Szerencsi Ágnes

Lejtőn is optimista a Siemens

Az április és június közötti negyedévben éves bázison 8,3 százalékkal, 1,26 milliárd euróra esett vissza a Siemens nettó profitja -áll a vállalat tegnap közzétett jelentetésében. A forgalom eközben 19,18 milliárd euróról 18,35 milliárd euróra esett vissza, az új megrendelések 28 százalékos mínusszal, 17,16 milliárd euróra csökkentek. A legnagyobb a visszaesés - ami még így is elmaradt a várttól - az energia, egészségügyi és ipari ágazatokban volt, az üzemi nyereség itt 21 százalékkal, 1,67 milliárd euróra mérséklődött. Széles portfóliójának köszönhetően, amely a turbináktól és gyorsvonatoktól a hallókészülékekig és a villanykörtékig terjed, a Siemens a német gazdaság teljesítményének egyik legfontosabb indikátora - figyelmeztetnek az elemzők. A gazdasági szakemberek szerint a vállalat majd csak márciustól érzi meg igazán a recessziót, ugyanis a megrendelés és a szállítás közt a legtöbb termék esetében egy-két év különbség van. A pesszimista jóslatok és figyelmeztetések ellenére a vállalat megerősítette: továbbra is tartja a folyó pénzügyi évre vonatkozó profitcélját, amely az összes szektorra vonatkozóan a tavalyi év 6,6 milliárd eurós eredménye felett van.

A tudati sebezhetőség korlátozza Magyarországot

A magyar gazdasági-társadalmi kitörési stratégiának a belső erőforrások mozgósítására és a külső feltételekhez való újszerű alkalmazkodására kell építenie, az új stratégia legfőbb iránya az innováció, a kutatás-fejlesztés és a technológiai haladás lehet - ezúttal az Ecostat és az MTA közös kutatása jutott erre a megállapításra. Rövid távon a nemzeti termelési, fenntartási és működtetési költségek csökkentésére kell koncentrálni, ez az államháztartási és társadalmi ellátó rendszerek gazdálkodásának racionalizálásán kell alapulnia - szögezi le a tegnap bemutatott tanulmány. Hozzáteszi: a jövőben sem nélkülözhető a külső tőke bevonása, Magyarország méretei és nemzetgazdasági nyitottsága miatt. A társadalmi megújulás feltétele a feketegazdaság és a korrupció elleni hatékony fellépés, egy vállalkozás- és munkabarát adórendszer és jogi környezet kialakítása. A feszültségek csökkentésének egyik alapvető eszköze a foglalkoztatottság növelése, a strukturális sebezhetőség csökkentése és a versenyképesség erősítése - véli Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) igazgatója. Inotai ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mentő és ösztönző csomagok következtében a maastrichti célértékeken Európa-szerte jóval túlduzzadó költségvetési hiányt a következő generáció fizeti majd meg. A VKI igazgatója szerint a válság utáni korszakban nem várható egy mainstream filozófia kialakulása, csupán gazdaságpolitikai keverékek fognak létrejönni, melyben az egyes régiók, országok sajátos körülményei is helyet kaphatnak. A krízis levonultát követő ideológiai válság azonban vissza fog hatni a társadalmi-politikai helyzetre. Magyarország válság utáni időszakra való sikeres felkészülésének meghatározó korlátja nem a gazdasági és nem a pénzügyi, hanem a példátlan méreteket öltött tudati sebezhetőség: a reformkészség alacsony szintje, a múltba menekülés, a belpolitikai polarizáltság és a szolidaritás mint társadalmi gyakorlat ismeretlensége - figyelmeztet Inotai.

Nekilendült a japán ipar

A második negyedévben a megelőző három hónaphoz képest 8,3 százalékkal nőtt a gyáripari termelés volumene Japánban - ilyen nagy mértékű emelkedésre 1953 óta nem volt példa. A meglepően pozitív eredményeket a kínai kereslet élénkülésének tudják be a szakértők, akik a harmadik negyedévre már a másik nagy külkereskedelmi partner, Amerika gazdasági növekedését prognosztizálják. Ez akár szolid GDP-növekedést is hozhat a 2008 második negyedéve óta recesszióban lévő távol-keleti gazdaság számára, ám több mutató is a túlzott derűlátás elkerülésére int. A múlt hónapban ismét mérséklődött ugyanis a fogyasztás, a kiskereskedelmi eladások júniusban tizedik hónapja csökkentek, 3 százalékkal estek vissza 2008-hoz képest. A japán központi bank július elején úgy fogalmazott: a gazdaság keretfeltételeinek romlása megállt, a konszolidáció viszont lassú, elhúzódó folyamat lesz. A bank a folyó pénzügyi évre vonatkozóan viszont lefelé módosította előrejelzését. A pénzintézet így a március 31-jén végződő tizenkét hónapra 3,4 százalékos zsugorodást valószínűsít a korábbi 3,1 százalékos prognózisa helyett.

A következő generáció fizet a kilábalásért

A magyar gazdasági-társadalmi kitörési stratégiának belső erőforrásaink mozgósítására, és a külső feltételekhez való újszerű alkalmazkodására kell építenie - vélekednek a szakértők.

Ötödik negyedéve veszteséges a Toshiba

Ötödik egymást követő negyedévben jelent veszteséget a legnagyobb japán chipgyártó: a Toshiba április és június közt már 57,8 milliárd jen (613,8 millió dollár) mínuszt volt kénytelen elkönyvelni, egy évvel ezelőtt ennél szolidabb, 11,6 milliárd jen volt a hiány. A működési veszteség 22,9 milliárd jenről 37,6 milliárd jenre nőtt, miközben a forgalom 17 százalékkal, 1,34 ezer milliárd jenre esett vissza. A rossz eredményt a gazdasági válság következtében visszaeső kereslettel és a félvezetők árának csökkenésével magyarázza a vállalat, amely a kilábalást erőműtechnikai és szociális infrastruktúra-hálózatának kiépítésétől várja. Szaszaki Norio vezérigazgató áprilisban egy 300 milliárd jenes takarékossági csomagot is meghirdetett: a korábban elbocsátott 4500 mellett a március 31-ével végződő pénzügyi évben további 3900 alkalmazottjától válik meg a cég, ezenfelül a fix költségeket legalább 10 százalékkal kívánják csökkenteni. A prognózisok szerint azonban a folyó pénzügyi évben így is 50 milliárd jenes nettó veszteség várható, 100 milliárdos üzemi profittal, 2,2 százalékkal erősödő forgalom mellett.

Csúcsot döntöget a csődök száma Csehországban

Az első félévben összesen 4021 fizetésképtelenségi bejelentés érkezett a cseh hatóságokhoz, 58 százalékkal több, mint 2008 hasonló időszakában - derül ki a Creditreform üzleti információszolgáltató július közepén kiadott jelentéséből. Éves bázison a június hozott abszolút rekordot, csak ebben a hónapban 891 cég jelentett csődöt, ilyen magas számra a statisztikák kezdete óta nem volt példa. A legtöbb bejelentés az üveg- és papírgyártó, valamint az építőipari vállalatok részéről érkezett, ezeket az ágazatokat a gazdasági válság az átlagnál is keményebben sújtotta. Az elemzők szerint az adatok romlásához hozzájárult a megreformált csődtörvény is, ami a korábbinál jóval egyszerűbbé teszi a vállalatok csődjének bejelentését. A januártól érvényes változat szerint ugyanis a cégek online is jelenthetnek fizetésképtelenséget, azaz vagy konkrétan a becsődölést regisztráltathatják, vagy három hónapos moratóriumért folyamodhatnak. Utóbbi esetben még lehetőségük van, hogy konszolidálják működésüket és tárgyaljanak hitelezőikkel, vagyis jóval rugalmasabbá válik így a bajba került vállalatok helyzete. Az elemzők a növekvő trend folytatódását valószínűsítik idén is, sőt a prognózisok szerint a helyzet legkorábban 2010 második felében változhat. A csúcspont ugyanis 2010 elején várható, a fizetésképtelenségi bejelentések száma - a munkanélküliek arányának tetőzésével és az ipari termelés mélypontjával együtt - ekkor érhet el történelmi rekordot.

Problémamegoldó diplomáciát akar a külügy

A kabinet célja egy aktív, problémamegoldó diplomácia kialakítása, ennek jegyében az elmúlt száz napban a külügyi vezetés harminc fontos tárgyalást folyatott - értékelte a tárca tevékenységét Balázs Péter a tegnapi, éves nagyköveti értekezleten. A külügyminiszter elmondta: a Bajnai-kormány a külpolitikában új stílust vezetett be, a prioritások közt a válságkezelés külföldi kommunikálása, a gazdaság és a kormány iránti bizalom visszanyerése, a forrásbevonás és a magyar gazdasági expanzió útjainak kialakítása is szerepel. Magyarország kiemelt célja, hogy problémamentes kapcsolatot alakítson ki a környező országokkal, ez a kérdés jelenleg egyedül Szlovákia esetében okoz gondot. Balázs szerint Pozsony visszatértét a "helyes útra" bírálattal, erkölcsi nyomással lehet csak szorgalmazni, az üggyel az Európa Tanácshoz, az Európa Parlamenthez lehet fordulni. Az együttműködést erősítendő a külügyminiszter a Duna menti EU-tagállamokat illetően közös stratégia kidolgozását szorgalmazta, többek közt a vízügy és környezetvédelem területén. A minisztérium gazdálkodásáról a tárcavezető elmondta: az szilárd alapokon áll, biztonságosan lehet finanszírozni a munkát, ehhez azonban az átszervezések is szükségesek voltak.

Újabb USA-EU adatvita várható

Az unió tagállamai hozzájárultak, hogy az Európai Bizottság újratárgyalja azt az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amelynek alapján az a terrorizmus ellenes törvényekre hivatkozva hozzáférhet az európai kereskedelmi bankok adataihoz. Az amerikai döntéshozók a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság (Swift) Svájcban felállítani tervezett új európai adatbázisa ellenőrzésének jogát is meg akarják kapni (tengerentúli hivatalok jelenleg is monitorozzák a Swift által kezelt tranzakciókat). A hálózat bankok és más pénzügyi társaságok közt több millió tranzakciót bonyolít naponta, mintegy nyolcezer bank adatait tárolja és több mint kétszáz országban van jelen. A megállapodás kérdése már 2006 óta napirenden van, a szerződéskötésre 2007-ben került sor, miután az USA ígéretet tett az európai adatvédelmi hatóságok által követelt magánjogok védelmére. A tárgyalások újrakezdése most is megosztja a tagállamokat: a német politikusok máris aggodalmuknak adtak hangot, Guido Westerwelle, a német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) vezére például az adatmegosztás azonnali beszüntetését követeli, míg az Európai Parlament zöld pártjának képviselői a külügyminiszterekre hárítják a felelősséget a folyamat újraindulásáért. Eközben Jacques Barrot igazságügyi biztos a kedélyeket csitítja, mondván: az adatmegosztás továbbra is kizárólag szigorú ellenőrzés mellett folyhat, és nem adnak biankó csekket az Egyesült Államoknak.

Drasztikusan nő a cseh hiány

A 200 milliárd koronát (11,20 milliárd dollár) is meghaladhatja a cseh költségvetés hiánya jövőre a vártnál is rosszabb gazdasági kilátások miatt - jelentette be Eduard Janota pénzügyminiszter tegnap. Az exportorientált kelet-közép-európai ország a régió többi szereplőjével együtt a külföldi kereslet jelentős gyengülése miatt szenved, a kivitelből származó bevételek kiesése pedig komoly lyukakat üt az ország büdzséjén. Ezek befoltozásához adóemelést, többek közt az áfa megemelését fontolgatja a kormány. A döntéshozóknak azonban nincs túlzottan nagy mozgásterük a beavatkozáshoz, hiszen a kiadások 80 százaléka állandó kiadásnak minősül, vagyis a nyugdíjak kifizetése és más jóléti rendszerek finanszírozása valósul meg belőlük. Az előterjesztett intézkedésekre viszont akár már a következő hónapokban is sor kerülhet, hiszen a pénzügyminisztérium éppen a múlt héten kényszerült gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését lefelé módosítani, az idei 4,3 százalékos zsugorodás után a szakértők jövőre 0,3 százalékos növekedést várnak, szemben a korábban prognosztizált 0,8 százalékkal. A költségvetés GDP-arányos hiányát 5,5 százalék körül valószínűsítik, szemben az eddigi 5,1 százalékos becsléssel.