokrata konvención viselt, kultuszruházattá vált, olyannyira, hogy még a divatházat vezető Homi Patel is vásárolt belőle - egyszerre négy darabot, az elnöki modelleket tartalmazó kollekciót pedig tavasszal tervezték piacra dobni. Obama beiktatásán, az elnöki bálon és számos diplomáciai esemény során viselte a Hartmarx ruhadarabjait, a cég január végére ennek ellenére csőd közeli helyzetbe került és 500 millió dollár adósságot halmozott fel. Ez a ruházati luxuscikkek forgalmának alakulását szemügyre véve korántsem meglepő, hiszen a MasterCard felmérése szerint 2008 decemberében év/éves bázison 27,6 százalékkal esett vissza az ágazat, amit elsősorban a válság következtében megcsappanó kereslettel magyaráznak. Valószínű azonban, hogy nem ennek tudható be, hogy a First Lady is a kevéssé ismert tervezőket részesíti előnyben ruhatára összeállításakor, s gyakran visel tömegmárkás ruhákat is. Michelle Obamát már férje választási kampánya során az amerikai divat nagykövetének titulálták, aminek jogosságát az is alátámasztja, hogy a Vanity Fair magazin 2007-ben és 2008-ban is a világ tíz legjobban öltözött embere közé választotta.

Kétszer bukott a volt férj a Madoff-csaláson

Egy amerikai ügyvéd 2,7 millió dollárt bukott "pluszban" a tavaly év végén leleplezett Bernard Madoff csalási ügyében, amelynek során a piramisjátékot folytató Wall Street-i üzletember összesen 50 milliárd dollárral károsította meg cége ügyfeleit. Steven Simkin feleségével együtt 5,4 millió dollárt fektetett be Madoff vállalkozásába, majd 2006-os válásuknál ennek rá eső részét, 2,7 millió dollárt készpénzben kifizetett feleségének. Most azzal az indokkal akarja megtámadni a válási szerződést, hogy volt élete párja a papírok értéktelen volta miatt jogtalanul jutott a pénzhez. Szakértők szerint akkor van esélye, ha bizonyítani tudja, hogy a Madoff cégével kötött üzlet ötlete nem tőle származott, s nem volt tudomása róla, hogy az értékpapírok értéktelenek. Madoff ügye tovább dagad: a megrövidített magánszemélyek március 4-ig, az intézményi hitelezők pedig július 2-ig nyújthatnak be keresetet a bíróságon, így még tovább bővülhet a felperesek már jelenleg is több ezer fős tábora. Irving Picard csődbiztosnak idáig 946,4 millió dollárt sikerült szereznie a bedőlt brókercég egykori ügyfeleinek kártérítésére, ám a nyilvánosságra hozott beragadt követelések együttes értéke már most több mint 20 milliárd dollár. Az is kiderült, hogy Harry Marcopolos értékpapír-piaci csődügyekkel foglalkozó nyomozó az elmúlt tíz évben folyamatosan jelezte az amerikai tőzsdefelügyeletnél a piramisjáték gyanúját, ám a SEC figyelmen kívül hagyta figyelmeztetéseit.

Jegyben járnak a jegyirodák

Még a héten bejelentheti egyesülési szándékát a Ticketmaster jegyiroda és a világ legnagyobb koncertszervező cége, a Live Nation - értesült a Reuters. A Magyarországon is jelen lévő két vállalat fúziójával a világ legnagyobb zeneipari vállalata jönne létre, amelynek piaci értéke több mint 700 millió dollár. A valószínűleg Live Nation Ticketmaster nevet kapó új társaság több mint 200 világhírű előadó, így Madonna, Jay-Z vagy Christina Aguilera koncertjeit menedzselné. A Live Nation számára különösen nagy siker lenne a megállapodás, hiszen hosszú ideje igyekszik diverzifikálni tevékenységét. Tavalyi forgalmában épp a jegyeladás gyengélkedése okozott kiesést. A megbeszélések előrehaladott állapotban vannak, a megegyezés ennek ellenére korántsem vehető biztosra, hiszen fontos sarokpontokról, például a vállalat irányításáról még nem sikerült megállapodni. Az ügylethez a versenyhatóságoknak és az iparág többi képviselőjének is lesz még egy-két szava, az összefonódás versenykorlátozó hatásait alapos vizsgálatnak fogják alávetni. A válság ellenére az ágazat szereplői optimisták: a popsztárok rajongóinak nem lanyhuló érdeklődésében bízva idén tízszázalékos forgalomnövekedésre számítanak.

Filmgyártásra váltják az autógyártást

A világgazdasági válság következtében hanyatlásnak indult autóipar helyett a filmgyártás lehet Michigan állam egyik fontos munkaadója a jövőben. Az Egyesült Államok északkeleti részén fekvő tagállam kormánya adóhitelekkel támogatja egy 54 millió dollárból felépülő filmgyár kialakítását az egyik bezárásra ítélt General Motors-üzem helyén. A filmgyár 3600 új állást teremt a térségben. Michigan több éve próbálja az államba csalogatni a hollywoodi filmstúdiókat, különböző kedvezményeket nyújt, például azok a produkciók, amelyek készítése során legalább 50 ezer dollárt költenek el a térségben, kiadásaik 40 százalékának visszatérítésére számíthatnak. Egyes filmgyártókat sikerült megnyerniük: így például itt készült a tavalyi év egyik legjobbjának tartott, Clint Eastwood nevével fémjelzett film, a Gran Torino. Ezt a mozit eredetileg Minnesotában akarták forgatni. A filmgyártás finanszírozására szakmai segítséggel pénzügyi alapot gründolnak, amelybe 100 millió dollárt akarnak összegyűjteni magánbefektetőktől. Ugyanakkor az új iparág meghonosítása valószínűleg csak hosszabb távon fejtheti ki áldásos munkahelyteremtő hatását, szakértők szerint ugyanis a válság következtében a filmforgalmazás is bevételkieséssel küzd, ezért a filmkészítők is kénytelenek visszafogni büdzséjüket. A tervek sikere mellett szól viszont, hogy az amerikai filmgyártás tradicionális központjának számító Kalifornia nem tud a michiganihez hasonló kedvezményeket nyújtani.

A fehéroroszokat édesgeti Moszkva

Rekordot döntött tavaly az orosz-belorusz kereskedelem, amelynek értéke meghaladta a 34 milliárd dollárt - idézi Vlagyimir Putyint az Itar-TASZSZ hírügynökség. Az orosz miniszterelnök a két ország közti együttműködés szorosabbra fűzését, az integrációból származó előnyök kihasználását és a közös kereskedelem fejlesztését sürgeti, ami a gazdasági válság hatásainak kezelése miatt rendkívül fontos. Oroszország tavaly novemberben egyezett meg egy kétmilliárd dolláros hitel nyújtásáról Fehéroroszországgal, melyet Moszkva 15 évre, háromszázalékos kamattal biztosít. Ennek első fele tavaly novemberben megérkezett, a második fele - némi késéssel - februárra várható. A két ország 1998 óta gazdasági unióra kíván lépni, ám a megállapodást véglegesíteni hivatott legfelsőbb államtanácsi találkozót tavaly év végén kétszer is elhalasztották. A két fél közül Moszkva sürgeti jobban az együttműködést, a hitelen felül a 4,9 milliárd rubel költségvetésű uniós büdzséből a nagyobb részt, 3,2 milliárd rubelt is a Kreml fizeti. Továbbra is kérdés azonban, hogy Fehéroroszország miként fizet majd az orosz segítségért. Szergej Szidorszkij belorusz miniszterelnök mindenesetre támogatja a két ország és Kazahsztán közti vámunió ötletét, de további gazdasági engedményekre is hajlandónak mutatkozik, s például nem zárja ki a rubel egységes használatát sem. Alekszandr Lukasenko és Putyin a héten tárgyal Moszkvában a kérdésről.

A mezőgazdasági termelés miatt aggódnak Prágában

Az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelést illetően a sereghajtók közé tartozik a Cseh Köztársaság az Európai Unión belül - derül ki a Jan Veleba, a cseh mezőgazdasági kamara elnöke által múlt héten ismertetett uniós jelentésből. A tanulmány adatai alapján csak a balti államok és Szlovákia kapott rosszabb osztályzatot Prágánál, igaz, a jelentés még 2006-ban készült, így a 2007 elején csatlakozó Bulgária és Románia nem is szerepel benne. Három év távlatából is relevánsak az adatok - állítja Veleba, amelyek alapján a hektáronkénti cseh termelés a finnországinak csupán a fele, az olaszországinak harmada, a belgának pedig egyötöde. A termelés fokozható lenne, ám gondot okoz, hogy a növekvő import és az alacsony felvásárlási árak miatt nincs biztosítva az eladás. Az országba érkező külföldi áruk mennyisége miatt egyébként a cseh termelők évek óta panaszkodnak, például az importált tejtermékek mennyisége az elmúlt öt évben meghétszereződött, arányuk jelenleg 27 százalék. A felvásárlási ár - a németek 0,31, az osztrákok 0,4 eurójával szemben - Csehországban 0,2 euró körül alakul, ami gyakran még a költségek fedezésére sem elegendő, ez pedig komoly feszültségekhez vezet az ágazaton belül, a gazdák elkeseredettségükben a demonstrációkat és megmozdulásokat sem tartják kizártnak. Csehország más ágazatokban is kihívásokkal küszködik: az import miatt a sertéstenyésztés már szinte teljesen csődbe ment, az egy főre jutó marhahústermelés pedig harmada az uniós átlagnak, némiképp javít a képen, hogy a búza-, cukorrépa- és repcetermesztés terén viszont a nyolc legjobban teljesítő ország közé tartozik.