Szerencsi Ágnes

Hatéves csúcson az orosz munkanélküliség

Decemberhez képest 23 százalékkal, vagyis 300 ezer fővel, 6,1 millióra nőtt az állástalanok száma Oroszországban, ez 8,1 százalékos munkanélküliséget jelent. Hivatalosan több mint 1,8 millió regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván az országban, a szövetségi migrációs szolgálat szerint számuk év végére akár a 2,2 milliót is elérheti. Velük szemben január végén 75,7 millió fő, vagyis a lakosság 53 százaléka dolgozott, ám közülük is 470 ezer embert fenyeget az azonnali elbocsátás réme, 920 ezren pedig részmunkaidőben dolgoznak. A 2003-2004-es éveket idéző munkaügyi helyzet ellen a helyi hatóságok mind intenzívebben lépnek fel, mégpedig a migráns munkások számának csökkentésével. Néhány esetben a külföldi munkavállalók engedélyezett arányát 70 százalékkal csökkentették. Moszkva például az idén csupán 250 ezer külföldi munkásnak biztosít helyet, ami a 2008-as kvótának a fele. Legrosszabb a helyzet Cseljabinszk, Nyizsnyij-Novgorod, Tver, Volgográd és Szverdlovszk régiókban, a folyamat megállítására a régiós munkanélküli-segélyekre szánt költségvetést 34 milliárd rubellel emelnék. A kormány nemrég egy 43 milliárd rubeles (1,2 milliárd dollár) munkaügyi ösztönző csomagot jelentett be, amelytől mintegy 900 ezer új munkahely teremtését remélik.

Idén sem keserű a Nestlé

A válságos időkben édességbe fojtják bánatukat az emberek: akár ez is lehetne a tanulsága annak, hogy a világ legnagyobb élelmiszer-ipari csoportja, a Nestlé 69 százalékkal, az egy évvel ezelőtti 10,65 milliárdról 18,04 milliárd svájci frankra növelte nettó nyereségét. Hogy ezt mégsem tehetjük meg, annak az az oka, hogy a nagy ugrás - az értékesítés szerény növekedése mellett - főként egy egyszeri tételnek, az Alcon Inc. szemészeti vállalat eladásából befolyt 10,4 milliárd dollárnak köszönhető. A Nescafé kávé mellett többek közt a KitKat csokoládét vagy a Häagen-Dazs jégkrémet gyártó cég árbevétele a múlt évben 109,9 milliárd frankot tett ki, ami 2,2 százalékkal több a 2007-es forgalomnál. A jövőt ugyanakkor borúsan ítéli meg a cég: a gazdasági válság miatt tovább csökken a kereslet az élelmiszerek iránt is, ezért 2009-ben az előző évekhez képest némiképp visszafogott, 5 százalék körüli organikus növekedéssel számolnak. Idén 8,3 százalék volt ezt a mutató. A vállalat vezetése az üzemi nyereségráta növelését ígéri, amihez csökkenteni kell a költségeket. Az Egyesült Államokban megfigyelhető fogyasztási trendek ugyanakkor kedvezőek a Nestlé számára, visszaesik az étteremben elköltött vacsorák száma, ami az otthoni fogyasztás növekedésével jár. Ez a cég termékei iránti kereslet megugrását hozhatja. Az ázsiai piacokon abban reménykedhet a vállalat, hogy az állami gazdaságélénkítő lépések növelik az élelmiszer-fogyasztást.

Burjánzik az állami bűnözés Oroszországban

Egy év alatt megháromszorozódott a hivatalos szervek dolgozói ellen indított eljárások száma Oroszországban, az elmúlt tizenkét hónap során több mint 11 ezer ilyen esetet jelentettek a rendőrségen - írja a Rosszijszkaja Gazeta című lap. Ezek közül 1442 ügy végződött valamilyen büntetéssel, 575 személyt pedig el is ítéltek. A statisztikákat az államigazgatásban dolgozók vezetik: országos szinten mintegy négyezret állítottak 2008-ban bíróság elé közülük. A vádak listáján leggyakrabban az állam vagyonának elsikkasztása, illegális üzletelés és törvénytelen hitelek szerepelnek. Nem jobb a helyzet a nyomozók esetében sem: az elmúlt évben kétszázat ítéltek el közülük bizonyíték meghamisításáért, kínzásért, kenőpénz elfogadásáért és sikkasztásért. Tavaly az igazságszolgáltatásban dolgozóknak is gyakran kellett igazukat bizonyítani: 130 ügyvéd és 29 bíró állt vádlottként a bíróság elé; az ügyvédek leggyakrabban csalásért és a tanúk megvesztegetéséért, a bírók hamis ítélkezés, korrupció és hamisítás vádjával. A hivatali rangjuk miatt mentességet élvező állami alkalmazottak ellen nem könnyű eljárni, a per lebonyolításához ugyanis a duma vagy a szövetségi tanács engedélye szükséges, ha pedig egy bíróról derül ki, hogy visszaélt hatalmával, a bírói kamarának kell döntést hoznia az eljárás megkezdéséről.

Új nevek az unió védett termékeinek listáján

Új tételekkel gyarapodott az Európai Unió védelmét élvező, eredetmegjelöléssel ellátott termékek listája, így mostantól a már csaknem 800 specialitás között helyet kap a veronai retek, a szardíniai sáfrány, a spanyolországi La Alcarra régióból származó olívaolaj és a nyugat-franciaországi partok menti Oleron-sziget osztrigája is. A márkanév uniós védelme azt jelenti, hogy a listán szereplő élelmiszereket csak a közösség által elismert származási hellyel együtt lehet említeni, így gátat szabva a gyengébb minőségű, olcsóbb termékek azonos névvel való forgalomba hozásának. A listát 176 tétellel Olaszország vezeti, 161 termékkel Franciaország a második, 121 nemzeti kuriózummal pedig Spanyolország a harmadik. A termékek országok vagy régiók szerinti egyértelmű megkülönböztetése komoly ellentétek forrása a kontinensen: Dánia és Görögország például több éven át harcolt a feta névért, amelyet végül görög eredetűnek ítélt a közösség, a döntéssel ugyanakkor a bolgárok és a törökök sem értenek teljes mértékben egyet. Hasonló példa a tokaji név használata, ami heves szlovák-olasz-magyar vitát generált. A névhasználat védelme az Európán kívüli kapcsolatokat is kihívások elé állította: az EU nem nézi ugyanis jó szemmel, hogy Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában Champagne, Porto és Burgundy névvel illetik a kontinensen kívül készített italokat.

Bizonytalan a lett helyzet

Tovább nő a bizonytalanság Lettországban: a kormányellenes tüntetések és az 1991 óta példátlan rendbontások tovább növelik annak valószínűségét, hogy Riga nem lesz képes folytatni szigorú gazdaságpolitikáját, így pedig nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly év végén kötött megállapodás feltételeit. Számos közgazdász ugyanakkor az IMF csomagjának hatását is megkérdőjelezi, hiszen a hitel egyik feltétele a rögzített árfolyam fenntartása, a leértékelés híján pedig nem csökkenthető a gazdaságra nehezedő nyomás. A megszorító intézkedések - az állami kiadások radikális csökkentése és az adóemelés - így eredeti céljukkal ellentétes hatást is generálhatnak, tovább mélyítve a jelenlegi recessziót. A lat leértékelése az eurózónához 2012-2013 környékén csatlakozni kívánó országban hosszú távon elkerülhetetlennek tűnik, ez pedig a régió többi országát is hasonló lépésekre kényszerítené. Az Európai Unió egykoron leggyorsabban növekvő országának kormánya idén 5 százalékos zsugorodást prognosztizál, az Európai Bizottság ezzel szemben 6,9 százalékos, egyes kutatóintézetek pedig ennél is magasabb, 10 százalék körüli visszaesést valószínűsítenek.

Bizonytalan az ukrán IMF-hitel

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfüggesztheti az Ukrajnának nyújtott hitelezést - írja a Wall Street Journal a szervezet és a kijevi kormány közt folyó tárgyalásokról információval rendelkező forrásokra hivatkozva. Az eredeti megállapodás szerint az IMF 16,4 milliárd dollár kölcsönt folyósít Kijevnek, azzal a feltétellel, hogy a kelet-európai ország csökkenti költségvetési hiányát. A hitel első részlete - 4,5 milliárd dollár - novemberben megérkezett, a második részlet pedig februárban esedékes, ám annak folyósítása nagy valószínűséggel elmarad. Ahogyan azt Julia Timosenko miniszterelnök bejelentette, Ukrajna - pénzszűkétől tartva - már múlt héten forrásokért fordult Oroszországhoz, az Európai Unióhoz, az Egyesült Államokhoz és Japánhoz. Moszkva késznek látszik segíteni, az amerikai külügyminisztérium pedig tanulmányozza az ukrán kérést. Viktor Juscsenko államelnök ugyanakkor heves kritikával illette az Oroszországgal való tárgyalásokat, mondván, ezzel Ukrajna nemzeti érdekei kerülnek veszélybe. Kijev elsősorban fő exporttermékeinek - a fémek és a műtrágya - árának esését szenvedi, a költségvetés hiánya idén akár a GDP hét százalékát is elérheti. A hrivnya leértékelése és a banki letétek apadása következtében az infláció is felgyorsult: januárban év/éves összehasonlításban 22,3 százalék volt a pénzromlás mértéke, a legmagasabb Európában. A kormány egész évre 9,5 százalékos értéket prognosztizál, a Világbank ezzel szemben 13,6 százalékra teszi az éves inflációt. Az elnöki hivatal adatai szerint január végén 930 ezer regisztrált munkanélkülit tartottak számon az országban, s az előrejelzések a jövőt illetően is igen borúlátók.

Megtartanák a munkásokat az orosz cégek

A gazdaság lassulása és a válságkezelés mind több munkahely elvesztésével jár világszerte, így Oroszországban is: a statisztikák szerint az orosz állástalanok száma decemberben elérte a másfél milliót, ami októberhez képest mintegy 20 százalékos növekedést jelent. A munkanélküliségi ráta jelenleg 7 százalékos, ám a hivatalos jelentések csak a regisztrált álláskeresők számát tükrözik, a valós adatok még ennél is magasabbak lehetnek - figyelmeztet maga Dmitrij Medvegyev orosz elnök, aki a látens munkanélküliek - vagyis a fizetetlen szabadságon lévők vagy a részmunkaidőben dolgozók - számának növekedésére hívta fel a figyelmet. A nehézségekkel küszködő vállalatok mindent megtesznek, hogy költségeiket csökkentsék, így év végéig akár újabb 500 ezer ember veszítheti el állását. Az elemzők szerint azonban a jelenleginél sokkal magasabb munkanélküliségi rátától nem kell tartani, hiszen a munkaerőpiac merevsége miatt az orosz vállalatok többsége inkább a fizetések csökkentésével próbál a gazdasági viharban egyensúlyozni, így csak a hagyományosan rugalmasabb nagyvárosokban valószínűsítik a ráta növekedését.

A fejlődő országokért lobbizik a Világbank

A gazdasági válság következtében akár 53 millióan is szegénységi küszöb alatt maradhatnak a fejlődő országokban - figyelmeztet a Világbank. A szervezet számításai szerint a napi 1,25 dollárt jelentő abszolút szegénységi küszöb alatt 46 millió ember ragadhat, napi 2 dollárból (vagy még ennél is kevesebből) pedig további 7 millióan lesznek kénytelenek megélni. A válság könnyen humanitárius krízissé válhat Robert Zoellick, a bank igazgatója szerint. Ennek elkerülésére a tehetős országoknak fel kellene ajánlaniuk állami ösztönző és segélycsomagjaik 0,7 százalékát. A sebezhető országok számára elkülönített alapot az alapvető infrastruktúra biztosítására, a kisvállalkozások és a bankok támogatására használnák. A Világbank arra is felhívja a figyelmet, hogy a válság miatt a gyermekhalandóság megfékezésére tett erőfeszítések is megtorpantak, ez pedig a krízis elhúzódása esetén 200-400 ezerrel több csecsemő halálát jelentheti. Jóval kisebb mértékben, de ugyanígy negatívan befolyásolják a gazdasági folyamatok az amerikaiak életét is: míg a tengerentúli háztartások jóléte 2004 és 2007 között 17 százalékkal nőtt, 2008 októberében egy átlagos család már 3,2 százalékkal szegényebbnek számított, mint 2004 végén.

Bulgária: rekord fizetésimérleg-hiány

Az export visszaesése következtében rekordmértékben nőtt tavaly Bulgária fizetési mérlegének hiánya, amely így most a legnagyobb az unióban. Az éves hiány 8,28 milliárd euróra emelkedett (ez a GDP 24,3 százalékával egyenlő) az egy évvel ezelőtti 6,3 milliárdról (21,8 százalék), novemberről decemberre ugyanakkor 35,5 millió euróval mérséklődött a mínusz. A külföldi befektetések tavaly 20 százalékkal, 5,43 milliárd euróra csökkentek a 2007-es 6,52 milliárd euróról, s a beruházások mindössze negyede, 1,4 milliárd realizálódott az ingatlanpiacon. A kormány arra számít, hogy a háztartások csökkenő keresletével és a visszaeső importtal a fizetési mérleg hiánya is mérséklődni fog, és az elemzők szerint ez 2009-ben átlagosan a GDP 14 százaléka körül alakul. A külkereskedelmi hiány tavaly 17 százalékkal nőtt: az import 24,1 milliárd, az export 15,3 milliárd eurót tett ki, ami 2007-hez képest 13, illetve 11 százalékos növekedés.