Az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelést illetően a sereghajtók közé tartozik a Cseh Köztársaság az Európai Unión belül - derül ki a Jan Veleba, a cseh mezőgazdasági kamara elnöke által múlt héten ismertetett uniós jelentésből. A tanulmány adatai alapján csak a balti államok és Szlovákia kapott rosszabb osztályzatot Prágánál, igaz, a jelentés még 2006-ban készült, így a 2007 elején csatlakozó Bulgária és Románia nem is szerepel benne. Három év távlatából is relevánsak az adatok - állítja Veleba, amelyek alapján a hektáronkénti cseh termelés a finnországinak csupán a fele, az olaszországinak harmada, a belgának pedig egyötöde. A termelés fokozható lenne, ám gondot okoz, hogy a növekvő import és az alacsony felvásárlási árak miatt nincs biztosítva az eladás. Az országba érkező külföldi áruk mennyisége miatt egyébként a cseh termelők évek óta panaszkodnak, például az importált tejtermékek mennyisége az elmúlt öt évben meghétszereződött, arányuk jelenleg 27 százalék. A felvásárlási ár - a németek 0,31, az osztrákok 0,4 eurójával szemben - Csehországban 0,2 euró körül alakul, ami gyakran még a költségek fedezésére sem elegendő, ez pedig komoly feszültségekhez vezet az ágazaton belül, a gazdák elkeseredettségükben a demonstrációkat és megmozdulásokat sem tartják kizártnak. Csehország más ágazatokban is kihívásokkal küszködik: az import miatt a sertéstenyésztés már szinte teljesen csődbe ment, az egy főre jutó marhahústermelés pedig harmada az uniós átlagnak, némiképp javít a képen, hogy a búza-, cukorrépa- és repcetermesztés terén viszont a nyolc legjobban teljesítő ország közé tartozik.
Szerencsi Ágnes